Kiemelt Makó

Lázár János: a karácsony szeretetről és az együvé tartozásról szól

Megszületett a döntés: a Kormány támogatja a Hagymatikum közel 9 milliárdos fejlesztését – tudtuk meg a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel készült ünnepi interjúnkból. Lázár János arról is beszélt, miért fontos a hadiárvák támogatása, miért nem vállalna kormányzati megbízást a következő ciklusban és miért tartja fontosabbnak a szeretetet és az együvé tartozást a karácsonyi ajándékoknál. Fotó: Vári Dénes

Korom András – Makó/Vásárhely
– Mit tart a legfontosabb megvalósult fejlesztésnek a makói térségben? – kérdeztem Lázár Jánost, a térség országgyűlési képviselőjét, Miniszterelnökséget vezető minisztert.
– A munkahelyteremtő beruházásokat. Huszonhét évvel a rendszerváltás követően először jutottunk el oda, hogy Vásárhelyen 2,1, Makón pedig 3 százalékos a munkanélküliség. A 90-es évek elején ebben a két városban munkahelyek tízezrei szűntek meg, amit a térség évtizedekig nem tudott feldolgozni. A legnagyobb eredmény, amit az elmúlt években elértünk, hogy megszüntettük a munkanélküliséget. Hosszú út van mögöttünk, és tennivalónk is akad még, de abban a városban ahol 3 százalék vagy az alatti a munkát keresők aránya, ott lényegében nincs munkanélküliség. A Makón működő vállalkozások, gyárak munkahelyek százait, ezreit hozták létre. A kormány ehhez segítséget is adott: a Contitech például egymilliárd forint állami támogatást kapott, ami országos szinten is kiemelkedő. A legjelentősebb fejlesztésnek azt tartom, amikor egy munkaadó, egy vállalkozás támogatást kap az államtól, amivel munkahelyet, egzisztenciát tud létrehozni. A célunk, hogy Makó és Hódmezővásárhely térségében legyen egy erős, tulajdonos középosztály, és azok számára, akik nem ide tartoznak, szeretnénk biztosítani a középosztályba jutás lehetőségét. Ehhez munkára, tudásra, megtakarításra és előrejutásra van szükség. A nagyon szegények számára az előrejutás, a középosztályhoz tartozóknak a megerősödés lehetőségét szeretnénk biztosítani. Természetesen vannak komoly eredményeink az infrastrukturális fejlesztések területén is. A választókerületben 2014 óta 177 fejlesztés fejeződött be 45,5 milliárd, és 150 fejlesztés van folyamatban 185 milliárd forint értékben. 2015 és 2020 között a magyar állam közlekedésfejlesztésre összesen 170 milliárd forintot fordít Makó és Vásárhely térségében. Elkészült az M43-as autópálya, épül a vásárhelyi északi elkerülő út és rövidesen indul a Békéscsaba-Szabadka vasútvonal korszerűsítése, valamint a villamosvasút kiépítése.

– A makói Hagymatikum bővítését a helyi képviselő-testület kérte…
– Együttműködésre törekszem a képviselő-testületekkel és a polgármesterekkel. Soha nem az a kérdés, hogy én mit szeretnék, hanem hogy a közösség mit tart fontosnak. Rendszeresen részt veszek képviselő-testületi üléseken, találkozom a polgármesterekkel és megbeszéljük, hogy az adott település miben kér segítséget. Most például sok kistelepülésen művelődési házak építéséért lobbiznak a polgármester kollégák… Amikor Makón egyeztettünk arról, mi volna a legfontosabb, a képviselők szinte egyhangúlag, azt mondták: a Hagymatikum és a Makovecz örökség fejlesztése. Nagy vita alakult ki arról, hogyan kell a fürdőt fejleszteni és a makoveczi örökséget ápolni. Makó nehéz utat választott, amikor egy művészembert bízott meg azzal, hogy tervezze meg a város arcképi jelentőségű épületeit, mint amilyen a gimnázium tornacsarnoka, a buszpályaudvar, a Hagymaház, a fürdő, vagy amilyen a városi könyvtár, illetve a Páger Mozi és Rendezvényház lesz. Ezek az épületek odafigyelést, törődést, fokozottabb karbantartást igényelnek, lelkük van, ugyanakkor komoly kulturális és építészeti értéket képviselnek. A meglévő épületek felújításához forrásokra volt szükség, a fejlesztésekkel pedig részben az eddigi értéket lehet növelni, részben a fenntarthatóságot javítani. A könyvtár tervei készen voltak, az építkezés már folyik, így rövidesen egy új közösségi térrel és egy új épülettel gazdagodik a város. A Hagymatikum fejlesztése viszont amellett, hogy értéknövelő, elsősorban gazdasági típusú beruházás. Mintegy 9 milliárd forintos bővítésről beszélünk, ami két részből áll. Egy sportmedence építéséről, ami hiánypótló, hiszen jelenleg a városban nincs normális uszoda, és a Hagymatikum fejlesztéséről, amelyre azért is költenünk kell, hogy csökkentsük a veszteségét. A fürdő ugyanis torzó maradt, hiszen a szocialista városvezetésnek se ereje, sem pénze nem volt arra, hogy befejezze, ami az építészeti érték mellett a fenntarthatóságban is deficitet jelent. A beruházás során Makovecz Imre eredeti terveit fogjuk megvalósítani.

