Hírek Makó

Lázár János bízik a szerelmi házasságban

Lázár János szerint a jelenlegi felfokozott makói politikai hangulat oka nem csak az, hogy 2014-ben szoros eredménnyel nyert a jelenlegi polgármester, de az is, hogy a Jobbikkal összefogott helyi baloldal már a kampányra készül. Ennek a jele az országossá fújt Rója ügy a „Makó a makóiaké!” óriásplakát és az ellenzéki suttogó propaganda. Fotó: Vári Dénes

Korom András – Makó

– A világ tíz legokosabb kutyái közé tartozik a fajta – mondta Lázár János a fekete labradorról, mely időnként nedves orrával a riporter lábát bökdösve jelezte, az interjú mely részét unta meg. Derék két évvel ezelőtt karácsonykor érkezett a családba, azt követően, hogy a politikus kisebbik fia, Bertalan levélben kérte a Jézuskától a négylábút.

– Ahhoz, hogy egy kis nyugalom legyen, szellemileg is le kell fárasztani, mert testileg szinte lehetetlen – mondta nevetve a miniszter – ezért gyakran visszük hosszabb sétákra, amelyek során igyekszünk különböző feladatokkal, dobálással, egyebekkel lekötni az ebet.

– Nagy becsben tartjuk, családtag, a lakásba viszont nem jöhet be. A gyerekeket nagyon szereti, esténként a szobájuk ablaka alatt alszik – mesélte a képviselő, akivel a kutyatartás örömei mellett komolyabb témákról is beszélgettünk a makói Glorius Hotel teraszán.

– Mi a véleménye a Rója István igazgatói pályázata körül kialakult hercehurcáról? A makói József Attila Gimnázium igazgatói posztja kapcsán megindult politikai csatákról már a legutóbbi kormányinfón is szó esett…

– Ebben a kérdésben két dolog számít: a gyerekek és a város jövője. Minden szülő számára az a legfontosabb, hogy a gyermeke olyan képzést, oktatást kapjon, ami biztosítja számára a tehetsége, a szorgalma és a tudása szerinti boldogulást. A legfontosabb cél mindannyiunk számára az kell legyen, hogy a makói József Attila Gimnázium a megye és a régió legjobb gimnáziumává váljon. Sajnos az elmúlt években – az állami fenntartó szervezet véleménye szerint – az iskola színvonala folyamatosan csökkent. A kormány az országban mindenhol szeretné a szakgimnáziumok és a gimnáziumok minőségét javítani, ami váltás, változás nélkül nem sikerülhet. Van, ahol pedagógusokat, van ahol iskolaigazgatót, igazgató-helyettest cserélnek, ezek szakmai kérdések, nincs ebben semmi rendkívüli, hasonlóképpen történik a versenyszférában is egy-egy cégnél, vállalatnál. Azt viszont nagyon nagy hibának tartom, ha egy iskolába betör a politika, ha pártpolitikai alapon közelítenek az oktatás ügyéhez, és a gyerekek sorsát érintő kérdésből politikai sárdobálás lesz. Makón most minden politikai erő – már a választásokra készülve – próbálja a maga javára fordítani a helyzetet, próbál nyerészkedni az igazgató pályázatán. A József Attila Gimnázium kapcsán most mindenről hallunk, csak a gyerekekről nem. Pedig ez a legfontosabb kérdés. Alaptalanok és nevetségesek azok a vádak, hogy a Fidesznek, a kormánynak, vagy nekem, bármiféle közöm lenne ahhoz, hogy Rója István igazgató marad-e, vagy nem, hiszen a jelenlegi kormány 7 éve dolgozik együtt vele. Ha mindez politikai vagy pártkérdés lenne, akkor az elmúlt hét évben miért nem váltották le? Azt is érdemes megfontolni, hogy ha valaki 22 évig végez egy feladatot (ennyi ideje igazgató Rója István – a szerk.), akkor tudja-e azt másképp vagy jobban csinálni ennyi év után? Amennyiben nem, miért gond az, ha átadja a vezetői munkát másnak? Nem arról van szó, hogy egy félbehagyott munkából vesznek ki valakit, vagy megkezdett óriási programokat nem hagy a kormány végigfutni, hanem arról, hogy több mint két évtized után más is lehetőséget kap. Nem a múltról, hanem a jövőről kell beszélnünk, arról, hogyan lehet megújítani, megerősíteni, még eredményesebbé tenni a gimnáziumot, mert ez a gyerekek és a város érdeke. A méltatlan sárdobálás helyett pedig inkább meg kell köszönnünk Rója Istvánnak az elmúlt 22 évet.

