Belföld Hírek

Varga Mihály: Nincs értelme tárgyalni ezzel az Európai Bizottsággal

Mindenkit pozitív értelemben lepett meg a második negyedéves kedvező adat, amivel dobogósok vagyunk az Európai Unióban – mondta Varga Mihály az Origónak adott interjújában. A pénzügyminiszter szólt arról is, hogy az eredményszemléletű hiány nincsen veszélyben, a Pénzügyminisztérium továbbra is 2,4 százalékos hiánycél teljesülésével számol. Varga Mihály szerint nem biztos, hogy ezzel az összetételű Európai Bizottsággal van értelme a tárgyalásoknak a következő uniós ciklus költségvetéséről, mivel a 2019-es választások után új testület áll majd fel. Viszonylag nagy esélye van, hogy a következő bizottság elnökét nem Junckernek hívják – tette hozzá. A pénzügyminiszter azt is elmondta, a piaci kapcsolatok szempontjából fontos, de alapvetően alacsony összegű kibocsátásokon túl nincs szükség devizakötvények eladására, mivel a forintpiacról is képesek vagyunk finanszírozásra.

Két héttel ezelőtt jelentek meg a legfrissebb gazdasági GDP-adatok, mely szerint az idei első fél évben 4,5, míg a II. negyedévben 4,6 százalékkal nőtt a hazai gazdaság. Ennek fényében tarthatóak-e az idei és a jövő évi kormányzati vállalások?

A most megjelent adatok alapján reálisnak látom az idei évre várt 4 százalék fölötti növekedést. Mindenkit pozitív értelemben lepett meg a második negyedéves kedvező adat, amivel dobogósok vagyunk az Európai Unióban. A meglepetés oka, hogy 2017-ben a magas beruházási rátának is köszönhetően erős volt a bővülés, ezt most sikerült tovább erősíteni. A tendencia a következő hónapokban hasonló marad, mivel a szolgáltató szektor, a kiskereskedelem, az építőipar a következő hónapokban is jól fog teljesíteni. A bérek és keresetek növekedése szintén további bővülést jelez előre. A következő hónapokban inkább kívülről, a világgazdaságból érkező piaci zavarok okozhatnak negatív meglepetést. A mi szempontunkból figyelni kell a Fed kamatemelésének hatására, az európai központi bank lépéseire, az európai piacokat is érintő kereskedelmi- és vámháborúkra. Mindez befolyással van és lesz a hazai állampapírpiacra. Az is hozzátartozik a képhez, hogy az ipari- és exportadatok alapján a kereskedelmi háborúknak még nem jelentkeztek érezhető hatásai.

Jobban fel vagyunk készülve ezekre a piaci zavarokra, mint a 2010-es évek elején?

Jobban. A számok egyértelműen ezt mutatják. Az ország külső finanszírozási pozíciója stabil, a külkereskedelmi mérleg évek óta többletes. A költségvetési tartalékok rendelkezésre állnak, ezeket jelentősen megemeltük a jövő évi költségvetésben. Az államadósság nagysága és szerkezete is megváltozott. A korábbi 83 százalékról 73 százalékra csökkent az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, miközben az adósság korábbi 50 százalék feletti devizaaránya mostanra 20 százalék alá csökkent. Piaci kapcsolatok szempontjából fontos, de alapvetően alacsony összegű kibocsátásokon túl nincs szükség devizakötvények eladására, mivel a forintpiacról is képesek vagyunk finanszírozásra. A befektetők ugyanakkor a mostani helyzetben sokkal alaposabban nézik a számokat. Korábban 2-3 mutató volt csak fontos, míg most más mutatókat is néznek, így a rövid távú lejáratokat vagy a pénzforgalmi hiányt. A megbeszéléseken persze elmondjuk, hogy az idei pénzforgalmi hiány azért ugrott meg, mert az állam megelőlegezte az uniós fejlesztésekhez kapcsolódó társfinanszírozási részt. Ha Brüsszel utalja a nekünk járó összeget, ez csökkenni fog. Ettől függetlenül az eredményszemléletű hiány nincsen veszélyben, a Pénzügyminisztérium továbbra is 2,4 százalékos hiánycél teljesülésével számol.

