Belföld Hírek

Orbán Balázs: Politikai vádirat a Sargentini-jelentés

A magyar választópolgárok felhatalmazása pontosan kijelöli a kormány útját: meg kell védenünk határainkat, és nem leszünk bevándorlóország, még akkor sem, ha egy NGO-hálózat és az Európai Parlament többsége ezt akarja – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Orbán Balázs a Sargentini-jelentés és annak európai parlamenti vitája kapcsán. A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára kifejtette: a kutatások szerint az európai választópolgároknak elegük van abból az önsorsrontó, nyitottnak álcázott, de valójában totalitárius jegyeket hordozó politikából, ami a kontinenst komoly válságok sorozatába sodorta, ezért a közvélemény jobbra tolódik.

– A magyar jogállamiságot taglaló Sargentini-jelentésről szóló jövő heti európai parlamenti vitának mekkora a tétje?

– Elsőre olybá tűnik, mintha a tét akkora lenne, mint a korábbi viták alkalmával volt, ha csak a holland Judith Sargentini nevével fémjelzett jelentés elfogadását nézzük. Aki ismeri ugyanis az uniós eljárásrendet, az tudja, hogy nincs reális esélye annak, hogy Magyarországot végül bármilyen gyakorlati hátrány érje a jelentés elfogadása kapcsán. Másrészt az persze nekünk sem esik jól, hogy hazánkról ilyen negatív és hamis kontextusban van szó az Európai Unióban, még akkor sem, ha tudjuk, hogy az EP liberális, baloldali, zöldpárti többsége finoman szólva sem éppen barátja a konzervatív, jobboldali magyar kormánynak. Egy dolog miatt azonban mégis kulcsfontosságú a vita, mivel felszínre hozza az Európai Unió elitjében és az Európai Parlamentben jelen lévő törésvonalat, azt, hogy teljesen másképpen ítélik meg a kontinens jövőjét, a migráció kérdését.

– Orbán Viktor miniszterelnök mégis személyesen fog felszólalni.

– A magyar kormánynak minden Magyarországgal kapcsolatos, az Európai Unióban zajló vitában képviseltetnie kell magát. A migrációs válságnak azt köszönhetjük, hogy az általam előbb említett, eddig mélyben lappangó törésvonal a felszínre jött, láthatóvá vált. Mi azt reméljük és azt gondoljuk, hogy ez a törésvonal a jövő májusi EP-választásokat is meg fogja határozni. A keddi és szerdai vita a szigorú magyar migrációs politika megvédésével összefüggő szándékainkról és az egyenlő nemzetállamok partneri együttműködésén alapuló Európai Unió fennmaradására tett erőfeszítéseinkkel összefüggésben fontos. Ezért kell a kormánynak legmagasabb szinten képviselnie magát és megvédenie a magyarok álláspontját.

– A kormány szerint a jogállamiságról szóló jelentés fércmű, tele van tárgyi tévedéssel. Melyek ezek?

– Egységes jogállamiság-felfogásról nem beszélhetünk az EU-ban. Mást értenek rajta Nagy-Britanniában, mást Németországban, mást Magyarországon. Nagyon óvatosan, objektíven, a különbségekre tekintettel lévő módon lehetne csak tudományos és szakmai szempontból a kérdésről beszélni. Az előkészített dokumentum a fentieknek nem felel meg. A Sargentini-jelentés egy koncepciós eljárás céljait szolgáló politikai vádirat, amelynek semmi köze a jogállamiság kérdéséhez. Csupa, a konzervatív kormánnyal szemben liberális, baloldali, progresszív alapállásból kritikaként megfogalmazott ügy van benne csokorba szedve és tálalva. Régi, már lezárt vitákat hoz elő újra, illetve a jogállamisághoz nem köthető ügyekről beszél és illeti kritikával például a munkanélküli-segélyezés, az oktatáspolitika egyes lépéseit vagy a nemzeti konzultáció intézményét. Így jelen formájában alkalmatlan arra, hogy betöltse azt a funkciót, amire az uniós alapszerződés a jogállamiságról szóló eljárásrendet kitalálta.

– Más tagállamok esetében is vannak hasonló indíttatású jelentések?

