Kiemelt Makó színes

Új árvízi emlékmű állítását szorgalmazzák

Kovács Sándor települési képviselő az 1970-es árvíz 50. évfordulója tiszteletére látna szívesen egy új árvízi emlékművet, ha már a 40 éves évfordulóra sem sikerült azt felállítani. A régi (képünkön) helyén, mely ma a múzeum udvarán áll, a Szent István-szobor uralja a Csanád vezér tér belváros fel eső részét.

Korom András – Makó

-2020 nyarán lesz az 1970-es makói árvíz ötvenedik évfordulója. Ez volt az amikor a város lakosságát kitelepítették, elsősorban Vásárhelyre – mondta Kovács Sándor. A városatya hozzátette, hogy az emlékmű tervei megvannak, de azokat frissíteni szükséges.

– Azért is indokolt lenne, mert már akkor kialakult egy Makó-Vásárhely kapcsolat, hiszen a makói nőket és gyerekeket, kilakoltatták, s jobbára a szomszédos nagyvárosban fogadták be, kisebb részük Szentesre került. A képviselő akkor a csanádpalotai hídlásnál 20 évesen maga is dolgozott az árvíz elleni védekezésben.

A vészhelyzet olyan hosszan elnyúlt, hogy ingyenes tömegétkeztetést vezettek be a városban. A képviselő hentesként dolgozó édesapja a Koronában segített be az emberek élelmezésébe.

Az árvízi emlékmű állításának ötlete, sőt maga az emlékmű sem újdonság, hiszen egyet Gajdos Dezső kezdeményezésére már 1971-ben avattak Makón.

A meglehetősen szerény vasbetonból készült ötszögletű (síremlékre emlékeztető) emlékmű, egyébként az 1970-es mellett az 1921-es árvíznek is emléket állított. Az egyik oldalára fekete, a másikra fehér márvány emléktábla látható. A feketén a „Hála városunk védőinek az 1970-es árvízveszély elhárításáért!”, a fehéren a „Készült az 1821-es árvíz 150. és az 1970-es árvízveszély évfordulója alkalmából” szöveg olvasható.

Felállításakor a mai nevén Csanád vezér tér azon helyére került, ahol ma Kiss Jenő Ferenc és Győrfi Lajos szobrászművészek Szent István lovasszobra áll. Az árvízi emlékművet 2000-ben éppen emiatt távolították el, s előbb az akkor még Makói Kommunális Nonprofit Kft. egyik zárt udvarára tették le, majd 2014-ben a József Attila Múzeum udvarába helyezték át.

1970-ben, amikor 624 centiméterrel tetőzött a Maros még nem védte a várost a maihoz hasonló gát, ezért több ezer ember heteken át tartó megfeszített munkájára volt szükség ahhoz, hogy ne következzen be tragédia. Ha akkor betör a folyó, még a város legmagasabban fekvő pontját is 2 méteres víz borította volna, ezért 18 ezer embert telepítettek ki a városból, a környező tanyákról és több érintett faluból.

Az új árvízi emlékmű tervét egyébként 2001 körül Karsai Ildikó grafikusművész készítette el: a modern stílusú mű egy 3,1 méter magas, 1,3 méter széles, fával zsaluzott vasbetonból lévő négyszögletű keret lenne, amely egy 2,2 tonnás, 2,7 méter magas és fél méter vastagságú üvegtömböt vesz körül – ez utóbbi teteje hullámvonalat idézne. A jelkép nemesen egyszerű: az ember legyőzte a vizet – olvasható a lektorátus támogató szakvéleményében.

Az egykori elképzelések szerint ezt a Kölcsey és a Szegedi utcák sarkán állították volna fel. Az is felmerült, hogy a mögötte lévő ház falán jelöljék be az akkori vízmagasságot. Csakhogy a terv megvalósítására nem volt a városnak pénze.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.