Hírek Kiemelt Makó Térség

Lázár János: Jó követe akarok lenni Makónak

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint április 8-án olyan képviselőt kell választani, aki munkahelyeket tud létrehozni, hatékonyan lobbizik a vállalkozások támogatásáért, a települések fejlesztéséért, és megingathatatlan álláspontja, hogy mindenáron meg kell állítani a bevándorlást. A Makó Híradó interjúja.

– Ön az elmúlt években országgyűlési képviselőként rengeteget járt a térségben, és Makón. Egy Facebook-videója tanúsága szerint legutóbb a számos nehézséggel küzdő Honvéd városrészbe látogatott el. Mit tapasztalt?

– Bátran és büszkén állíthatom, már nem látogatóba járok a térségbe, hanem Makóhoz tartozom. Odafigyeltem rá, hogy kormányzati teendőim mellett minél több időt töltsek a választókerületem településein, beszélgessek az ott élőkkel. Az ön által említett makói városrész remek példa arra, hogy minden településen meg tudjuk találni azokat a közösségeket, amelyek rendkívüli mértékben rászorulnak a fejlesztésre. Márpedig, amíg vannak ilyen közösségek Magyarországon, addig nem engedhetjük meg magunknak, hogy messziről jött bevándorlók tömegeit fogadjunk be, és rájuk költsük el azokat a közös forrásainkat, amelyekből a nemzedékek óta itt élő emberek és családok sorsát illene előbb jobbra fordítani. Az elmúlt években komoly törekvések történtek a mélyszegénységben élő vagy halmozottan hátrányos helyzetű polgártársaink felzárkóztatására, amit sorsdöntő jelentőségű kérdésnek tartok. Ezért is mentem a Honvédba húsvétot köszönteni a városrészt képviselő Sánta Sándor barátom meghívására. Nagyon fontos, hogy a településeken ne csak a belváros fejlődjön, ne hagyjuk, hogy egy-egy településrész leszakadjon, hátrányba kerüljön, az ott élők lehetőségei pedig beszűküljenek. Minden támogatást megadok Makó önkormányzatának ahhoz, hogy valamennyi városrészét, így a Honvédot is élhetőbbé tegye.

– Miben látja annak az okát, hogy évtizedek óta várat magára a szóban forgó körzet fejlesztése?

– Nem szeretnék egyetlen városvezetést sem kritizálni, hogy mit mulasztott el, vagy mivel nem törődött, hiszen világos, hogy az ott élők együttműködésére is szükség van: nem lehet segíteni azon, aki nem hagyja. Az önkormányzattal, Farkas Éva Erzsébet polgármester asszonnyal és Sánta Sándorral most azon dolgozunk, hogy javuljanak az infrastrukturális körülmények, rendbe tegyük az utakat, a járdákat, a belvízelvezető rendszert, a sportpályákat, és közösségi házat hozzunk létre. Kiállok azért, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat ésszerűen költsük el. Megingathatatlanul hiszek abban, hogy előre valóbb cél például ezen makói polgártársaink felzárkóztatása, mint idegen kultúrájú és idegen szokású bevándorlók problémáinak az orvoslása. Lehet, hogy a főváros bizonyos kerületeiből könnyebb messziről jött emberek tömegeivel együtt érezni, Makó belvárosából nézve azonban jól látszik, hogy előbb a Honvéd városrész gondjaival kell foglalkozni.

A választás legfontosabb kérdése tulajdonképpen minden alkalommal az, hogy milyen elvek szerint osztjuk el, osztjuk be a közös adóforintjainkat. Ezt minden háziasszony pontosan érti: ha valamire hirtelen többet költünk, másvalahol meg kell húzni a nadrágszíjat. Így van ez az ország költségvetésével is, minél többet költünk a migránsok ellátására, annál kevesebb jut az itt élők, például a makóiak szociális juttatásaira. Az a politikus, aki ezt az egyszerű igazságot tagadja, vagy alkalmatlan a kormányzásra vagy méltatlan rá, mert politikai hátsó szándékból hazudik a saját polgárainak. Én azt vallom, hogy a magyar adóforintok első számú kedvezményezettjei a magyarok, mindenki más csak ezután következhet. Ha valaki otthon van a hétköznapok valóságában, láthatja, hogy bőven van még helye a pénznek itthon is. Nem lehet valaki bevándorláspárti és szolidáris a nehezebb sorsú honfitársaival egyszerre. Vagy-vagy. A politika mindig választásokról szól. Ilyen értékválasztásról szól április 8-a is.