– Más tagállamok esetében is, tömegével lehetne jogállamisági jelentéseket írni. Más országokban nem is létező alkotmányos intézményeket kritizálnak nálunk, siratják a véleménynyilvánítás szabadságát, miközben egyes uniós tagállamokban újságírókat munkájukkal összefüggésben robbantanak fel vagy éppen megszüntetik a népszavazás intézményét. Ezek mind olyan ügyek, amelyek joggal tarthatnának igényt az Európai Unió figyelmére, mégsem foglalkozik velük senki. A jogállamiság helyzetét vizsgáló eljárásrend intézményével óvatosan kell bánni, nem a jobboldali, konzervatív elveket valló, a szigorú migrációs politikát folytató tagállamok elleni politikai nyomásgyakorlás eszközeként kellene használni.

– A jelentésről szóló szerdai EP-szavazáson milyen eredményt vár a kormány?

– Ismerjük az Európai Parlament összetételét, nincsenek illúzióink. Nem örülünk neki, hogy az EP többsége ennyire baloldali, liberális irányba tolódott el, de ez a realitás jövő májusig. Éppen ezért a jelentés minden valószínűség szerint többséget fog kapni. Ami igazán nagy kérdés, hogy meglesz-e az eljárás elindításához szükséges minősített többség. Nekünk a szavazás pillanatáig az a feladatunk, hogy elmondjuk érveinket, lobbizzunk, mindenkit megpróbáljunk meggyőzni az igazunkról. Azonban, ha mégis meglesz a minősített többség, akkor is úgy gondoljuk, hogy a migráció kérdésében nekünk van igazunk, pozíciónk stabil, ellenfeleink pozíciói folyamatosan gyengülnek, amit a jövő májusi EP-választás csak fel fog erősíteni. A szavazás eredményétől függetlenül, a magyar kormány ki fog tartani következetes migrációs és Európa-politikája mellett, amelyet a magyar választópolgárok április 8-án kétharmados többséggel megerősítettek.

– Kikre lehet számítani szövetségesként a vitában, és kik azok, akik megszavazzák a jelentést?

– A baloldali, liberális, zöldpárti képviselők egységesen ellenünk fognak szavazni. A Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt megosztott lesz. A néppárton belül a megosztottság ellenére is komoly támogatói bázisa van a kormánynak, de a Fidesz pártcsaládjától jobbra álló erők, kisebb formációk is támogatni fognak minket.

– Az Európai Néppárt jelenlegi megosztottságát hogyan lehet megszüntetni?

– Lépjünk eggyel hátrébb: a kutatások szerint az európai választópolgároknak elegük van abból az önsorsrontó, nyitottnak álcázott, de valójában totalitárius jegyeket hordozó politikából, ami Európát komoly válságok sorozatába sodorta. Ennek hatására, az európai közvélemény-kutatások által is bizonyíthatóan, jobbra tolódik. Azok az alapvetően a politika fősodrába tartozó néppártok, amelyek az európai politikát korábban is meghatározták, erre kétféleképpen válaszolhatnak. Vagy jobbra tolódnak és megőrzik pozíciójukat, vagy új jobboldali erők emelkednek fel. Ha az Európai Néppárt ezt az egyenletet felismeri, megosztottsága is megszűnik.

– A magyar kormány elleni uniós támadások szempontjából milyen üzenetet hordoz az, hogy a néppárt jelenlegi vezetője, Manfred Weber válthatja Jean-Claude Junckert az Európai Bizottság élén?

– Nekünk az az érdekünk, hogy a bajtársiasság és a közös múlt által együtt dolgozó, kipróbált embereket felsorakoztató Európai Néppárton belül maradjunk és az Európai Néppárt is a korábbiakhoz hasonló erőt képviseljen. Ehhez arra van szükség, hogy az előbb vázolt egyenletnek megfelelően változzon a néppárti politika. Ehhez Manfred Weber személye ideálisnak tűnik.

– Amennyiben az Európai Néppárt a centrumból mégis a baloldal irányába tolódik, akkor mi várható?

