színes Térség

Ezeréves sírokat tártak fel a régészek Földeák határában

Honfoglalás kori temetőt találtak a régészek Földeák és Hódmezővásárhely között. Az előkerült leletek segítenek elképzelni, hogyan élhettek az emberek ezen a vidéken ezer évvel ezelőtt.

Báthory Anikó – Földeák

Egy helyi lakostól, Fertály Jani bácsitól tudtuk meg, hogy a falu határától nem messze van egy terület, ahol emberi csontok találhatók – mondta Benedek András, a szegedi Móra Ferenc Múzeum régésze. – A feltárást minél korábban el kellett kezdeni, hisz a természetes erózió, valamint a mezőgazdasági művelés veszélyeztette és folyamatosan pusztította a régészeti korú temetőt.

A terület feltérképezése során honfoglalás kori, avar, szarmata és Árpád-kori leletanyagok is előkerültek. A szakemberek egyelőre a honfoglalás kori temető feltárásával foglalkoznak. Benedek András és a feltárás társásatója, Varga Sándor régész főként gyerek és női temetkezéseket találtak a 10-12. századi temetőben. A kutatott területen 43 sírt és 3 sírmaradványt tártak fel.

A honfoglalás időszakára részleges lovas temetkezés volt jellemző, az egyik sírból egy kengyel is előkerült. Az állatot később temették a gazdájára, így a mezőgazdasági munkálatok miatt a ló maradványai nem maradtak meg. A régészek a maradványokon több ékszert is találtak. Egy férfi mellett például csontlapok voltak, amelyek eredetileg valószínűleg egy tegez részeit alkották. A feltárás során a nőkön találtak gyűrűket, karpereceket és kaftánvereteket is. Ebben az időszakban előfordult, hogy bizánci anyagokat, selymeket viseltek, amelyeket ingnyakat ékesítő kerek veretekkel díszítettek.

navigate_before
navigate_next

Az egyikük fején egy jelképes trepanációt (koponyalékelést) ejtettek. Az egyik férfi feje mellett varkocs-karikák voltak, amely ékszereket a hajukban viselték őseink. A honfoglalás kori sírhelyek sekélyek és nagyon keskenyek, míg az avarok mély sírokat ástak. Körülbelül a 12. századig temetkeztek erre a területre, a kereszténység terjedésével az óföldeáki erődtemplom közelében alakítottak ki sírkertet.

 

Viszonylag nagy számban kerültek elő a temető teljes területéről leletanyag nélküli temetkezések. Ezek felszínre jutása valószínűleg összefügg a földterület mezőgazdasági művelés okozta erőteljes bolygatásával és az egészen kicsi gyermekek magas számarányával, mivel utóbbiak jellemzően nem rendelkeztek rövid életükben tárgyakkal (kivételt képeznek ezalól a játékok, amelyeket velük temethettek).

– A temető további részének feltárása szükséges lenne egyrészről a mezőgazdasági művelés miatt, másrészt azért, mert a természetes erózió tovább pusztítja, roncsolja a temető sekélyebben fekvő sírjait. Földeák és Makó tágabb környezetéből, de gyakorlatilag a Magyarországra eső teljes Marosvölgy északi sávjából is meglehetősen kevés a korszakhoz tartozó lelőhely. Ráadásul ezek többségénél csak töredékes adatok állnak rendelkezésre, amelyeknél sok esetben a feltárást nem szakember végezte. Jól megfigyelt és dokumentált, teljes egészében feltárt temető még hiányzik a térségből. A földeáki és makói jól adatolt feltárás összevetése hasznos és nélkülözhetetlen lenne a szomszédos területek, például a Maros völgyének déli részének temetőivel – tudtuk meg a szakemberekről.

A feltárás a Nemzeti Kulturális Alap és a Móra Ferenc Múzeum anyagi támogatásával valósult meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.