Hírek Kiemelt Makó

A kövek, amelyek a fájdalmat jelképezik

Makón már hagyománynak számít, hogy a holokauszt emléknapján megemlékeznek a makói és a magyarországi zsidóságra. Makó és térségében 1944-ben közel 2500-2700 fő élt a városban – előttük hajtottak fejet az emlékezők.

A holokauszt emléknapján a makói ortodox zsinagógát is kinyitották április 16-án. Ezen a napon csendes megemlékezésre, gyertyagyújtásra és emlékkő elhelyezésére is lehetőség nyílt. Urbancsok Zsolttól, a Kecskeméti Áron Baráti Társaság vezetőjétől megtudtuk, a tizennegyedik alkalommal megrendezett emléknapon osztályok, fiatalok és idősek is ellátogattak a zsinagógába, ahol csendesen emlékeztek.

– Makó és térségében 1944-ben kevesebb zsidó élt, mint 20 évvel korábban, de ez olyan 2500-2700 fő volt. Őket a szegedi gyűjtőtáborba, majd egy részüket Auschwitzba, másokat a bécsi munkatáborba vitték, ahol a túlélésükre némi esély volt. Így is a veszteségeik óriásiak voltak, 1200-an soha többé nem tértek vissza. Azonban a visszatértek itt új életet kezdtek, a neológ és az ortodox közösség is újra működni kezdett, majd gyakorlatilag a Rákosi-korszaknak és 1956 következtében tűnt el Makó zsidósága – fogalmazott Urbancsok Zsolt.

Báron Zsuzsanna, a makói zsidó közösség  vezetője és összetartója elmondta, a közösség nagyon kicsi, azonban annál jobban összetartóbb. Hozzátette, három család van a városban, akik valóban zsidók, de több „vegyes” család is él.

– Jól látható, hogy ezen a napon látható, nemcsak mi tartunk össze, hanem a város lakói is – mondta Zsuzsa.

navigate_before
navigate_next

Délután Dr. Kecskeméti Ármin neológ főrabbi emléktábláját is megkoszorúzták a kis élet menet keretén belül. A főrabbi a város életében fontos szerepet töltött be egykor. Nemcsak pap volt, hanem tudós főrabbi is: író, egyetemi tanár, irodalomtörténész és a Szegedi Tudományegyetem magánpedagógusa volt. Ezt követően a Makói Zsidó Emlékjelnél emlékeztek meg a makói közösség egykori tagjaira.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.