Kiemelt Makó

Trianon emlékművé változna a főtérre tervezett harangláb

Véletlenül derült ki a legutóbbi testületi ülésen, hogy a korábban a főtérre tervezett, de a testület támogatását sem bíró haranglábat Trianon emlékműként akarják megvalósítani. A képen a harangláb eredeti látványterve. Még a szemlebizottság is elvetette a helyszínt.

A makói képviselő-testület még tavaly augusztusban döntött arról, hogy, állítsanak haranglábat a Korona előtti zöld területre, az egyházak jelképeivel díszített bronzharanggal a reformáció 500. évfordulója, illetve a makói történelmi egyházak előtt tisztelegve. A tervet Csernyus Lőrinc Ybl-díjas városi főépítész ingyen készítette el: elképzelése szerint a Korona Fátyol Misi szobra felőli sarkára állítandó 6 méter magas harangláb, mely felállítására a testület 1 millió forintot szavazott meg.

Ez a makóiakat és a képviselőket is megosztó terv és helyszín a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Kft. szemlebizottságának sem tetszett. Ők, azaz Koczor György építész, Kiss Jenő Ferenc szobrászművész és Orgován Kinga művészeti tanácsadó egyrészt magasnak találták a tervezett haranglábat, másrészt a helyszínt is zsúfoltnak. Megnézték a Csanád vezér teret is, de az nem jön számításba, miután az adventkor szerepet kapó harang szava nem ér el a Széchenyi térig, így azt javasolták, hogy az a főteret lezáró ívelt vörös téglafal mögé, a Deák Ferenc utca végére kerüljön. De ez a helyszín sem tetszett a makóiaknak de a képviselőknek sem. S miután a tervezett helyszín építési terület (a könyvtár 2019. januárjáig épül), a harangláb felállítása sem jöhetett szóba. A Hadik György vezette ügyrendi és pénzügyi bizottság módosító javaslatot is tett a tavaly szeptemberi ülésen az egyébként 1 millióba kerülő harangláb ügyében.

Akkor Farkas Éva Erzsébet módosító indítványt tett miszerint a városi főépítész tervei alapján felállítják ugyan a haranglábat (de időpontot most nem szabnak meg), de előtte Csernyus Lőrincz és Gerencsér Judit építészek és a képviselők együtt keresik meg annak végleges helyét. Hogy a harang állításról letett a városvezetés, az abból derült ki, hogy az idén júniusi testületi ülésen Farkas Éva Erzsébet polgármester hozzászólásából kiderült: az eredeti elképzelés időközben módosult, a harangot ugyanis immár trianoni emlékműnek is szánják. Átadását pedig a trianoni békeszerződés aláírása 100. évfordulójára azaz 2020-ra tervezik. A történelmi egyházak szimbólumai is rákerülnek majd a bronzharangra, melyet a jelesebb ünnepek alkalmából, de leginkább adventkor kongatnának meg. Hogy hol állítanák fel arról azonban még nem született döntés. Ha elfogadják a helyszínt, akkor újratervezik az emlékművet is.

One Response

  1. A trianoni tragédia ettől sokkal méltóbb emlékművet érdemelne. Az országzászló már önmagában egy méltó emlékezés. Jó sokba került, de legalább van. Van egy csodálatos első világháborús emlékmű a Korona előtt, egy csodálatos Szent István szobor a gimi sarkánál. Ezekhez fogható alkotással kellene a századik évfordulótól emlékeztetni fiataljainkat az országvesztésre, hogy soha el ne felejtsék Erdélyt, a Felvidéket, a Délvidéket, Kárpátalját és az Őrvidéket. És a helyszín is e két alkotás környéke kell legyen. Erre szervezzenek gyűjtést a lakosság és a vállalkozók körében és meg lesz rá a forrás is, és kérjék fel a Szent István szobor alkotóját, hogy álmodja szoborba nemzetünk legnagyobb tragédiáját.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.