Brüsszel mikortól fog fizetni?

Tavaly decemberben sikerült. A tárgyalások és egyeztetések folyamatosak. A dolgot némileg komplikálja, hogy Brüsszel több olyan vizsgálatot indított, ami erős célzottságot tükröz, korábban ilyenek nem voltak.

Brüsszel részéről ez mennyire szól már a jövő évi uniós választási kampányról?

Jól látható, hogy azokra az országokra, amelyek vitatják a következő hétéves büdzsé tervezetét, politikai és pénzügyi nyomás nehezedik. Akik kritikusan viszonyulnak a brüsszeli ajánlatokhoz és döntésekhez, azok számíthatnak mindenféle vizsgálatra. De meglepődni nincs ok, ez tavaly is így volt. Lengyelország és Csehország most kezd barátkozni ezzel a hozzáállással.

A tervezett hétéves büdzsé esetén jelenleg hogy állnak a tárgyalások, kezd-e kikristályosodni olyan álláspont, ami Magyarország számára is elfogadható?

Nem biztos, hogy ezzel az összetételű Európai Bizottsággal van értelme a tárgyalásoknak, mivel a 2019-es választások után új testület áll majd fel. Viszonylag nagy esélye van, hogy a következő bizottság elnökét nem Junckernek hívják. Az új összetételű EB-nek is meg kell adni a jogot és lehetőséget arra, hogy olyan büdzsét állítson össze, ami egyébként döntően az ő saját hivatali ciklusát érinti. Furcsa helyzet a mostani, amikor egy olyan testület akar költségvetési sarokszámokat áterőltetni, amelyet már ezek nem fognak érinteni, és a végrehajtására nem lesz módja. Nagyon valószínűnek tartom, hogy az új, megalakuló Európai Bizottság állítja össze az új költségvetést.

Mit tartanak egy fair elosztásnak?

Az lenne a legjobb, ha az unió a korábbi alapértékei mentén alakítaná ki a büdzsét. A gazdasági fejlesztéseket ott kell megvalósítani, oda kell nagyobb mértékben koncentrálni, ahol még van lemaradás. Az unió egyik ígérete volt a területi és országok közötti kiegyenlítés. Ehelyett most egyfajta csendes belső gazdasági háború folyik. A kiküldetési irányelv, a szociális pillérről szóló viták mögött valójában ez áll, és ebbe a sorba illeszkedik a hétéves költségvetés tervezete is. A javaslat Közép-Kelet-Európától elvenne, ezt átcsoportosítaná a mediterrán országokhoz. Az pedig végképp elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság egy olyan migránspárti költségvetési tervet készített, amely az európai emberektől venne el pénzt, miközben a migránsoknak és a migránsok befogadására az eddiginél is többet adna. Rossz javaslat, rossz vitákat generál.

Végül sikerül-e majd a V4-ek érdekeit hangsúlyosabban megjeleníteni a büdzsében?

Az eddigi megnyilatkozások szerint többen vannak az uniós büdzsé kritikusai, mint a támogatói. Nemcsak a közép-európai országok ellenzik a jelenlegi tervezetet, hanem bizonyos elemeit a franciák, a hollandok, skandinávok és az írek is. Ebből a szempontból az a kérdés, hogy az EB a választásokig talál-e valamilyen kompromisszumot? Vagy megpróbál mindenkivel külön-külön megállapodni, esetleg előáll egy közös, új javaslattal. Erre nehéz most válaszolni. Persze egy ország is megvétózhatja a büdzsét. A kohéziós alapra és az agrártámogatásokra vonatkozó javaslat minket, visegrádiakat érint a leghátrányosabban. Éppen ezért meg kell győznünk a nagyobb országokat, hogy ezeknek a forrásoknak megvágása az egész unió gazdaságát és versenyképességét gyengíti. Ha abba gondolunk bele, hogy a német ipar milyen nagymértékben támaszkodik a keleti országokra, akkor egyértelműen kiderül, hogy Berlin számára is hátrányos a büdzsé tervezete.

Ha már Berlin, akkor a BMW-gyár és akár a Paks2 beruházás a következő években biztosítják a négy százalék feletti fenntartható gazdasági növekedést?

Szerencsére nem csak ezekből a beruházásokból áll az ország. Rengeteg tárgyalás van folyamatban, és nemcsak külföldi szereplőkkel, hanem a hazai nagyvállalatokkal is. Érdemes csak arra gondolni, hogy a MOL indít egy nagy beruházást Tiszaújvárosban, amely 2021-re fejeződik be, a péti Nitrogénművek szintén komoly fejlesztést hajtott végre, vagy például a Pick is új beruházásra készül Szeged mellett. Azt sem szabad elfelejteni, ha a BMW jön, akkor más külföldi cégeket is magával hozhat, ráadásul a helyi beszállítói kört is megerősítheti. A nagyságrendek alapján reálisnak tűnik, hogy beruházási oldalról nem lesz visszaesés. A fogyasztási oldal is húzni fog, az első félévben ismét két számjegyű bérnövekedés volt.

Lát-e lehetőséget arra, hogy a BMW-hez vagy Paks2-höz hasonló méretű beruházás legyen a következő években?

A BMW-döntés üzenet mások számára is. Egy nagynevű autóipari cég, hosszas előkészítés és megfontolás után Magyarország mellett döntött. Mérlegelte az ország adottságait, infrastruktúra, munkaerőpiac, oktatás, közbiztonság területén. A lehetőség tehát mások számára is adott, és remélem, lesznek további, új szereplők. Nem érzem, hogy beruházási korlátjaink lennének. A sokat emlegetett munkaerőpiaci korlát, amit legutóbb a Financial Times emlegetett, továbbra is rendelkezik tartalékokkal. Még van mintegy 150 ezer főnyi munkanélküli a gazdaságban, és közben a közfoglalkoztatásból is egyre többen lépnek át a munkaerőpiacra. Csak az elmúlt évben nagyjából 50 ezer ilyen váltás történt, ahol közfoglalkoztatásból került valaki piaci állásba. Van még tartalék az idősek és a nők foglalkoztatása terén is. Január 1-től jelentősen könnyebb lesz a nyugdíjasok foglalkoztatása az egyszerűbb adószabályok révén. Segítséget jelenthet az a most indult program, aminek a lényege, hogy a piaci igényeknek megfelelően alakuljanak át és váljanak működési-hatékonysági szempontból modernebbé a munkaügyi kirendeltségek. Ennek segítségével gyorsíthatóvá válik a munkanélküliek, a dolgozni akaró inaktívak és a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiacra való visszatérése. Ez a program egyelőre csak Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében indult el, mivel ezeken a területeken a legmagasabb az álláskeresők aránya. Ha sikeresek lesznek, akkor az ország más területeire is kiterjesztjük ezeket.

Hogyan lehetne még több külföldön dolgozó magyart hazacsábítani?

A legjobb program, ha emelkednek a keresetek. A legtöbben a magas fizetések miatt kerestek külföldi munkalehetőséget. Az, hogy 2016-ben hatéves bérmegállapodást kötöttünk a munkaadókkal és a munkavállalókkal, hozzájárult egy jelentős bérnövekedéshez. A külföldön dolgozó magyarok száma második éve csökken. Évtizedek óta most először fordult elő, hogy többen jöttek haza dolgozni, mint ahányan elmentek Magyarországról.

Mennyiben tartható a hazai reálbérek 10 százalék feletti bővülése?

Ha a gazdaság növekedési pályán marad, akkor nőni fognak a bérek is. Mindehhez alacsony infláció szükséges, és a munkaadói és munkavállalói oldalon megegyezés a bérek növelésére. A jól képzett munkaerőt meg kell tartani. A fő kérdés, hogy a béremelések mikortól ronthatják a versenyképességet, de egyelőre semmilyen jel nem mutat arra, hogy magasabb fizetések ilyen torzító hatást gyakorolnának a magyar gazdaságra.

Mindezek fényében mekkora lehet jövőre a minimálbér?

