Vasárnaptól hat hónapon át Ausztria tölti be az Európai Unió soros elnökségét, az ország Bulgáriától vette át, majd januárban Romániának adja tovább a tisztséget.

Az EU-hoz 1995-ben csatlakozott Ausztria harmadjára látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet. Bécs már véglegesítette “Európa, amely védelmet nyújt” mottójú programját és annak prioritásait: az ország elsősorban a biztonság megerősítésére, az illegális bevándorlás elleni küzdelemre, a versenyképesség fokozására, a digitalizációra, illetve Európa szomszédságának stabilitására kíván fókuszálni.

Ausztria emellett meg akarja erősíteni a szubszidiaritás elvét. Álláspontja szerint az EU-nak a nagyobb, közös fellépést igénylő kérdésekkel kellene foglalkoznia, míg a kevésbé jelentős ügyekben hátra kellene lépnie egyet, a tagállamokra vagy a régiókra hagyva a megoldást. Az osztrák kormány emellett erősíteni kívánja az ország “semleges közvetítői tevékenységét” az Európai Unión belül.

Az elnökség nyitóeseményére a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság tagjai csütörtökön Bécsbe látogatnak, ahol az osztrák prioritásokról egyeztetnek. A most kezdődő lesz az utolsó félév a 2019-es európai parlamenti választások előtt, ezért szakértők szerint különösen jelentősnek számít.

A rotációs elnökség az EU új alapszerződése, a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés óta valamelyest veszített a korábbi jelentőségéből, főként amiatt, hogy a külügyi tanács üléseit már nem az elnöklő állam külügyminisztere, hanem az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő vezeti. A többi szakminiszteri ülésen azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése.

Magyarország 2011 első felében töltötte be először az Európai Unió elnökségét, és 2024-ben fog ismét sorra kerülni.

Borítókép: MTI/EPA/Michael Gruber.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on google
Google+
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest