Belföld Hírek Kiemelt

A férfiaknál népszerű a szinglilét

A legutóbbi felmérés szerint Magyarországon a 15 évnél idősebb lakosság 44 százaléka házasságban élt. A nőtlenek és hajadonok száma lassú ütemben, de tovább nőtt: meghaladta az ország lakosságának egyharmadát – írja a Központi Statisztikai Hivatal most közzétett kutatása alapján a Magyar Idők. Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, és a férfiaknak még kedvük sincs hozzá, hiszen a 30 alatti férfiak 95 százaléka még nőtlen volt.

A statisztikai hivatal 2016 október–novemberében a háztartások tízszázalékos mintáját figyelembe véve úgynevezett mikrocenzust végzett, amely a háztartások és családok összetételét, lakáskörülményeit, valamint a személyek demográfiai jellemzőinek részletes adatait mérte fel. A „kis népszámlálás” során az ország 2148 településén munkatársaik mintegy 440 ezer háztartást kerestek meg, hogy információt gyűjtsenek társadalmunk aktuális jellemzőiről.

Magyarországon összesen 2,74 millió család volt 2016-ban. A 15 évnél idősebb lakosság 44 százaléka házasságban élt, ez kismértékű csökkenés az előző évekhez képest. A nőtlenek és hajadonok részesedése lassú ütemben, de tovább nőtt: meghaladta az ország lakosságának egyharmadát. Emellett egy olyan trend is látszik, hogy egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, és a férfiaknak még kedvük sincs hozzá: a harminc év alatti férfiak 95 százaléka még nőtlen volt – derül ki a mikrocenzusból.

A teljes népesség 36 százaléka házasságon alapuló párkapcsolatban, míg tíz százaléka élettársi kapcsolatban élt. Egyébként 1970 óta a párkapcsolatban élők népességen belüli aránya folyamatosan csökken. A férj, feleség családi állású személyek aránycsökkenését az élettársak növekvő gyakorisága sem tudta ellensúlyozni. De a házaspárok számának csökkenése egyébként lelassult.

Az élettársi kapcsolatok térhódítása változatlan, számuk 2011 óta 79 ezerrel tovább nőtt, és 2016-ban meghaladta a 483 ezer családot, amely a lakosság mintegy egyhatoda. 1,716 millió családban, a családok közel kétharmadában élt gyermek. A gyermekes családok száma 62 ezerrel csökkent a legutóbbi népszámlálás óta. A gyermekes családok 51 százalékában, 882 ezer családban élt 15 évesnél fiatalabb gyermek. A gyermekes családok közel harminc százaléka egyszülős család volt.

Az ötszázezer, egy szülővel rendelkező család többségében (69 százalékában) egy gyermek élt. 2016-ban az egyszülős családok 24 százalékában élt kettő, 7 százalékában három vagy annál több gyermek. Az egyszülős családban élő gyermekek közel kétharmada 15 év feletti volt. 2011 óta a gyermeküket egyedül nevelő szülők hányada közel kétszeresére, 5,1 százalékra nőtt, és megduplázódott az egyedülállók aránya is, ami 2016-ban meghaladta a 12 százalékot.

Az egyedülállók száma és aránya 1970-től folyamatosan emelkedett, 2011-re számuk megkétszereződött, majd 2016-ra (közel 100 ezer fővel) 1 millió 217 ezerre csökkent. A háztartások 30 százalékában tehát egyetlen személy élt. A 2016-os mikrocenzus idején az egyedülállók 62 százaléka nő, 38 százaléka férfi volt. A férfi egyedülállók közel fele 50 évesnél fiatalabb. A nőknél az egyedülálló státusz elsősorban az idősebb életkor sajátossága, ami – a férfiak kedvezőtlenebb halandósági viszonyaival összefüggésben – megözvegyüléssel alakul ki.

Az egyedülálló nők közel 60 százaléka a 65 éves és annál idősebb korosztályba tartozik, míg a férfi egyedülállóknak csupán 24 százaléka. Az egyszemélyes háztartások aránya a település méretével párhuzamosan emelkedik: a legmagasabb a fővárosban: 40, míg a városokban 32, a községekben pedig 25 százalék – olvasható a KSH jelentésében.

A demográfiai mutatók pozitív irányú megváltoztatása hatalmas munka, évtizedes időtávban. Mint arról korábban számtalan írásban beszámoltunk, a kormány bátorítja a fiatalokat, hogy amennyiben gondolkodnak a családalapításon vagy a további gyermekvállaláson, merjenek belevágni. Erről szól az, hogy 2010 óta folyamatosan bővítik a családtámogatások rendszerét, amelyben Magyarország vezető Európában. Minden élethelyzetben igyekeznek a lehető legtöbb hozzájárulást megadni.

A családalapítás előtt álló fiatalok olyan támogatásokat kapnak az otthonteremtéshez, a gyermekneveléshez vagy a bölcsődei ellátáson keresztül a gyermekfelügyelethez, amelyek segítik őket abban, hogy bátran tudjanak igent mondani a gyermekvállalásra. Az idei a családok éve, amely arról szól, hogy még inkább a középpontba helyezzék a családi értékeket, még több támogatást adjanak a magyar családoknak.

A KSH mikrocenzusából kiderült, hogy a férfiaknak nincs kedvük a házasodáshoz, és a harminc év alatti férfiak 95 százaléka nőtlen volt. A készülő nemzeti konzultációban a kormány a férfiakat is megkérdezi arról, milyen kihívásokat élnek meg az családtervezéskor, az otthonteremtéskor, a munka és a család egyensúlyának kialakításakor. A válaszok iránymutatásul szolgálnak ahhoz, hogy érdemes-e változtatni a családtámogatási rendszeren vagy visszaigazolódik az, hogy jó a modell, amelyet alkalmaznak.

Képek: Pixabay

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.