Belföld Gazdaság Hírek

Közel 1 milliót spórolt egy átlagos devizahiteles az elmúlt három évben

Ha nem történt volna meg 2015-ben az MNB vezényletével végrehajtott forintosítás és devizahitel-elszámolás, akkor jóval magasabb törlesztő részletet fizettek volna a magyar jelzáloghitelesek az elmúlt három évben – írja a Portfolio.hu.

A többség tartozása még mindig magasabb lenne az eredetileg felvett forintösszegnél, az MNB laza politikája pedig nem tudta volna tovább csökkenteni az adósok terheit. A pénzügyi portál kiszámolta, mennyit spórolt eddig egy tipikus frankhiteles ebben a három évben.

A napokban 258,5 forintra csökkent a svájci frank árfolyama, így több mint három év után először közel került ahhoz a 256,47 forintos szinthez, amelyen 2015. február 1-jével egy 2014. novemberi döntés alapján forintosították a lakossági devizaalapú jelzáloghiteleket Magyarországon. Emlékezetes, hogy a frank árfolyama 2015 januárjában szállt el igazán a svájci jegybank árfolyamküszöbének eltörlése miatt, vagyis még éppen időben, nagy szerencsével sikerült a 2014. novemberi döntéssel Magyarországnak a konverzió árfolyamát fixálnia, így a magyar devizahitelesek megúszták a kataklizmát.

Szemben sok lengyel, horvát és román devizahitelessel, akik emiatt minket irigyeltek, és részben irigyelnek ma is.

Nem a forintosítás volt az egyetlen, amely 2015-ben megvédte a devizahiteleseket a legrosszabbtól. 2015. február 1-jei hatállyal történt meg a devizaalapú jelzáloghitelek elszámolása is, amelynek keretében kamatos kamattal együtt kapták vissza az adósok a “tisztességtelen” banki kamatemelések és a szintén jogtalan árfolyamrés miatt nekik visszajáró összeget. Ennek következtében egy átlagos frankalapú lakáshitel tőketartozása mintegy 19%-kal csökkent egyik hónapról a másikra. Ha nem lett volna az elszámolás és a forintosítás, akkor az adósok többsége forintban számolva még ma is többel tartozna, mint amikor a hitelét felvette.

Ha nem lett volna forintosítás, és a bankok önszántukból nem csökkentik a hitelek kamatát (erre az elszámolás híján semmi sem kötelezte volna őket), akkor valószínűleg a forintosítás előtti, 6%-os szint fölött ragadtak volna az átlagkamatok. Ezzel szemben az elszámoláskor bevezetett jogszabályok értelmében jelentősen csökkenteniük kellett a bankoknak a hitel kamatát, sok esetben az eredeti kamatszintre.

Összességében tehát négy pozitív tényező is hatott a devizahitelek törlesztő részletére 2015 februárjában, illetve azóta: 

– a forintosításnak köszönhetően megmenekültek a 300 forintot is elérő frankárfolyamtól,

– a kamatemelések és az árfolyamrés miatti korábbi többletfizetést leírták a tőketartozásukból,

– az elszámoláshoz kapcsolat jogszabályok alacsony szintre csökkentették a kamatszintjüket,

– az elmúlt évek kamatcsökkentései tovább csökkentették a törlesztő részletüket.

A példánkban szereplő eredetileg 6 milliós, 20 éves lakáshitel törlesztő részlete eredetileg 37 ezer forint, az elszámolás előestéjén viszont már 84 ezer forint volt. Ez csökkent mára 55 ezer forintra.

Összességében az elmúlt több mint három évben 878 ezer forinttal kisebb törlesztőrészletet fizetett a példánkban szereplő tipikus lakáshiteles, jelenlegi tőketartozása pedig 940 ezer forinttal alacsonyabb, mintha nem lett volna forintosítás és elszámolás.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.