Hírek Kiemelt Makó

Wittner Mária: megesküdtem, hogy ha túlélem, nem fogok hallgatni

Az 1956-os forradalom és szabadságharcban tevékenyen részt vevő Wittner Mária a Makói Polgári Szalon meghívására érkezett a városba . Dr. Halmágyi Pál beszélgetett vele tapasztalatairól és az 56-os megtorlásról.

– Nem könnyű már nekem az országot járni, de én mindig csak annyit szoktam kérni, hogy hozzanak el, és vigyenek haza – árulta el portálunknak a 81 éves Wittner Mária.

Az idős asszonyt az 1956-os forradalomban való részvételért először halálra, majd életfogytiglanra ítélték, végül 1970. március 25-én szabadult, az utolsók között a börtönből.

– A siralomházban megesküdtem, hogy ha lesz rá mód, akkor nem fogok hallgatni. Magyarország mártírjairól, halottairól, hőseiről van szó, mi akik még élünk el tudjuk mondani, mi történt akkor. – mondta el kérdésünkre, miért fontos számára, hogy ahová csak meghívják, elmenjen. Hozzátette, éppen ezért a lelke is meghalna, ha nem tenné, akkor pedig már nem sok van hátra egy ember számára.

Dr. Halmágyi Pállal folytatott beszélgetésükön kitértek az 1956. október 23-i budapesti eseményekre és a forradalom megtorlására is, amelyben Wittner Máriát is kegyetlenül meghurcolták, míg végül a 200 siralomházban töltött nap után életfogytiglanra változtatták az ítéletét.

A beszélgetésen megemlékeztek az 1957 nyarán kivégzett orvosról, Tóth Ilonáról is, aki mára az 1956 utáni megtorlások egyik szimbolikus alakja lett. Szülőháza többek között Wittner Máriának is köszönhetően ma emlékhelyként működik.

navigate_before
navigate_next

A Makói Polgári Szalon rendezvényére eljött a térség országgyűlési képviselője is, aki mint kiemelte, az 1956-os eseményekkel kapcsolatos ügyekben több esetben is dolgozott együtt Wittner Máriával.

A beszélgetés végén Lázár János is megosztotta a forradalommal kapcsolatos álláspontját a közönséggel, többek között hangsúlyozva, hogy nagyon komoly problémának tartja, hogy a rendszerváltás idején súlyos felelősségre vonások nem történtek meg, hogy végül igazából senkit nem ítéltek el.

– Sőt annak a rendszernek a kegyeltjei, a haszonélvezői, támogatói, a megtorlásban részt vevők vígan élték az életüket, több nyugdíjjal, elismeréssel, sikerrel, mint azok, akik a rendszer elszenvedői voltak  – fogalmazott a térség országgyűlési képviselője.

Lázár János kitért arra is, hogy amikor manapság kutatásokat végeznek azzal kapcsolatban Magyarországon, hogy ki volt a 20. század leginkább pozitív politikusa, akkor a felnőttek közül még mindig sokan Kádár Jánost említik meg, ezért minden egyes megemlékezés alkalmával kötelességünk mindenkit figyelmeztetni arra, hogy az elmúlt évszázadok legsúlyosabb, legbrutálisabb megtorlását ő vezényelte le.

– Soha nem volt ennek az országnak olyan véreskezű diktátora, mint amilyen Kádár János volt. Aki hisz a demokráciában, hisz Magyarország szabadságában, az nem lehet Kádár János híve, mert Kádár János nem volt több, mint egy egyszerű brutális, véreskezű gyilkos. – emlékeztetett a képviselő.

A kivégzett Tóth Ilona példájára kitérve is kitérve kiemelte: az ő példája különösen rávilágít a rendszer kegyetlenségére, aljasságára, brutalitására, arra, hogy mindazokat, akiket kivégeztek, megfontolt körülményességgel pusztítottak el.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.