– Erről már döntött is a kormány?
– Igen, a legutóbbi ülésén. Az ezzel kapcsolatos kormányhatározat kiadás alatt áll. Kiviteli tervekkel rendelkezik mind a kettő, így a következő 3 évben mind a fürdő bővítése, mind az uszoda fejlesztése megvalósul.

– Több közelmúltbeli makói lakossági fórumon is említette, hogy legnagyobb egyéni képviselői sikerének a hadiözvegyek és hadiárvák helyzetének rendezését tartó egyéni indítványát tartja. Miért olyan fontos ügy ez?
– Magyarországon nem adjuk meg sem a múltunknak, sem a hőseinknek a tiszteletet. Egy város, egy közösség gondolkodásáról rengeteget elárul, milyen állapotban van a templom és a temető. Magyarország újjáépítéséhez hozzátartozik, hogy mindkettő rendben legyen minden településen. Azok, akik az I. vagy II. világháborúban katonaként harcoltak, Magyarország hősei. Tiszteletet és elismerést érdemelnek, amit az előző rendszer nem adott meg nekik. Ezért állítunk március 14-én Vásárhelyen 3 és fél ezer I. világháborús áldozatnak emléket, ezért újítottuk fel a makói II. világháborús emlékművet, és ezért tartottam nagyon fontosnak – és küzdöttem érte hosszú évekig a parlamentben -, hogy azok, akik 1939 és 1945 között elvesztették a szüleiket, a katonaként harcoló édesapjukat a háborúban, kapjanak egyfajta elismerést.
Ráadásul civil kezdeményezésről beszélünk. A lakossági fórumokon felmerült választói észrevételeket, javaslatokat gyakran a kormány, vagy Orbán Viktor elé terjesztem. Ilyen volt a hadiözvegyek, hadiárvák ügye is. Török Margit hívta fel a figyelmemet arra, hogy a hadiárvák méltatlanul el vannak feledve. 1945 és 1950 között járadékot kaptak, majd 1950-ben tulajdonképpen háborús bűnösnek nyilvánították azokat a családokat, amelyek tagjai a háborúban helyt álltak, veszteséget szenvedtek, a méltatlan helyzet pedig a rendszerváltást követően sem rendeződött. Üldöztetés helyett hősöknek kijáró tiszteletet érdemelnek, ezért kezdeményeztem, hogy életjáradékot kapjanak. Ennek összege most havonta 8550 forint, amit azonban a közeljövőben emelni fogunk. Összesen 69 ezren részesülnek ilyen jellegű járadékban, csak az én választókerületemben 700 hadiárva él. Az ellátást a határon túl élők is megkapják, hiszen ez a törvény volt az első a rendszerváltás óta, amely a nyugdíj-kiegészítő életjáradék folyósítását a határon túl élő magyarok számára is lehetővé tette.

– Megkérdezték már makói lakossági fórumon, hogy komolyan gondolta-e, hogy a következő ciklusban nem vállal országos megbízást, marad a választókerületben. Mi ennek az oka?
– Az utóbbi időben minden fórumon megkérdezik, és mindig elmondom, hogy komolyan gondolom. Természetesen a választók mellett erről beszélnem kell még a miniszterelnök úrral is. Szeretnék többet dolgozni a választókerületben, és egy fenékkel két lovat nehéz megülni. A választókörzet közel 100 ezer embert jelent, komoly felelősség 19 településnek segíteni. Ráadásul – miután a családommal Hódmezővásárhelyen élek – a napi ingázás sem könnyű. A 2012-ben és 2014-ben rám bízott kormányzati munkát elvégeztem, a kapott feladatokat teljesítettem, egy erős és kimagaslóan jó csapatot sikerült kialakítanom a Miniszterelnökségen, valamint Brüsszelben. A miniszterelnök úr 2014-ben mindenkit egy kormányzati ciklusra kért fel, erre az időszakra terveztem én is a kormányzati munkámat.

– Hogyan tölti a karácsonyt?
– December 23-ig dolgozom, 24-én a Jézuska megküldi a karácsonyfát, este pedig nálunk vacsorázik az egész család, a feleségem édesapja, testvérei és az én szüleim is. Másnap templomba megyünk, így az ünnepek három napján együtt van a család. Ezt az együttlétet tartom a legfontosabbnak.

– Két évvel ezelőtt egy kiskutya volt az egyik kisfia vágya, ami teljesült is. Várható-e idén hasonló kívánság?
– Igen, a gyerekek levelet írnak a Jézuskának arról, milyen ajándékot szeretnének. Ezeket én kézbesítem, és ahogy láttam, sajnos a digitalizáció, a high-tech betört a családba és felzárkózott a kutya mellé… Be kell valljam, nem vagyok a nagy ajándékozás híve. Gyakran elmondom, hogy az egyik nagyapám soha senkit nem ajándékozott meg semmivel, mert többre becsülte a kézfogást, a köszöntést, az ölelést vagy a tisztelet megadását, mint bármilyen ajándékot. Nem az ajándék számít, hanem az, hogy az ember együtt legyen a szeretteivel. A karácsony az együvé tartozásról és a szeretetközösségről szól. Az egymás iránti tiszteletet, szeretetet és megbecsülést nem lehet ajándékkal kiváltani.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.