Kiemelt hírek Makó Színes

Ági néni régi makói szűcsminta alapján tervez ballagótáskát

Igaz Sándor makói szűcsmester 1932-es mintái alapján tervez ballagótáskát Erdei Gáborné, a Kossuth utcai Népművészeti Ház megálmodója, s létrehozója. A nyugalmazott tanárnő és szakkörvezető háza nem múzeumi tárgyak gyűjteményét, hanem az élő népművészetet mutatja be és adja tovább az ez iránt érdeklődőknek.

Korom András – Makó
Népművészeti házat nyitott a Kossuth utcán 2016 nyarán Erdei Gáborné Király Zsiga-díjas hímző és szövő népi iparművész. – Régi elképzelésem volt, hogy itt a nagy ház, s mit csináljak vele, ha elmegyek nyugdíjba, hiszen a gyerekek már kirepültek. Kitaláltam, hogy itt folytatom tovább a kézművességet, az épület belső átalakítását követően. Nincs egyéb lehetőség itt a városban egy ilyen ház működtetésére – mondta.

Ági néni hozzátette: nagyon fontosnak tarja, hogy átadhassa azt a tudást, amit több mint 30 év alatt begyűjtött.A Csongrád Megye Alkotói díját is elnyert nyugalmazott tanárnő több mint húsz éven át vezetett szakköröket a Kertvárosi (jelenlegi nevén Katolikus) Általános Iskola padlásterén lévő múzeumban.

– Itt kezdtük el a nyári táborokat. A közoktatás átalakítása idején kerültem át a Bartók iskolába, de itt a helyhiány miatt lehetetlen volt külön szobát  kapnom, de itt is vezettem kézműves foglalkozásokat, de csak olyanokat, melyekhez nem kellett sok anyag, eszköz.
Erdei Gábornét a népművészeti ház létrehozására nem csak tudása átadásának késztetése, illetve nem múzeumi tárgyak, hanem az élő népművészet bemutatása ösztönözte, de az is, hogy átélte a Szegeden működött Dél-alföldi Népművészeti Egyesület megszűnését.

navigate_before
navigate_next

– Ott nem csak az egyesület, de az alkotóház is megszűnt. Helyette létrehoztuk a Dél-alföldi Alkotók Népművészeti Egyesületét. Összegyűjtöttük azokat, akik a DANE összeomlása után magukra maradtak. A mostani egyesület makói tagjai a szíjgyártó Lenhard Béláék, Faragóné Kati, aki húsvéti tojásokat készít és Baráth Dánielné Ancsa hímző. – Ancsával kezdtük a hímzést, vele tartottuk egy három éves szakkörvezetői tanfolyam elvégzésével a szakkört és a mai napig ő a legfontosabb kritikusom, neki mutatom meg a terveimet.
A népművészeti ház rengeteg mindent mutat be az érdeklődőknek, így az Erdélyből származó gyapjú szőtteseket. Ilyen Magyarországon nem volt, csak takács- vagy parasztszőttes. A hímzések, szőttesek, illetve az ünnephez kapcsolódó csuhéfonatok, szalmaszőttesek gazdag tárháza.

A Népművészeti Ház azonban nem csak egy kortárs bemutatóterem, hiszen Erdei Gáborné rendszeresen tart gyerekek számára különféle foglalkozásokat, melyeken azok gyöngyöt fűznek, szőhetnek, illetve különféle fonatokat készíthetnek.

– Az lenne a cél, hogy élővé tegyük a népművészetet, s megpróbáljuk tovább éltetni. A 27 éve működő dísztőművészeti szakkör tagjai ugyanis folyamatosan fogynak, s a fiatalok már nem állnak neki hímezni.

A Szivárványon Túl Alapítványt segítve mozgásukban vagy értelmükben korlátozott gyerekeknek, illetve a szüleiknek is tart foglakozásokat kéthetente egyszer.

Ági néni azt mondja, ugyan nem gyűjt régi tárgyakat, de azért megpróbálja megmenti az enyészettől az elhunyt szakköri tagok munkáit.