Makó

Csigalassúsággal halad az Erdei Ferenc tér átnevezése

Még 2016-ban javasolta a Csongrád Megyei Kormányhivatal a makói önkormányzatnak, hogy változtassa meg a Károlyi Mihály utca és az Erdei Ferenc tér nevét. Lassan őrölnek az önkormányzat malmai, eddig csak Károlyit keresztelték át, Erdei Ferenc máig maradt. Ha sokáig nem történik semmi, a Kormányhivatal tartatja be a törvényt a makói önkormányzattal.

MH-Makó

Az önkormányzatairól szóló törvény értelmében közterület, illetve közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, de olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét sem, amely XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal.

Makón akkor két, a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása szerint problémás történelmi személyről elnevezett közterület is létezett. Károlyi Mihály nevét utca, míg Erdei Ferencét tér viselte.

Az akadémiai állásfoglalás szerint Károlyiról való közterület elnevezése azért nem ajánlott, mert az Őszi Rózsás Forradalom idején miniszterelnökké, majd 1919-ben köztársasági elnökké választott „vörös gróf” történelmi szerepe miatt ma megosztó személyiség. Az akadémia egyértelműen a nem ajánlottak közé sorolta Erdei Ferencet, aki titkos kommunistaként alapította meg a Nemzeti Parasztpártot, ő alapította meg az ÁVH elődjének számító Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályát. Rákosi Mátyás hatalma virágkorában – azaz 1949 és 1953 között – földművelésügyi miniszterként felelősség terheli a szovjet mintára bevezetett kuláklistákért, a padlássöprésekért és a falvakban, vidéken történt atrocitásokért. 1953 júliusától igazságügy-miniszter volt, majd 1955-ben rövid ideig újra földművelésügyi miniszter lett.

Erdeinek egyébként Magyar Tudományos Akadémia főtitkára és az Agrártudományi Kutató Intézet igazgatójaként nagy szerepe volt a mezőgazdaság kollektivizálásnak 1959-ben kezdődött második hullámában, mely végképp szétverte az archaikus magyar paraszti társadalmat és a tanyavilágot.

A makói önkormányzatnak mindeddig csak az volt sürgős, hogy a Károlyi utcát tavaly májusban Bethlen Istvánról nevezze. Erdeihez, aki a régi Hagymaházat is megalapította, mindeddig nem nyúlt. Pedig az előző polgármester által gyakran idézett politikusról nem csak teret neveztek el, de mellszobra, plakettje és szülőházán domborműve is van. Az Erdei tér átnevezését egyébként Weszely Tamás, a Jobb Makóért Egyesület vezetője már kezdeményezte, mindeddig eredménytelenül.

Makón az utóbbi időkben elterjedt az hír, hogy a Csongrád Megyei Kormányhivatal felhívta a makói polgármesteri hivatal figyelmét arra, hogy Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása szerint Erdei Ferenc nevének használata közterület vagy közintézmény elnevezésében nem javasolt. Megkérdeztük a kormányhivatalt, hogy írt-e és ha igen mikor levelet ez ügyben.

Válaszlevelükben azt írták, hogy a Kormányhivatal még 2016-ban tájékoztatta az (hasonló ügyekben) érintett önkormányzatokat a kötelezettségükről, javasolva az adott utcanevek megváltoztatását. A megkeresést minden olyan önkormányzat megkapta, amelynek közigazgatási területén előfordul önkényuralmi közterület-elnevezés, és ennek megváltoztatására még nem intézkedett. Makó esetében a Kormányhivatal a közelmúltban nem élt ilyen tartalmú megkereséssel, mivel az önkormányzat már megkezdte a közterület-átnevezés előkészítését. Hozzátették: a közterület-elnevezés megváltoztatása sok esetben – különösen, ha az a lakosság bevonásával történik – hosszas véleményeztetési eljárással is együtt járhat, melyre figyelemmel a Kormányhivatal türelmi időt biztosított a kérdéssel foglalkozó önkormányzatok számára. Abban az esetben azonban, ha nem kerül sor az önkényuralmi utcanevek törvényben előírt megváltoztatására, a Kormányhivatal eleget fog tenni intézkedési kötelezettségének.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.