– Milyen mozgástere lehet ebben a kérdésben Makó és térsége országgyűlési képviselőjének a következő négy évben?

– Igen jelentős, ha ugyanazokat az elveket képviseli, mint a kormányzat. Az országgyűlési képviselő fő feladata, hogy lobbizzon a településeiért, úgy is mondhatjuk, hogy kijáróember legyen. Április 8-a arról szól, ki vezesse az országot, tehát amikor a makóiak szavaznak, eldöntik, ki legyen miniszterelnök. Meggyőződésem, hogy határozottan rá kell mutatni egy személyre, még ha meg is értem, hogy minden politikussal szemben vannak fenntartásaik az embereknek. Jómagam száz százalékig biztos vagyok abban, hogy Orbán Viktor a legjobb választás, az ő ellenzéki kihívóira nem sokan mernék nyugodt szívvel rábízni a hazájukat, a gyerekeik jövőjét. Remélem, nem is teszik. Emellett a makóiaknak bizalmat kell szavazniuk egy egyéni képviselőnek is, aki majd az ő „emberük” lesz azokon a helyeken, ahol a fontos döntések születnek.

Az egyéni képviselőválasztás valódi tétje ugyanis ez. A feladat nem az, hogy az országos megosztottságot, a pesti pártpolitikát elhozzuk Makóra, hanem épp ellenkezőleg: a makói ügyeket, a helyi támogatási igényeket kell fölvinni Budapestre, az Ország Házába és a kormány asztalához. Arra kérek ezért minden makói polgárt, hogy vasárnap éljen a szavazati jogával és arra az egyéni képviselőjelöltre szavazzon, akiről a szíve mélyén úgy gondolja, hatékonyan tudja védeni-érvényesíteni az itt élők érdekeit. Természetesen bízom abban, hogy az elmúlt 8 esztendő közös eredményei alapján a többség ismét bizalmat szavaz majd nekem.

– 2014 óta a város turizmusa és vállalkozásai rengeteget fejlődtek. A következő ciklusban mit tart a legfontosabb feladatnak, melyek lehetnek a város kitörési pontjai?

– A turizmus, az idegenforgalom és a vállalkozások fejlesztése mellett az oktatásra kell koncentrálni, ezekben rejlik a legkomolyabb erő és lehetőség. A Nemzeti Turisztikai Ügynökség álláspontja szerint óriási esély van a még Buzás Péter által megálmodott, majd Farkas Éva Erzsébet által megvalósított programban, azaz Makó lehet a magyar turizmus meglepetése. Makó, Mezőhegyes és még néhány környező település a Dél-Alföld új gyöngyszemévé válhat, ha sikerül kiaknázni a bennük lévő tartalékokat. A szálláshelyek folyamatos bővítésével – és itt lobbizok azért, hogy a város a gyönyörű Bérpalotát saját erőből alakítsa át apartmanházzá – Makónak megvan az esélye arra, hogy tíz éven belül egy Gyulához hasonló turisztikai centrummá váljon.

– Milyen ágazatok fejlesztése lehet a jövő záloga? Milyen perspektíva áll egy Makó méretű település előtt?

