Hírek Kiemelt Külföld

Százezrek gyűltek a csíksomlyói a pünkösdi zarándoklatra

A helyszínre vezető csíkszeredai Szék utcán szombat reggel tömött sorokban haladtak a zarándokok a csíksomlyói kegytemplom felé, ahonnan aztán a hegynyeregbe kapaszkodtak fel.

A hagyomány szerint keresztaljáknak nevezett csoportok élén tábla jelzi a település nevét, ahonnan a csoport érkezett. Az egyházi zászlók mellett megannyi magyar és székely zászló is tarkította a képet.

Noha a meteorológiai előrejelzés esőt valószínűsített szombat délre Csíksomlyó térségében, a mise kezdetéig napos maradt az idő. A hegytetőn a búcsú előtti órákban a szervezők folyamatosan jelentették be az érkező csoportok lélekszámát, és a csoportvezetők nevét. A gyalogos zarándokcsoportok bejelentését olykor megtapsolta az összegyűlt tömeg. Amint elhangzott, a 42 kilométerre fekvő Székelyudvarhelyről például több mint nyolcszázan zarándokoltak gyalogosan.

A zarándokok között külön köszöntötték Áder János köztársasági elnököt és feleségét, Herczegh Anitát. A Duna Televízió által élőben közvetített misén a szentbeszédet Marian Adam Waligóra lengyel szerzetes, a czestochowai Jasna Góra-i pálos kolostor házfőnöke mondja. A pálos szerzetes kiválóan beszél magyarul. A magyar nyelv megtanulására a pálos rend magyar alapítása indította. Pappá szentelése után a pécsi pálos kolostorban szolgált közel egy éven át, elmélyítve a magyar nyelv, történelem és kultúra ismeretét, szeretetét.

A zarándoklatot szervező erdélyi ferences rend korábbi közlemény szerint Marian Adam Waligóra sokat tesz a lengyel-magyar barátság elmélyítéséért, ismeri és szívén viseli a külhoni magyarság sorsát is. Sokat tesz ugyanakkor II. János Pál pápa emlékének méltó magyarországi megőrzéséért és tiszteletének erősítéséért.

Az élet védelmének a mindenek fölöttiségéről beszélt a csíksomlyói búcsú szónoka, Marian Adam Waligóra lengyel szerzetes, a czestochowai Jasna Góra-i pálos kolostor házfőnöke.

A szerzetes a több százezres tömeggel is elismételte Mária akkor mondott szavait, amikor megtudta, hogy Isten fiát hordozza: “Istenem legyen nekem a te igéd a te szavad szerint”. Az idézett kijelentés az idei búcsú jelmondata is volt.

Mária megmutatta, hogy szereti az életet. Nyitott szívvel fogadta a hírt, hogy az isten fiának az anyja lesz. Elfogadta hivatását, azonosult vele, és amikor kellett harcolt a gyermeke életéért. Nem akart megszabadulni Jézustól, mint szükségtelen dologtól – hangoztatta.

Marian Adam Waligóra arra figyelmeztetett, hogy a fejlett világ embere nem mindig cselekszik az isten akarata szerint. Példaként egy Alfie nevű kisfiú esetét hozta fel, akit áprilisban egy bírósági ítélet nyomán hagytak meghalni egy liverpooli kórházban. Mint felidézte: Ferenc pápa is próbált közbenjárni ügyében, és világszerte milliók tiltakoztak Alfie halála miatt.

“Látjuk, hogyan lehet megölni egy gyermeket, miközben ez a világ a kozmosz legutolsó sarkát is kutatja, feltárja a tenger mélységét, mesterséges intelligenciát alkot, diagnosztizálja a legcsodálatosabb eszközökkel a legritkább betegségeket. Ugyanakkor nem kifizetődő számára megtartani egy kisfiú életét, akinek csak oxigénre, vízre, és élelemre lett volna szüksége” – fogalmazott a szónok.

A történet kontrasztjaként említette, hogy miközben lemondtak Alfie életéről, az egész világ csodálta a királyi családban született trónörököst.

A pálos szerzetes Szent Bernát szavait idézve jelentette ki: “Máriára gondolva nem hibázol, vele kitartva nem veszel el, amikor ő védelmez, nem aggódsz, ahol ő vezet nem fáradsz el, amikor az ő kegyelme veled van, célba érsz”.

Csíksomlyóra zarándokolva “istenanya tekintetének az ajándékát” kapja mindenki. A mai búcsús nap megmutatja hogy a magyar hívők hol keresnek igazi segítséget, védelmet és oltalmat – fogalmazott a lengyel szónok, aki a himnusz szövegével kérte: “Isten, áldd meg a magyart”.

A mise kezdetén Jakubinyi György gyulafehérvári érsek emlékeztetett arra, hogy az idei a 451. fogadalmi zarándoklati búcsú. Felidézte: egykor a székely ősök azt fogadták, hogy ha a szűzanya megsegíti őket őseik hite megőrzésében, akkor pünkösd szombatján minden évben elzarándokolnak Csíksomlyóra. A búcsú céljának nevezte, hogy a zarándokok megerősítést kapjanak őseik hitében.

Lelki erőműnek nevezte a csíksomlyói zarándoklatot a hegynyeregben tartott szentmise után a magyar sajtónak adott nyilatkozatában Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, aki évről évre visszajár a zarándoklatra.

Semjén Zsolt kijelentette: az egyetemes magyarság gyűl össze Csíksomlyón évről évre felekezeti hovatartozástól függetlenül, azért, hogy megerősödjön magyarságában és keresztény küldetésében. Felidézte: a prédikáció az élet védelméről szólt, és ezt azért is fontosnak tartja, mert úgy látja, talán soha nem volt annyi fiatal a zarándokok között, mint idén.

“Amikor ennyi fiatal van, különösen fontos a családalapítás kérdése, hiszen a magyar nemzet csak akkor tud megmaradni, ha gyerekek születnek, akik magyar nyelven, magyar kultúrában, magyar történelmi tudatban nőnek fel” – fogalmazott.

Semjén Zsolt úgy vélte, hogy Csíksomlyó Európának is üzen. Megállapította: Európa sebezhetősége abban áll, hogy elveszítette a keresztény identitását, ezért tud az iszlám ellenállás nélkül benyomulni a kontinensre.

“Csíksomlyónak az az üzenete, hogy akkor van megmaradás, ha megvan a kereszténységünk, a saját identitásunk, és az európai nemzetek büszkék az identitásukra. Ha a franciák büszkék, hogy franciák, a németek arra, hogy németek, a lengyelek, hogy lengyelek, mi pedig arra hogy magyarok vagyunk” – fogalmazott.

A miniszterelnök-helyettes szerint a több százezres tömeg a román centenáriumi évben Romániának azt üzeni, hogy a magyarok meg akarnak maradni.

“A saját szülőföldünkön jogunk van megmaradni. Az anyám erdélyi, én itthon vagyok” – fogalmazott a politikus. Elismételte: az erdélyi magyarság semmi mást nem követel Erdélyben, mint azt, amit az erdélyi románok száz éve megígértek neki a gyulafehérvári nyilatkozatban.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.