A kormány korábbi álláspontja marad, vagyis nem akarunk beleszólni a munkaadók és munkavállalók tárgyalásába, hogy mekkora minimálbért tartanak elképzelhetőnek. 2016 óta minden évben előre meghatározott volt, hogy mennyivel emelkedik a minimálbér. 2017-ben 15 százalékkal, 2018-ban 8 százalékkal nőtt a minimálbér. 2019-re ilyen szám nincs a hat évre kötött bérmegállapodásban. A munkaadóknak és munkavállalóknak kell egymással megegyezniük. Ha év végéig nem jutnak megegyezésre a felek, akkor a kormányra hárul a döntés.

A munkaadói oldal egyelőre nem fogadja el a kért két számjegyű béremelést a munkavállalói oldaltól.

A reálkeresetek emelkedése a kérdés, mivel volt olyan időszak, amikor mind az infláció, mind a keresetek két számjegyű mértékben nőttek. Mivel a gazdaság növekedésével a munkaerőpiaci kínálat szűkül, vagyis magasabb a foglalkoztatás, kisebb a munkanélküliség, minden esély megvan arra, hogy jövőre is közel lesz a keresetek növekedése az ideihez.

Mekkora nyugdíjprémiumra számíthatnak az időskorúak?

Ebben a kabinetnek nincsen mérlegelési lehetősége. Ha 3,5 százaléknál nagyobb az éves növekedés, akkor a törvény alapján jár a pluszpénz az időseknek. Minden esély megvan arra, hogy ezt az értéket 2018-ban meghaladja a gazdasági növekedés.

A közszférában meginduló átalakítások mekkora béremelést indukálhatnak?

Az átalakulás kiindulópontja, hogy az államigazgatás, a minisztériumok mennyi feladatot kell hogy elvégezzenek, ehhez mekkora létszám indokolt, és mi az, amit felesleges, nincs már rá szükség, vagy ellátja más. Az a cél, hogy a központi államigazgatásban és egyáltalán a kormányzati intézményeknél csak annyi ember dolgozzon, mint amennyi feltétlenül szükséges. Vagyis kevesebb tisztviselő, de magasabb anyagi megbecsüléssel. Azok voltak az eredményes programok, amik a feladatok megszüntetését célozták, és nem a létszámleépítést. Az állami feladatok számát jelentősen lehetne csökkenteni, és az így megtakarított bértömeget célszerű béremelésre fordítani. A döntések ezekben a hetekben születnek meg.

Milyen további lépések várhatóak a feketegazdaság elleni fellépésben?

Az eddig meghozott intézkedések (online pénztárgépek bevezetése, EKÁER-rendszer kiépítése) révén a korábbi, GDP-hez viszonyított 25 százalékos feketegazdasági arány 20 százalékra csökkent. Az OECD-országok közül nálunk szűkült legjobban az adóék. Mindez nemcsak az államkasszára gyakorolt kedvező hatást, hanem a gazdaság egészére. Most folyik az étel- és italautomaták online bekötése. Fontosnak tartom azoknak a tengelysúlymérésre alkalmas eszközöknek a telepítését is, ami lehetővé teszi az áruk szállítás közbeni nyomon követését. A feketegazdaság visszaszorításában meghatározó az adók szerepe is. A kormányzati adófilozófia lényege, hogy munkához kapcsolódó terhek alacsonyak, míg a fogyasztási típusú adók magasabbak. Az elmúlt években a kabinet célzottan csökkentette a fogyasztási adókat is, lásd csirke-, sertéshús, hal, tojás esetében, ami hozzájárult a feketegazdaság csökkenéséhez is.

A kormányzati háttérintézmények átalakítása után lesznek-e változások az állami cégeknél?

Személyi változások már voltak, de működési is lesz. Biztosan át kell gondolni azt is, hogy ahol kisebbségi állami tulajdon van, hosszú távon fenn kell-e tartani. A nagy állami cégeknél a párhuzamosságokat kell kiküszöbölni, erre a legjobb példa a MÁV és a Volánbusz esete. Budapesten az állam nagy részt vállalt a BKV adósságának kifizetésében, így érdekeltek vagyunk abban, hogy a fővárosban se legyenek párhuzamosságok, és minél hatékonyabb gazdálkodás legyen.

Képek: Origo.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.