– Makó számára az egyik fő kitörési pont a turizmus, ezért is ad a kormány 10 milliárd forintot a településnek. Emellett azonban oda kell figyelni a helyi vállalkozók támogatására. Magam is rendszeresen járok hozzájuk, próbálok segíteni, hogy munkahelyeket teremtsenek, fejlesztéseket tudjanak végrehajtani és emeljék a béreket. A munkahelyek száma már nagyjából rendben van, hiszen 2,5 százalékon áll a munkanélküliség, a következő négy esztendő fő feladata a folyamatos és tisztességes béremelés. Legalább évi 10 százalékkal kell reálértékben növelni a béreket, hogy megfeleljünk a munkavállalók jogos igényeinek és elvárásainak. Ehhez támogatást kell adni a vállalkozásoknak, és mérsékelni kell a munkaadókat terhelő járulékokat. Azért fogok dolgozni, hogy megerősödjön a makói középosztály és a vállalkozói réteg.

– Említette, az oktatásban is lát erőt és lehetőséget. Pontosan mire gondol?

– Az oktatás fejlesztését személyes ügynek tekintem. Ezért kapott az Almási-iskola 1,5 milliárdos fejlesztési támogatást, de minden makói iskolát meg kell erősíteni, mert az oktatás, a tanulás és a tudás ad lehetőséget a makói családoknak és fiataloknak egy jobb életre. Könnyebben boldogul, aki többet tud a világról, többet tud magából kihozni, ez pedig csak tanulás által lehetséges. Rendkívüli jelentőséggel bír e tekintetben a szakképzés megerősítése is, amit a zászlómra tűztem. Örülök, hogy Rója István képviselőjelölt személyében egy kiváló oktatási szakemberrel gyarapodott a város és a térség közélete, biztos vagyok benne, hogy oktatási kérdésekben érdemes lesz egy kerekasztalhoz ülnünk, hiszen a tapasztalata aranyat érhet.

– Milyen esélyek nyílhatnak az Ipari Park további fejlesztésére?

– Habár komoly eredményeket értünk el azzal, hogy 3 százalék alá szorítottuk vissza a munkanélküliséget, és a tendencia azt mutatja, jövőre több lesz a munkahely, mint az álláskereső, továbbra is minden olyan támogatásért küzdök és harcolok, ami Makón új munkahelyeket, jobb munkahelyeket és gazdasági növekedést eredményez. Az elmúlt években megtanultam, hogyan lehet egy város, egy közösség nevében eredményesen lobbizni a szükséges forrásokért Budapesten vagy akár Brüsszelben. Ezt a tapasztalatot kínálom most fel a makóiaknak, amikor a megkezdett munka folytatására jelentkezem náluk. Ha megválasztanak, minden makói képviselője leszek függetlenül politikai szimpátiájától, számomra a város és a térség érdeke az első.

– Egyre többen nevezik történelminek az április 8-i választást. Ön is így látja?

– Vasárnap a személyes jövőnk mellett a családunk és a hazánk sorsáról is döntünk. Azért kell a migrációról most beszélnünk, mert Magyarországon és Makó városában még nincsenek bevándorlók. Ám ha megnézzük, a román oldalon milyen következményeket vont maga után a magyarlakta területeken Ceausescu tömeges betelepítési politikája, a románok hogyan szorították ki, radírozták le a magyar közösségeket, megérhetjük, miért kell közösen és határozottan nemet mondanunk a bevándorlásra. A történelem hibáiból és bűneiből tanulni kell, nem pedig újra elkövetni őket. Olyan politikusokat kell képviselőnek választani, akik munkahelyeket tudnak létrehozni, hatékonyan lobbiznak a helyi vállalkozások támogatásáért, a települések fejlesztéséért, végül, de nem utolsósorban pedig megingathatatlan az álláspontjuk, hogy meg kell állítani a tömeges bevándorlást, meg kell védenünk az európai életformát. Sosem titkoltam: én bevándorlásellenes vagyok. Amíg beleszólásom van a közügyekbe, addig a magyar érdekeket fogom az idegen érdekek elé sorolni. Amíg rajtam múlik, Makóra se Brüsszel, se Soros György nem kezdhet el idegeneket betelepíteni, főleg nem a tősgyökeres makóiak megkérdezése nélkül. Semmit Makóról – a makóiak nélkül!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.