– A politikai nyilatkozatokban és a cikkekben gyakran találkozunk azzal az állítással, hogy abban, hogy a helyi képviselő-testületi többség nem támogatta Rója pályázatát, vastagon benne van, hogy a Tanítanék mozgalom felhívására engedte a beosztottainak a sztrájkot. A Fidesz emiatt haragudott meg…

– Amennyiben ez így van, és a pártpolitika döntött a kérdésben, akkor a szocialisták helyi képviselője miért nem támogatta a pályázatot, miért tartózkodott a szavazásnál? 1994-ben a makói szocialisták miért nem támogatták Rója István igazgatói megbízását? Hiba ebben pártpolitikát keresni, nem is tudom, mit gondol a politikáról, vagy milyen politikai szerepvállalása van az igazgatónak. Számomra csak az a fontos, hogy az iskola új esélyt, új lehetőséget, új lendületet kapjon. Egy olyan településen, ahol nincs felsőoktatás, kiemelten fontos, milyen a középfokú oktatás, mert ez teremti meg a fiatalok számára a lehetőséget, hogy kibontakoztassák a képességeiket.

– Hiába van nyár, azért forrong a helyi politika más ügyben is. Például a Jobbik azzal a szlogennel állt elő, hogy „Makó a makóiaké!”, s született egy óriásplakát is, melyen Farkas Éva Erzsébet és ön látható. Mi erről a véleménye?

– A két választókerület összevonása okán, és mert nekem adtak bizalmat arra, hogy az itt élőket képviseljem, a makóiak és én kényszerházasságban élünk. Remélem, ez egyszer majd szerelmi házassággá változik. A szlogen nem számomra, hanem azok számára sértő, akik 2014-ben rám szavaztak, úgy döntöttek, hogy makói létükre egy vásárhelyit kérnek fel a képviseletükre. Ahogyan eddig, a jövőben is az együttműködésre törekszem, mindenkinek megadom a tiszteletet Makónak és mindent megteszek azért, hogy segítsem ennek a közösségnek a boldogulását. A város irányításába vagy hétköznapjaiba azonban nem szólók bele. Makó valóban a makóiaké. Egy olyan térségben azonban, mint ahol élünk a települések egymásra vannak utalva, az együttműködésben pedig mindig nagyobb erő van, mint a széthúzásban. Azok a közösségek, amelyek összefognak erősebbek, sikeresebbek, mint azok, akik ellenségként tekintenek egymásra. A plakát a közeledő választási kampány része, amely várhatóan durva és személyeskedő lesz. Nem fair és nem méltányos, hiszen olyan embereket támadnak, akik a makóiakért szeretnének dolgozni.

– Máshol azért kevesebb a feszültség a helyi politikában…

– Ne felejtsük el, hogy az előző választáson nagyon kis különbséggel nyert a polgármester asszony. Azaz a város az egyik része azt gondolta, minden jó úgy ahogy van, míg a másik része változást akart. Ez rengeteg feszültség forrása, ahogyan az is, hogy jött egy új polgármester, aki nem volt része korábban a helyi politikának és megpróbál új módszerekkel megoldani olyan problémákat, amelyekkel a makóiaknak hosszú ideje együtt kellett élniük, miközben folyamatosan hullanak ki a csontvázak a szekrényekből, az előző városvezetés újabb és újabb zavaros ügyére derül fény. A makói ellenzék nagyon durva eszközökkel – suttogó propagandával, vagy akár az említett plakáttal – támadja a polgármestert, a fideszes képviselőket és az országgyűlési képviselőt, próbálva hitelteleníteni a város vezetését. Ebben világosan körvonalazódik egy nagyon szoros együttműködés a Jobbik és baloldal között. A makói Jobbiknak semmi baja a makói DK-val vagy a makói MSZP-vel, bármikor kész velük együttműködni, összefogni. Sőt, a makói Jobbik védi Buzás Péter vállalhatatlan örökségét, például az ivóvízminőség-javító programot! Ebből is látszik, hogy a Jobbik egyetlen célja a hatalom megszerzése.

