Hírek Makó

Az önkormányzat szerint jó az üdülőtelek pályázat

Kétoldalas közleményben reagált a Makói Polgármesteri Hivatal az üdülőtulajdonosok felvetéseire. E szerint megfelelően szigorú és igazságos pályázatot dolgoztak ki, ám úgy tudjuk ez a meccs még nincs lefutva.

Nagy Szabolcs – Makó

Mint korábban beszámoltunk róla, megkapták a Maros parton eladásra kijelölt telkek kapcsán az üdülő tulajdonosok a pályázati értesítést, ám nem igazán voltak boldogok tőle. Többek között azt kifogásolták, hogy az ajánlatban a korábban egyeztetett 2000 forintos négyzetméter ár helyett ennél az ÁFA miatt jóval többet kell fizetniük, illetve a város visszavásárlási joga is több kérdést felvetett bennük.

Megkerestük az önkormányzatot is a kérdésben, a hivataltól egy két oldalas közleményt kaptunk, azzal a megkötéssel, hogy ragaszkodnak annak szó szerinti közléséhez. Ennek természetesen eleget teszünk, olvasóinknak jó böngészést kívánva.

Lényegében egyébként a hivatal szerint minden rendben van, ám információink szerint zajlanak a tulajdonosokkal a további tárgyalások. Alább pedig az önkormányzat közleménye. Szó szerint.

 

Maros part: „fair” az Önkormányzat ajánlata

Az elmúlt héten több alkalommal jelent meg írás a Makó Híradó internetes portál hasábjain, a Makó Város Önkormányzata által közzétett – egyes maros parti üdülőtelkek értékesítését célzó – pályázati felhívás, és értékesítési koncepció kapcsán, amelyek a téma egyoldalú megközelítését tartalmazták, és kétségbe vonták az Önkormányzat azon szándékát, hogy a telekingatlanok értékesítésével éppen a jelenlegi területhasználók érdekei jutnának érvényre. Makó Város Önkormányzata részéről indokolt, hogy válaszadásra nyíljék lehetőség, mert a Helyhatóság úgy látja, hogy a korábbi két cikkben pontatlan és téves állítások szerepeltek, egyben a leendő épülettulajdonosokat és pályázókat is további együttműködésre kívánjuk felkérni. Fontos leszögezni ugyanakkor, hogy ilyen jellegű egyedi ügyekben, álláspontunk szerint nem a médiumok felületein szokásos és kívánatos egyeztetnie az érintettek, de a téma jelentősége és közérdekűsége okán az Önkormányzat ezen esetben kivételt tesz.

Ahhoz, hogy valamennyi olvasó helyesen tudja értékelni a kialakult helyzetet, nem árt áttekinteni a most értékesíteni kívánt ingatlanok korábbi állapotát. Az Önkormányzat részéről több mint egy évtizedre visszanyúlóan szinte elképzelhetetlennek tűnt, hogy nagyobb számban kerüljön sor a tulajdonban lévő telekingatlanok értékesítésére – ennek okai azt gondoljuk ismertek mindenki előtt, hiszen a Maros part egészén beruházások valósultak meg akkoriban. Ugyan a korábbi Önkormányzat alkotott rendeleti szabályozást valamennyi ingatlan hasznosíthatósága kérdésében, sőt egyes üdülőterületeket kifejezetten az értékesíthető, ún. vállalkozói vagyoni körbe sorolt, ezek tényleges adásvételére azonban mégsem került sor. Lényegi különbséget jelent tehát az értékesítésre vonatkozó jelenlegi álláspont, amely azonban a maros parti övezet kiemelt jelentőségét továbbra sem hagyja figyelmen kívül.

Arra is szükséges rávilágítani, hogy mi az a döntő ok, amely végül méltányosságot eredményezett az Önkormányzat részéről a Maros parti baráti kör kezdeményezése kapcsán. Valamennyi területhasználó előtt ismert, hogy az önkormányzati telkeken általuk emelt épületek esetében egy – két kivételtől eltekintve nem került sor az ingatlan-nyilvántartásbeli bejegyzésre, holott azok ténylegesen az „építkezők tulajdonát” képezik, még a vonatkozó közhiteles térképi adatbázisokban is szerepelnek. A bejegyzések hiánya olyan körülmény, amelyet az Önkormányzat nem tud, és nem is kíván orvosolni, tekintve, hogy az érintettek maguk jogosultak rendezni és kezdeményezni a jogszerű állapot kialakítását, mindazonáltal pedig az Önkormányzat részéről jogsérelem eddig sem és ezt követően sem érhette/érheti a magántulajdonosokat, tekintve, hogy az eddigi bérleti szerződések és a pályázati kiírás anyaga is egyértelműen elismeri a kvázi tulajdonosi minőséget. A cél nyilvánvalóan az, hogy szabályos és törvényes keretek között megtörténjen az üdülőterületekre vonatkozó tulajdonszerzés, és ezzel az illegalitásból kilépve a felépítmények sorsa is rendeződhessék.

A vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint az érintett vagyonelemek értékesítésére csakis pályázati eljárás eredményeképpen kerülhet sor, nyilvános meghirdetéssel, de e tekintetben garanciák is szerepet kapnak az eljárásban, ami a pályázat visszavonásának, illetve ún. harmadik személyek részéről történő ajánlattétel esetén, végső soron a szerződéskötés megtagadásának lehetőségét is jelentik. Ezen biztosítékok megfelelnek a jogszabályokban írt feltételeknek, és úgy gondoljuk, egyértelmű preferenciát jelentenek. Visszhangot váltott ki a majdani adásvételi szerződésekbe illesztett azon elem, amely visszavásárlási jogot biztosít az eladó Önkormányzat javára. Szerencsétlen körülmény, hogy ennek jelentőségét a jelen írásban kell magyaráznia az Önkormányzatnak, hiszen a Polgármesteri Hivatal munkatársai a kiírással kapcsolatos minden vitás kérdés tisztázásában rendelkezésre állnak. Ilyen egyeztetésre egyébként még nem került sor a panaszosok részéről.

Nem szeretnénk, ha az Önkormányzat méltányossága végül rossz irányba terelődnék, óvatosan közelítettük ezért az eladásokat, hiszen, tegyük világossá, nincs értékesítési kényszer, de a kialakult tulajdoni állapotokat rendezni kell, ennek hiánya hosszabb távon is feszültség forrása lehet, gondoljunk csak arra az esetre, ha az idő előrehaladtával majdan a leszármazóknak kell igazolnia az épületekre vonatkozó bármilyen jogosultságuk fennállását. A visszavásárlási jog és az eladási árral megegyező visszavásárlási ár meghatározása is annak garanciája az Önkormányzat szempontjából, hogy a telekingatlanok új tulajdonosai esetlegesen nem továbbértékesítési célzattal kívánnak most tulajdonjogot szerezni, maguk akarják használni ingatlanaikat, és erre kötelezettséget vállalnak a szerződés aláírásával. Biztosítéki szerepe van ezen kontraktusos elemnek, amely fékként szolgálja a Maros parton kialakult viszonyok fenntarthatóságát. Nincs szándék arra nézve, hogy a visszavásárlási jogával éljen az Önkormányzat, szerepét az adja, hogy ingatlan-nyilvántartásban való bejegyzésével, arról bárki tudomással bírjon. Elméleti síkra terelve a felvetést – mi történne, ha a visszavásárlási jog gyakorlására sor kerül? Téves az elgondolás, ami arra enged következtetni, hogy ezzel a joggyakorló olyan ingatlanelemet is tulajdonába vonhat, ami korábban nem őt illette (t.i.: felépítmény). Általános – már a római jog által is ismert alapelv miszerint „a tulajdonos nem származtathat át több jogot az új tulajdonosra, mint amennyivel maga rendelkezett” – ez az állítás a mai joggyakorlat által is alkalmazott szabály és a jelen helyzetre vonatkoztatva ellenkező – a vevő-eladó viszonylatában felfogott – értelemében is igaz természetesen. Fontos megjegyeni, hogy jelen esetben nem csak a pályázatok tárgyává tett 9 üdülőterület használójának, hanem Makó városa és benne valamennyi polgár érdekei figyelembe vétele mellett kellett a legmegfelelőbb, de szigorú eljárást kidolgozni, amelyben az Önkormányzat, mint felelős gazda és, mint a vonatkozó törvényi szabályok szerinti jogalkalmazó jár el.

Felvetődött azon kérdés is a legutóbbi cikkben, hogy miért a közzétett vételi irányárak kerültek elfogadásra. E tekintetben le kell szögeznünk, hogy a vételárak mértékének meghatározása olyan szakkérdés, amelynek eldöntésére az Önkormányzat nem rendelkezik szaktudással, ezért arra jogosult szakértő által javasolt összegeket szerepeltettünk a kiírások anyagában. A szakértői jelentések figyelembe vették a helyben és más városokban található hasonló adottságú ingatlanok adatait is és a már említett kényszermentesség tényét. A vételárakat terhelő általános fogalmi adó pedig a telekingatlanok besorolása miatti – az áfatörvényben előírt – fizetési kötelezettség miatt érvényesülő tétel.

Úgy értékeljük tehát, hogy a legkevésbé sem vádolható cinizmussal az Önkormányzat akkor, amikor az értékesítési koncepciót kidolgozta, és teret engedett a maros parti ingatlanhasználók érdekei érvényesülésének, sőt körültekintően eljárva tisztességes ajánlatot tártunk a leendő pályázók elé. Amint az ismert, a pályázatok benyújtásának határideje 2017. július 31. napja, ezért valamennyi érdekeltet arra kérünk, hogy egyrészt nyújtsa be pályázatát, másrészt, ha valamely kérdésben további információra, egyeztetésre van szüksége, elsődlegesen forduljon a Polgármesteri Hivatalhoz, így elkerülhetőek azon bizonytalanságok és hibás helyzetértékelések, melyek a jelen nyilatkozattételt az Önkormányzat részéről szükségessé tették.

One Response

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.