Kiemelt Makó színes

Ági néni régi makói szűcsminta alapján tervez ballagótáskát

Igaz Sándor makói szűcsmester 1932-es mintái alapján tervez ballagótáskát Erdei Gáborné, a Kossuth utcai Népművészeti Ház megálmodója, s létrehozója. A nyugalmazott tanárnő és szakkörvezető háza nem múzeumi tárgyak gyűjteményét, hanem az élő népművészetet mutatja be és adja tovább az ez iránt érdeklődőknek.

Korom András – Makó
Népművészeti házat nyitott a Kossuth utcán 2016 nyarán Erdei Gáborné Király Zsiga-díjas hímző és szövő népi iparművész. – Régi elképzelésem volt, hogy itt a nagy ház, s mit csináljak vele, ha elmegyek nyugdíjba, hiszen a gyerekek már kirepültek. Kitaláltam, hogy itt folytatom tovább a kézművességet, az épület belső átalakítását követően. Nincs egyéb lehetőség itt a városban egy ilyen ház működtetésére – mondta.

Ági néni hozzátette: nagyon fontosnak tarja, hogy átadhassa azt a tudást, amit több mint 30 év alatt begyűjtött.A Csongrád Megye Alkotói díját is elnyert nyugalmazott tanárnő több mint húsz éven át vezetett szakköröket a Kertvárosi (jelenlegi nevén Katolikus) Általános Iskola padlásterén lévő múzeumban.

– Itt kezdtük el a nyári táborokat. A közoktatás átalakítása idején kerültem át a Bartók iskolába, de itt a helyhiány miatt lehetetlen volt külön szobát  kapnom, de itt is vezettem kézműves foglalkozásokat, de csak olyanokat, melyekhez nem kellett sok anyag, eszköz.
Erdei Gábornét a népművészeti ház létrehozására nem csak tudása átadásának késztetése, illetve nem múzeumi tárgyak, hanem az élő népművészet bemutatása ösztönözte, de az is, hogy átélte a Szegeden működött Dél-alföldi Népművészeti Egyesület megszűnését.

navigate_before
navigate_next

– Ott nem csak az egyesület, de az alkotóház is megszűnt. Helyette létrehoztuk a Dél-alföldi Alkotók Népművészeti Egyesületét. Összegyűjtöttük azokat, akik a DANE összeomlása után magukra maradtak. A mostani egyesület makói tagjai a szíjgyártó Lenhard Béláék, Faragóné Kati, aki húsvéti tojásokat készít és Baráth Dánielné Ancsa hímző. – Ancsával kezdtük a hímzést, vele tartottuk egy három éves szakkörvezetői tanfolyam elvégzésével a szakkört és a mai napig ő a legfontosabb kritikusom, neki mutatom meg a terveimet.
A népművészeti ház rengeteg mindent mutat be az érdeklődőknek, így az Erdélyből származó gyapjú szőtteseket. Ilyen Magyarországon nem volt, csak takács- vagy parasztszőttes. A hímzések, szőttesek, illetve az ünnephez kapcsolódó csuhéfonatok, szalmaszőttesek gazdag tárháza.

A Népművészeti Ház azonban nem csak egy kortárs bemutatóterem, hiszen Erdei Gáborné rendszeresen tart gyerekek számára különféle foglalkozásokat, melyeken azok gyöngyöt fűznek, szőhetnek, illetve különféle fonatokat készíthetnek.

– Az lenne a cél, hogy élővé tegyük a népművészetet, s megpróbáljuk tovább éltetni. A 27 éve működő dísztőművészeti szakkör tagjai ugyanis folyamatosan fogynak, s a fiatalok már nem állnak neki hímezni.

A Szivárványon Túl Alapítványt segítve mozgásukban vagy értelmükben korlátozott gyerekeknek, illetve a szüleiknek is tart foglakozásokat kéthetente egyszer.

Ági néni azt mondja, ugyan nem gyűjt régi tárgyakat, de azért megpróbálja megmenti az enyészettől az elhunyt szakköri tagok munkáit.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.