Belföld Hírek Kiemelt

Lázár: harcba szállunk az ENSZ migrációs tárgyalássorozatában

Magyarország marad az ENSZ migrációs tárgyalássorozatában és harcba száll azért, hogy érdemben befolyásolni tudja az elképzeléseket – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A Kormányinfón az is kiderült, hogy 15 éve nem volt ekkora a gazdasági növekedés, mint most.

MH – Összeállítás/MTI

5 pontot kifogásol Magyarország az ENSZ elképzeléseiben, erre javaslatot fognak tenni, közölte Lázár János. A miniszter visszautasította az ENSZ azon állításait, miszerint a migráció kedvező lenne a gazdaságra, hasznos, kedvező és megállíthatatlan folyamat lenne. Az európai családok támogatása mellett foglalt állást, jelezve: egyes nyugati és déli tagállamokban 20-30 százalékos munkanélküliség van. Hozzátette: a magyar példa pedig arról szól, hogy a migráció megállítható a külső határoknál.

Lázár János bírálta továbbá, hogy a javaslat nem tenne különbséget politikai és gazdasági, legális és illegális migránsok között, és vitatta, hogy biztonságos és szabályozott útvonalat kellene kialakítani a gazdasági migránsoknak. Magyarország érdekeivel az is ellentétes, hogy letelepedést és munkahelyet kellene biztosítani minden bevándorlónak. Példaként hozta, hogy ha ez korábban érvényben lett volna, akkor az 500 ezer, magyar határhoz érkező illegális bevándorlónak is lehetőséget kellett volna adni, hogy itt letelepedjen és nekik munkahelyet kellett volna biztosítani.

A miniszter vállalhatatlannak ítélte, hogy az elképzelések szerint meg kellene szüntetni a jogi és fizikai akadályokat, átjárhatóvá kellene tenni a határokat. Ugyancsak az ország érdekeivel ellentétesnek nevezte, hogy szervezetté, folyamatossá és legálissá tennék a migrációt.

– Ez Afrikában 60 millió embernek jelentene meghívót – hívta fel a figyelmet, rámutatva: ők szociális támogatásokra lennének jogosultak és munkát kellene nekik adni.

 

A tárcavezető értékelése szerint a magyar állásponthoz az unión belül és kívül is számos szövetségest lehet szerezni; tucatnyi uniós tagállam van, amely nem ért egyet az ENSZ tervezetével. A miniszter arról is beszámolt, hogy a kormányülésen megvitatták a Stop Soros törvénycsomagot. Jelezte, hogy a társadalmi egyeztetésen mintegy 900-an nyilvánítottak véleményt és mindannyian a további szigorítás mellett foglaltak állást, illetve arra biztatták a kormányt, hogy tiltsa ki Magyarországról Soros Györgyöt. Utóbbira a magyar alkotmányos rendszer magyar állampolgár esetében nem ad lehetőséget és nem is célja ez a kormánynak – tette hozzá.

A törvénycsomag részleteit ismertetve elmondta: a Belügyminisztérium engedélyéhez és nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötnék azon szervezetek működését, amelyek harmadik országbeli emberek magyarországi belépését szponzorálják, szervezik, támogatják. Aki engedély nélkül folytat ilyen tevékenységet, az először egy ügyészségi felhívást kap, majd a fokozatosság elve szerint törlik az adószámát és bírságot szabnak ki. Az érintettek kötelesek külföldről származó bevételeiket rendszeresen bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé.

A miniszter jelezte, hogy a csomagnak kétharmados többséget igénylő rendelkezései is vannak. Bíznak a pártok támogatásában, ha nem most, akkor április 8. után lehetőség nyílik az elfogadásra – jegyezte meg. Kérdésre elmondta azt is, hogy “szinte borítékolható”, hogy a Stop Soros törvénycsomag elfogadása után az EU kötelezettségszegési eljárást indít. “Ebben a kérdésben megállíthatatlanok vagyunk” – fogalmazott.

 

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2018. február 15-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

A miniszter úgy értékelt, 2017-ben “jó évet zártunk”, a magyar gazdaság jól teljesített. 2017 utolsó negyedévében 4,8 százalékos volt a GDP-növekedés – jegyezte meg. A növekedést a 2016-ban megkötött hatéves adó- és bérmegállapodással magyarázta. Szerinte a magyar háztartásoknak is kézzel fogható eredményt hozott a GDP ilyen mértékű növekedése, mivel 12,8 százalékkal nőttek a bérek. 2017-ben a 4,5 millió munkavállaló 1100 milliárd forinttal kapott több bért, mint 2016-ban – mondta.

Ismertetése szerint tavaly 70 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, folyamatosan nő az üres munkahelyek száma és csökken a munkanélküliség. Lázár János elmondta, az Európai Unióban átlagosan 2,6 százalék volt a növekedés, a magyar gazdaság 4,2 százalékos növekedése éves alapon a második legnagyobb az EU-ban.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kitért a hazai gázellátás helyzetére is, amelyben a kormány célja, hogy csökkenjen az orosz gáz iránti függőség. Erre három lehetséges irányt jelölt meg: a magyar-szlovák gázvezetéket, a horvátországi LNG-terminált, valamint a román forrást. Utóbbit tartja a legjelentősebbnek, kifejtve: a Fekete-tengeren 4 milliárd köbméter kitermelésére vállalkozott az Exxon és az OMV. Magyar részről kész a vezeték, az ország abban érdekelt, hogy a román fél is hozzájáruljon az üzembe helyezéséhez – mondta.

A miniszter közölte azt is, hogy – a Hajdú-Bét, a Mal és a Pápai Hús ügyéhez hasonlóan – a kárrendezés lehetőségét ajánlják fel a Szeviép-ügyben károsult mintegy 100 vállalkozónak és több száz alvállalkozónak, az ezzel kapcsolatos előterjesztés február 28-án kerül a kormány elé. Ez akár 3 milliárd forint pénzügyi kötelezettséget is jelenthet – tudatta.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.