Hírek Kiemelt Makó

Hibrid hagymában gondolkozik a NAIK

Tízfajta kísérleti hagymát ültetett el Kocsis Sándor gazda a Földeáki út menti földjén. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ csak sorszámokat adott a magokhoz. A végső cél egy új hibrid faj kialakítása.

A makói vöröshagyma leáldozóban van: egykor több száz tehervagon vitte az országon innen és túl a híres zöldséget, ma már a helyi gazdák alig-alig foglalkoznak ezzel a hagymafajtával. Fekete János, a Magyarországi Hagymatermesztők és Forgalmazók Szövetségének az elnöke elmondta, ideális esetben 5-600 mázsás hektáronkénti hozamot kéne hoznia a makói dughagymás vöröshagymának, hogy gazdaságos legyen, azonban keveset tud teremni, ezért kevesen foglalkoznak már vele.

– Igazából nem is versenyképes a makói dughagymás fajta a külföldi, kínai társaival szemben. A makói térségben nagyon visszaesett a vöröshagyma termesztése. Ennek egyik oka, hogy nincs kellőképpen öntözhető területünk, illetve technológiai hiányban is szenvedünk – fogalmazott Fekete János.

Milotay Péter, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ tudományos tanácsadója elmondta: már harmadik évben kaptak lehetőséget egy makói gazdától, aki a földjén elülteti a számmal jelölt hagymamagot, amelyet később bemutat a NAIK-nak is. Idén Kocsis Sándor vállalta el a feladatot, aki 10 hagymatörzset gondozott.

– Ebben vannak makói és külföldi eredetű hagymák is vannak. Azokat a fajtákat kezdtük el szelektálni, amelyben a kollégák is láttak fantáziát. Ilyen például a makói, a makói CR, a makói fehér, illetve a makói bronz – foglalta össze Milotay Péter.

A projekt célja az, hogy egy olyan hibridet állítsanak elő, amelynek a szárazanyaga és termőképessége is remek. Ez azonban legalább 8-10 évet is igénybe vehet, mire a termelők is találkozhatnak ezzel az új fajtával.

One Response

  1. 30 éve már. Makói bronz 38 tonna/hektár, mellette Banco 56 tonna/hektár. Nagy területen vagy 40 hektáron, termeltük, öntözve. Mindannyiunk háztájija benne volt, nagyon odafigyeltünk rá. A Banco piacosabb, zártabb nyakú, jobb héjazatú volt. Azonos technológia mellett 18 tonnával verte a makóit hektáronként.
    A Banco holland fajta, a másik a Szalai Feri bácsi idejében előállított, öntözéssel jól termeszthető Makói Bronz. Már legalább 45 éve a piacon van, azóta mintha megállt volna az élet a hagymakutatásban. A 70-es évek elején már tananyag volt, 40 éve egyik témája volt a fajta a szakdolgozatomnak. Gyakorlatilag csak vegetált a kutatóintézet Feri bácsi után, míg egyszer csak bezárták. A Bronzból ma is el el lehetne indulni, csak a hibáit ki kéne javítani. Nem eléggé zárt a nyaka, nem egyöntetű a mérete, és 40 tonnánál nem tud többet teremni, viszont igen magas a beltartalmi értéke. 30 – 35 éve kellett volna megoldást találni a már akkor is jól ismert problémára. Nem tették.
    Ha sürgősen nem állítanak a témára egy ütőképes kutató intézetet, akkor nem lesz belőle semmi. A szegedi gabonakutatókban bőven megvan az a szellemi és technikai, technológiai potenciál akik mellett létre kellene hozni egy nagy létszámú, ütőképes hagymakutató csapatot. Ha nem olyan profizmussal állnak a témához mint ők a gabonafélékhez, akkor a hagymával az lesz ami eddig történt. Az pedig eléggé lehangoló. 30 éve augusztusba piroslott a határ a száz hektár számra rendre kiemelt vöröshagymától Apátfalvától Pitvarosig, Földeáktól Csanádpalotáig, a közepén meg Makó volt, ahová pótos IFA teherautók sokasága szállította a hagymát a tárolókba. Ma pedig szívességből is alig tudok szerezni néhány kiló pörköltnek való jó makói hagymát. Akkoriban annyi hagyma termett a tájkörzetben, hogy a mai termelők 30 év alatt sem termelnek annyit,mint akkoriban egy év alatt megtermett. Csak közben volt egy rendszerváltás, az addig is meglévő problémák miatt pár év alatt összeomlott a teljes hagymavertikum. Meg még jó néhány vertikum …………

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.