Makó színes

Megszólalt víz(mű) ügyben Medgyesi Pál

A Makó Térségi Viziközmű Kft. volt vezérigazgatóját az egykori cégével kapcsolatos feljelentésről és az ivóvízminőség-javító programról is megkérdeztük. Meglepő dolgokat mondott.

Korom András – Makó

– Miután én sosem voltam politikai tényező, minden emlékező és gondolkozó makói, kistérségbeli, szakmabeli pontosan érti, tudja, tapasztalja, hogy miről is van szó tulajdonképpen – mondta portálunknak Medgyesi Pál, a Makó-Térségi Viziközmű Kft. volt vezérigazgatója, amikor arról kérdeztük, hogy mit szól hozzá, hogy a Csongrád Megyei Főügyészség immár nyolcadjára is meghosszabbította a cég ügyében elrendelt nyomozást. A vezérigazgató hozzátette: mindezt egy másik interjúban szívesen kifejti nekünk.
Mint emlékezetes, 2015-ben májusában – a cég átvilágítását követően – Farkas Éva Erzsébet polgármester tett feljelentést ismeretlen tettes ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt.
Medgyesi Pált megkérdeztük arról is, mi a véleménye a lezajlott Makó térségi ivóvízminőség-javító programról. Már csak azért is tettük, mert az általa vezetett cég komolyan foglalkozott ezzel a kérdéssel. Igaz eredményeiket a mostani program során nem használták fel.

– 1981-ben az Országos Közegészségügyi Intézet nehézfémek kutatását folytatta az országban, ekkor fedezték fel, hogy arzén található sok kút vizében. Két évvel később megindult az első arzénmentesítési program. Ennek eredményeként literenként 50 mikrogramm alá került mindenütt az ivóvíz arzéntartalma. Az 1998-as Európai Uniós direktíva írja elő az arzéntartalom 10 mikrogramm alatti határértékét, s szerepel benne néhány más összetevő csökkentése is. 2001-ben erre alapulva született egy kormányrendelet, mellyel megindult a második arzénmentesítés, azaz egy komplex ivóvízminőség-javító program – sorolta azokat.

Medgyesi Pál hozzátette: az 1994-ben alakult Makó-Térségi Viziközmű Kft. már nem sokkal megjelenése után megszerezte az uniós direktíva angol nyelv szövegét, hogy megtudja, hogy mi is vár rájuk. – Ettől kezdve nagyon-nagy figyelmet fordítottunk arra, hogyan lehet ezt a problémát a legjobban megoldani. De úgy, hogy az a fogyasztóknak a legkisebb kellemetlenséget és legkisebb többletköltséget jelentse. Több itthoni és külföldi cég és egyetem megkeresett bennünket, hogy vegyünk részt közös kutatásban. Így kapcsolódtunk be több ilyen programba, illetve megengedtük, hogy a területünkön ilyet végezzenek – árulta el.

Medgyesi Pál a sors fintorának tartja, hogy itt sem sikerült jól az ivóvízminőség javítása, ahol annyit foglalkoztak vele

A vezérigazgató elmondta: a Magyar Állami Földtani és Geofizikai Intézet közvetítésével kerültek kapcsolatba a holland Delfti Egyetemmel, mellyel közös projektet bonyolítottak le Maroslelén. De az utolsó 2000-2008 zajlott EU-s projektben a hollandokon kívül románokkal, finnekkel és magyarokkal együtt vettek részt, s dolgoztak közösen a legnagyobb holland vízművel is. Ezen kívül több technológiát kipróbáltak, az egyiket a Veszprémi Egyetemmel, a másikat a Zenon nemzetközi céggel, Óföldeákon, Makón is.

– Elgondolkodtunk azon is, kell-e az összes vizet, ilyen drága technológiával az előírásoknak megfelelővé tenni, mi lenne akkor, ha csak azt tisztítanánk meg, amit ivásra-étkezésre használunk? Ezért házi tisztító készülékeket forgalmazó céggel is végeztünk eredményes kísérletet – tette hozzá. – A Makó Térségi Víziközmű Kft. annyira komolyan vette a kormány vízminőség javító programját, ahogy a többi 400 viziközmű szolgáltató – tudomásom szerint – senki más, bár a legigényesebbek sem ültek karba tett kézzel. Annak ellenére sem tudok hasonlóról, hogy a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Viziközmű Szövetség, a Magyar Tudományos Akadémia Vízellátási Szakbizottság tagjaként elég nagy rálátásom volt erre a területre – tette hozzá. Az állami kutatóintézet leépítése miatt mi is a „magad uram, ha szolgád nincs” elvet alkalmaztuk.

Medgyesi Pál azt is elmondta, hogy a Dél-Alföldön megalakult, önkormányzatokból álló konzorcium feladata volt az ivóvízminőség-javító program tendereinek előkészítése. Ebben még a Makó-Térségi Viziközmű Kft. is benne volt, sőt, több éles vitájuk is akadt az azt tervező céggel.

– 2014 szeptemberében tették le Makón az ivóvízminőség-javító program alapkövét (a cégünk akkor már nem volt közszolgáltató ), s ebből arra következtetek, hogy abban az esztendőben zajlott a tendereztetés és az előtte lévő hetekben születtek meg az engedélyek. A nyertesnek pedig nem volt tapasztalata ilyen speciális felkészültséget igénylő munkában. A sok kutatás mellett egyébként mi készítettünk egy tanulmánytervet is, melyet végül a tender dokumentációt készítő cég megkapott. A vízminőség javítás legalább 50 százalékban azonban nem úgy valósult meg, ahogy mi terveztük. (Ez az arány a szennyvíztisztító építésénél még 100 százalék volt, igaz akkor a műszaki ellenőrzést is mi végeztük.) A kutatási eredmények pedig nem is kerültek bele a kiviteli tervekbe, pedig beszereztük hozzá a szükséges műszaki és egészségügyi engedélyt. A vállalkozó az úgynevezett „sárgakönyves” közbeszerzési eljárás miatt inkább a „saját” technológiáját alkalmazta, ezt engedélyeztette, így a miénk a kukába került – sorolta Medgyesi Pál. Hozzátette, hogy a mostani ivóvízminőség-javító program befejezését nehezítő pseudomonas aerigonosa baktérium fertőzést a makói cég annak idején sikeresen hárította el, csakúgy, mint a metánrobbanás veszélyét csaknem minden településen.

– Megértem, hogy nehézségük van a mostani kivitelezőknek ezzel a kellemetlen baktériummal, nem könnyű megküzdeni vele. Mi sokat tettünk azért, hogy elkerüljük, mert ha egy rendszerben megjelenik, nagyon nehéz megszabadulni tőle. Az ivóvízkészítés a látszat ellenére nem egyszerű feladat, általában ehhez is az azzal foglalkozók értenek a legjobban. A tapasztalat és a tudomány együtt tudják megoldani az ivóvízzel kapcsolatos problémákat. Ezt felejtették el, akik vállalták a kivitelezést itt Makón, ahol nekünk meg volt a tapasztalatunk és a tudományos eredményeink is hozzá. Ezt nekik is pótolniuk kellett volna. A sors fintorának tartom, hogy itt sem sikerült jól az ivóvízminőség javítása, ahol annyit foglalkoztunk vele – tette hozzá Megyesi Pál.

– Egyébként 48 éves szolgálat után egyszer-egyszer találkoztam az új polgármesterrel és alpolgármesterrel, akiknek felajánlottam szakmai segítségemet, a kivitelezőnek viszont nem, mert nem általam preferált technológiát választott – mondta.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.