– A makói közbeszédben szinte állandó váddá vált, hogy a makói vállalkozók helyett vásárhelyiek kapnak munkát a városban…

– Most sokan szóba hozzák, hogy a makói önkormányzat megbízott egy vagy két vásárhelyi vállalkozót különböző programok megvalósítására, de az, hogy 1990-től 2014-ig hódmezővásárhelyi vállalkozók építették Makót érdekes módon senkinek nem fáj. A vásárhelyi Építészmester Kft. építette fel anno a Hagymaházat és most éppen a Bodrogi Bau Kft. által épített szálloda előtt ülünk. Azok, akik a hódmezővásárhelyi vállalkozásokat most támadják, nem olyan régen még ünnepelték őket. Ez politika, semmi más. Azzal viszont egyetértek, hogy ha vannak, akkor kiemelten kell támogatni a helyi vállalkozásokat. Jó lenne, ha felépült volna olyan makói vállalkozói réteg, amely a jelenlegi nagy építkezésekben részt tudna venni. De ezt ne rajtam kérjék számon, hanem az előző 20 év városvezetésén, aki ezt nem tartotta fontosnak. Makón jelenleg nincs olyan nagy építőipari cég, amely képes lenne megvalósítani a könyvtárépítést vagy az uszodabővítést.

– Milyen beruházások várhatók még?

– Az egyik legnagyobb közös munkánk az önkormányzattal a makói fürdő fejlesztése. Annak idején ez félbemaradt, mert az önkormányzatnak nem volt elég pénze, Orbán Viktor miniszterelnök azonban ígéretet tett arra, hogy a kormány támogatásával a beruházás befejeződhet. Az eredeti tervben szerepelt egy élményfürdő rész és a fedett uszoda is hiányzik. Az önkormányzat mindkettőt szeretné megépíteni, csatlakoztatva a Hagymatikum épületéhez. A MAKONA tervezőirodában egy 8 és fél milliárdos terv körvonalazódik, ami hatalmas fejlesztés volna a városnak. Amint meglesz a kiviteli terv, a kormány elé visszük az ügyet. Előkészítés alatt áll a kiszombori elkerülőút építése is, ami szintén fontos beruházás lesz a térségben élők számára.

– A Honvéd fejlesztése, igaz még nem a várva várt építkezés, a múlt csütörtökön elindult…

– Az önkormányzat alapos és körültekintő vita után arra jutott, hogy ezt a városrészt kellene felújítani, élhetőbbé tenni. A program azonban csak akkor lehet sikeres, ha az ott élők is megtesznek mindent a változás érdekében. Ha nem teszik, nincs értelme a Honvédra költeni, az együttműködés azonban sikeresen bekapcsolhatja a városrészt a település fejlődésébe. Egy településen soha nem csak a központot kell fejleszteni, ahogyan soha sem szabad csak a városi élet egy-egy részére koncentrálnunk. A kulturális és turisztikai beruházások mellett ezért vagyok nagyon büszke arra, hogy Magyarországon az egyik legnagyobb munkahelyteremtő beruházása a Continental fejlesztése Makón valósult meg.

– Sokat beszéltünk politikáról, de mégiscsak nyár van. Mivel tölti majd ezt?

– Kormányinfót ugyan legközelebb augusztus 24-én tartunk, de a kormány addig is dolgozni fog, így sok munkám lesz a nyáron. Július végén egy hétre külföldre utazunk a gyerekekkel, az egyik barátunk meghívásának eleget téve, az augusztus azonban ismét munkával telik.

One Response

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.