– Ne adjuk fel a reményt, hogy ez nem következik be; annál is inkább lehetünk optimisták, mert a túloldalon látható mozgások az Európai Néppárt alapértékei szempontjából elfogadhatatlanok, s ez növelheti a belső kohéziós erőt. Emmanuel Macron francia köztársasági elnök ugyanazt a vezércselt próbálja végrehajtani európai szinten, amit a francia politikában sikeresen levezényelt: a jobboldalt megosztja, leszalámizza, egyes képviselőket átvisz a baloldal térfelére, új, liberális egységfrontot alkotva. Egyre több ember számára nyilvánvaló, hogy az Európai Néppártból is megpróbál leválasztani képviselőket. Ezzel szemben mi azt javasoljuk az Európai Néppárt többi tagjának, hogy álljunk együttesen ellen a pártcsalád feldarabolására tett kísérleteknek. Ha ezt a legkisebb közös többszöröst sikerül elfogadtatnunk – amit a Sargentini-jelentés alapjaiban ásna alá –, akkor fennmaradhat az egység.

– A Sargentini-jelentésen alapuló megosztási kísérlethez magukat civileknek nevező szervezetek is csatlakoztak, az NGO-k Magyarország elítélését követelik az EP-től.

– Az elmúlt napok sajtóhírei is egyértelműen bizonyítják, hogy a Soros György által támogatott hálózatnak komoly szerepe van a Magyarország elleni politikai támadások és nyomásgyakorlási akciók megkomponálásában. Soros György hálózata számára komoly csapás volt, hogy a tavaszi magyar országgyűlési választásokon az emberek elsöprő többséggel támogatták Orbán Viktor migrációellenes politikáját. Most nyilvánvalóan az európai színtéren akarja fokozni a Magyarországra irányuló nyomást, addig, amíg az európai küzdőtéren komoly pozíciói, hadállásai vannak, mivel bizonytalan, hogy jövő tavasszal ezek hogyan fognak alakulni.

– Milyen választ tud adni a magyar kormány a Soros-szervezetek kórusával szemben?

– Első és legfontosabb, hogy a magyar kormány kiáll a magyar emberek véleménye mellett, és képviseli az európai választópolgárok többségét, akár az Európai Parlament többségével szemben is. Amiben előreléptünk – néha jogos kritikák után –, hogy több időt szánunk érveink elmondására, arra, hogy meggyőzzük az EP-képviselőket igazunkról. Az uniós területet az új kormány megalakulása után már két államtitkár kezeli, akik közül az egyik kifejezetten a kapcsolattartásért felel. Ő sorban végiglátogatta a képviselőket, s részletesen tájékoztatta őket a magyar álláspontról. Szemben Sargentini asszonnyal, aki csak úgynevezett magánúton járt Magyarországon, s kizárólag Soros György által támogatott szervezetek képviselőivel találkozott. Úgy érzem, mi a házi feladatot elvégeztük, ráadásul – szemben több más európai vezetővel – mi megtiszteljük az Európai Uniót azzal is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr személyesen érvel a magyar emberek érdekében.

– Az EP jövő heti plenáris ülésén a magyar jogállamiságról folyó vita tekinthető a jövő májusi választás kampánykezdetének?

– Szögezzük le, nekünk nem hiányzik, hogy az Európai Unió nyilvánossága előtt és a vele járó politikai nyomásgyakorlás keretei között essen szó Magyarországról. Ez ráadásul rengeteg kormányzati erőforrást leköt. A magyar választópolgárok felhatalmazása azonban pontosan kijelöli a kormány útját: meg kell védenünk határainkat, és nem leszünk bevándorlóország, még akkor sem, ha egy NGO-hálózat és az Európai Parlament többsége ezt akarja. Emiatt azt reméljük, hogy a Sargentini-jelentés lekerülhet ez európai politikai a napirendről. Egy azonban már most biztos. Először az EP-választások történetében végre egy valódi európai ügy fog a kampány középpontjában állni. Az európai parlamenti választás eddig a belpolitikai csaták kivetülését jelentette, most azonban kijelenthetjük, a választás tétje a bevándorláshoz fűződő európai viszonyulás. Mi úgy gondoljuk, hogy szigorú migrációs politikát kell az Európai Uniónak folytatnia, s ennek szellemében szeretnénk mi is kampányolni.

Képek és szöveg forrása: Magyar Idők.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.