Hírek Kiemelt

Elhunyt Dr. Tóth Ferenc, „a legmakaibb makai”

Dr. Tóth Ferenc, nyugalmazott múzeumigazgató, helytörténész, muzeológus életének 90.évében elhunyt. Gyászolja őt családja, Makó Város Önkormányzata,a József Attila Múzeum közössége, pályatársai, és minden tisztelője, barátja.

Tóth Ferenc 1928. január 4-én született Makón. A középiskolát szülővárosában, a Csanád Vezér Gimnáziumban végezte, 1947-ben tett érettségit. Következett a Szegedi Egyetem, ahol 1952-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett. Klasszikus bölcsész és pedagógiai párosítás. 1952-1953 és 1955-1964 között egykori alma materében, az akkor már József Attila nevét viselő gimnáziumban tanított. Közben két évig a Szegedi Egyetem Történelem Tanszékén tanársegéd, könyvtáros volt. Doktori disszertációját „A makói parasztház” címmel írta és védte meg. A helytörténet iránti érdeklődését két egyetemi professzora keltette föl: Bálint Sándor és Eperjesi Kálmán.

A tudósi és tanári képesség együttes gyakorlását a gimnáziumban folytathatta, korábbi híres tudóstanárainak (pl. Tettamanti Béla, Galamb Ödön) nyomdokain haladva. 1964-ben kinevezték a Makói József Attila Múzeum igazgatójának, és maradt is az egész nyugdíjazásáig. Múzeumigazgatóként méltó folytatója neves elődei, Pesovár Ernő néprajzkutató, Péter László irodalomtörténész munkásságának.

Mint minden kisváros közgyűjteményi vezetője, ő is „kulturális mindönös” volt, abban az értelemben, ahogy az egykori néptanítót is „a falu lámpásának” tekintették. Tehát a szellem, a tudás munkálójának, amit rendkívül sokoldalúan fejtett ki. 1969-ben sikerült neki föltámasztania a Makói Múzeum Füzetei sorozatát, Péter László 17 évvel korábbi kezdeményezését. Ennek a sorozatnak nagy érdeme, hogy a történelmet helyhez, személyekhez köthetővé teszi. Empirikus építkezések, esettanulmányok ezek, amelyek a köztörténet nagy kérdéseit egyedi világukban ragadják meg, általános fogalmakat tesznek plasztikussá (pl. úrbér).

Múzeumi munkásságának idején emelték az intézmény új épületét, s ekkor alakult ki a múzeum udvarában a Makót és környékét bemutató néprajzi gyűjtemény: a hagymás-ház, az apátfalvi ház és a különböző mezőgazdaság épületekből álló együttes. Jelentős szerepe volt az Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban létesült skanzen makói hagymás-házának kialakításában. Neki köszönhető, hogy az Espersit-ház irodalmi múzeum lett. A neves irodalom- és művészetpártoló ügyvéd házában tanulmányozható József Attila, Móra Ferenc, Juhász Gyula makói tevékenysége, Tornyai János, Endre Béla, Rudnay Gyula és Vén Emil festészete.

Tóth Ferenc munkásságának köszönhető, hogy aki a város és környéke történelmével, József Attilával, a népi írók mozgalmával, Erdei Ferenccel, Hollóssy Kornéliával, Páger Antallal, a makói hagymával és Nemzeti Parasztpárt megalakulásával akar foglalkozni, nem kerülheti meg a Tóth Ferenc alkotta, forrásokban és ismeretekben gazdag historiográfiát. Nyugdíjazása után vezető szerepet vállalt Makó akkor alakuló, elsősorban a kultúrához kapcsolódó civil szervezeteinek, egyesületeinek létrehozásában, működésében. Többek között az Erdei Ferenc Társaság, a Szirbik Miklós Társaság és a Makói Keresztény Értelmiségi Szövetség számíthattak támogatására.

