Hírek Kiemelt Térség

Büntették már Kiss Attila sertéstelepét

Több mint két évvel az első határidő megszabása után sem volt még kiépítve a talajvizet ellenőrző rendszer a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség nyilvánosan elérhető büntetése szerint.

Nagy Szabolcs – Kövegy

Mint korábban beszámoltunk róla, bár nem mernek nyilvánosan panaszkodni a kövegyi lakosok, Kiss Attila sertéstelepéről a hígtrágya szántóföldre vezetése miatt sokszor szörnyű szagot fúj be a szél a faluba. Bár a sertések okozta szagot vidéken nem szokás bírálni, azt azért fontos leszögezni, hogy jelen esetben nem néhány disznó tartásáról van szó, hanem ennél lényegesen többről.

Hígtrágyaszagtól szenvednek Kövegyen – Makó Híradó

Kiss Attila többször is beszélt jó példaként fórumain a kövegyi sertéstelepéről, megpróbáltunk utána járni mi igaz ebből. Annyi biztos, hogy a telep tulajdonosát tényleg mindenki ismeri a településen, de nem a pozitív oldaláról. Nagy Szabolcs – Kövegy Hetek óta követjük az országgyűlési képviselő-jelöltek lakossági fórumait a településeken, így Kiss Attilláén is több alkalommal jártunk.

A trágya, hígtrágya tárolását épp a lehetséges környezetszennyezés miatt természetesen nagyon komolyan szabályozzák a törvények. Cikkünkben nem írtuk azt, hogy ezeket ne tartaná be Kiss Attila, mert erre jelenleg nincs hiteles bizonyíték. Az viszont biztos, hogy a sertésteleppel korábban már gyűlt meg a baja a hatóságokkal, ezt mutatja a az Alsó-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ATIKÖVIZIG) nyilvánosan elérhető büntetése is.

2009-es határozatában a hatóság arra hívta fel a tulajdonos figyelmét, hogy a talajvízben lévő – környezeti kockázatot jelentő  – ammóniumszennyezés utánpótlásának megakadályozása érdekében a hígtrágya-elvezető nyílt árkot fel kell számolni, és a további környezetszennyezést megakadályozó műszaki megoldással kell kiváltani, legkésőbb 2011. december 31-ig. Ez meg is történt.

Emellett viszont a talajvíz minőségét ellenőrző rendszert is üzemeltetni kell, amelyhez kutakból évente egyszer vízmintát kell venni. Ennek kialakítására 2009. október 31.-ig kapott határidőt a tulajdonos, az első értékelő jelentést pedig 2010. január 15-ig kellett volna benyújtani az ATIKÖVIZIG-nek. A rendszer kialakításának határidejét később 2011. október 31-re módosították, vagyis kaptak még plusz két évet.

 

A hatóságnak mégis bírságot kellett kiszabnia, mert még hónapokkal később, 2012. február 8-án sem volt kiépítve üzemképes monitoring rendszer a talajvíz szennyezettségének ellenőrzésére.

 

A hatóság által kiszabott büntetés a végzés szerint szinte jelképesnek mondható, így ahhoz képest, hogy milyen szigorúan szabályozott tevékenységről van szó a lehetséges környezetszennyezés miatt, egészen olcsón megúszták.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.