Tóth Ferenc munkásságát szülővárosa 1990-ben díszpolgári címmel, Csongrád megye közgyűlése 1998-ban megyei Alkotói-díjjal ismerte el. Mádl Ferenc köztársasági elnök 2002. augusztus 20-án „Tóth Ferenc nyugdíjas múzeumigazgatót több évtizedes magas színvonalú tudományos és művelődésszervező munkássága elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta. 2002-ben az Országos Honismereti Szövetség Bél Mátyás – Notitia Hungariae emlékéremmel ismerte el helytörténeti kutatásait. Ugyanezért, valamint a fiatalok honismereti érdeklődését felkeltő és kielégítő, évtizedeken át folytatott szakmai-szervező munkásságáért a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület 2001-i közgyűlésén „tiszteletbeli tag” címmel tüntette ki.

Bibliográfiai tételei igen összetettek: cikkek, tanulmányok, forrásközlések és önálló kötetek teszik ki.

Jelentősebb művei:

  • A makói ház (1982)
  • Erdei Ferenc, a makói diák (1986)
  • A parasztpárt megalakulása (1989)
  • A parasztház és berendezése (Juhász Antallal). In: Csongrád Megye Népművészete (1990)
  • Makói hagyma = Makó monográfiája 2. kötet (1998)
  • Makó régi térképei = Makó monográfia 1. kötet (1992)
  • Makó monográfiája 4., 5. és 6. kötetének több fejezete
  • Apátfalva – Száz magyar falu kincsesháza (2000), József Attila makói évei (2005)

2003. augusztus 10-én a makói belvárosi római katolikus templomban Tóth Ferenc pápai áldásban részesült, amelyet Katona István püspök szolgáltatott ki. Az áldást Tóth Ferenc 75. születésnapja alkalmából az egyházhoz való hűségéért és az egyházat segítő tudományos munkájáért kapta a Szentatyától. Az egyháztörténet terén elért kiemelkedő kutatási eredményeiért 2006-ban Fraknói Vilmos-díjat kapott. A laudáció különösen a makói katolikus egyháztörténet részletes és változatos földolgozását és kiemelkedő helytörténeti munkásságát említi a díj odaítélésének okául.
A középiskolai katedrát hagyta váltotta fel a múzeumigazgatói állásra, hogy a helytörténet, a történelem, irodalom, néprajz helyi értékeit felkutassa, feldolgozza és továbbadja mindannyiunknak. 1964-tól 1988-ig vezette a József Attila Múzeumot.

A múzeum egykori igazgatója, sokak tanító mestere, példaképe 90 éves korában megtért teremtőjéhez. Mindig derűsen viszonyult az élethez (ami nagyon fontos), de az élet is visszaigazolta, talán generálta is ezt a derűt. Benső nyugalmának elsődleges fönntartója, éltető közege a családja. Szeretteink évtizedeken át tartó hűsége, önzetlen támaszereje életünk legfontosabb tartópillére. És ez maradéktalanul igaz Tóth Ferenc életére. De derűjét igazolta az élet szakmai sikereinek fokozatos és folyamatos kiteljesedése által. Hatvan éven át alkotni, s a mai napig szakmai produkciót teljesíteni a test és szellem kivételes adottsága, Tóth Ferenc életpályájának legegyedibb vonása.

Hosszú életpályájának ugyancsak meghatározó tényezője városa, Makó. Szülőföldje generációinak sora ismerte őt, az iránta tanúsított érdeklődésével, a tőle nyert tudással tisztelte Tóth Ferencet, hovatovább nevét a makói tudományossággal azonosították.

Dr. Tóth Ferenc több évtizedes tevékenysége Makó múltjáért és élő kultúrájáért tett hasznos szolgálat. Szívós kitartással gyűjtött, produkált, kijárta a lehetőségeket, létrehozott, s mindezek eredményeként gyarapított. Ha munkásságát kivonnánk a makói anyagból, alig maradna benne valami. Egyszemélyes makói intézménnyé vált, a tudós „makaivá”.

A nyugalmazott múzeumigazgató utolsó útjára augusztus 23-án, 10 órakor kerül sor a Római Katolikus Temetőben (Kálvária utca 38/c).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.