Makó Térség

Ivóvízminőség-javító program: mindenki mossa a kezét

Állítólag rossz alapadatok alapján zajlott a kudarcba fulladt  Makó Térségi ivóvízminőség-javító program – legalábbis ez derül ki az egyik szakfolyóiratban publikált írásból. A felelőst a makói képviselő-testület által felállított vizsgálóbizottság keresi. Medgyesi Pál, a Makóvíz Kft. korábbi vezérigazgatója (mely társaság az adatokat szolgáltatta) azt mondja, hogy a tervezésbe sem volt beleszólása.

Korom András – Makó

Már a múlt csütörtökön ülésezett az ivóvízminőség-javító programot vizsgáló bizottság a makói városházán. A bizottság (azaz Farkas Éva Erzsébet makói, Szekeres Ferenc apátfalvi és Hajnal Gábor földeáki polgármesterek, valamint külső jogi szakértőként dr. Ember Alex ügyvéd, munkaügyi szakjogász, egyetemi adjunktus) azt próbálja meg kideríteni, ki lehet a felelős azért, hogy a programban elköltött 3,7 milliárd forint ellenére nem hozta meg a kívánt eredményt, azaz, hogy az uniós előírásoknak megfelelő, iható csapvizet, illetve hogyan lehet az, hogy munkálatok ellenére az új hálózat vize baktériummal fertőzött.

Mint arról már korábban beszámoltunk, a programra 2011-ben pályázott a Makó vezetésével megalakult ivóvízminőség-javító társulás, majd különböző okok, illetve a tervezés miatt a tényleges építkezés a 2014. szeptember 29-i, a Návay téri víztoronynál rendezett alapkőletétellel indult.

Az alapkő letétel a Návay téren. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Az némileg érthetetlen, hogy a mintegy 4 évnyi tervezés után a kivitelezőknek csak 1 esztendejük volt a tényleges a munkálatokra. Hogy mi lehetett a csúszás oka, azt sem névvel, sem név nélkül nyilatkozva senki sem merte megtippelni. Többen úgy emlékeztek, már a pályázat elbírálása is csúszott, majd a kivitelező konzorcium, azaz a Keviép és az A-Híd által végzett tervezésébe is bele-beleszóltak az irányító hatóságok. Márpedig a programot készre kellett jelenteni 2015. december 31-re, hogy a 3,1 milliárdos uniós támogatást ne kelljen visszafizetni. Ez Makónak 1,5 milliárdot jelentene, s jelentős nehézségeket okozna, a többi 16 kistelepülésnek pedig 1,6 milliárdot kellene kicsengetnie, ami a többségüknél a csődöt jelentene. Így ugyan a kivitelezők készre jelentették, az önkormányzatok pedig átvették az új rendszert, de mert annak vizét a Pseudomonas aeruginosa baktérium fertőzése miatt nem lehet a hálózatra engedni (Makón épp ezért a régi kutak vizét isszák). Makó úgynevezett monitoring szerződést kötött, remélve, hogy a Miniszterelnökség által felkért szakértő által megtalált hibákat a kivitelezők kijavítják.

Volt, aki úgy vélte, hogy az ügy fő felelőse Medgyesi Pál, az egykori Makó-Térségi Viziközmű Kft. (azaz Makóvíz Kft.) volt igazgatója lehet. Medgyesi portálunknak azonban azt mondta, hogy a kelleténél tovább húzódott a pályáztatás. – A kivitelező készítette kiviteli tervre nem volt ráhatásom. Annak ellenére, hogy 10 évig dolgoztam hasonló program előkészítésén, csak egyszer kerestek fel, majd többet nem. Amikor 2013-kezdődött megkezdődött a tervezés, akkor pedig már nem mi voltunk szolgáltatók – mondta.

Medgyesi Pál állítja, a kiviteli tervekre nem volt rálátása.

A Makó és Térsége” Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás vezetője Buzás Péter korábbi makói polgármester volt, aki városi ügyekkel kapcsolatban nem áll szóba a sajtóval. Amikor kerestük nem vette fel a mobilját, e-mailjeinkre pedig nem szokott válaszolni.

A kivitelezés során a cégek a megrendelő által előírt úgynevezett duplasoros technológiát valósították meg, aminek szerepe ahhoz hasonló, mintha egy autóban két motor lenne. Ha az egyik meghibásodik, vagy a teljesítmény miatt nincs rá szükség, a másik még tud működni, így nem szünetel a vízszolgáltatás és karbantartás esetére is le lehet állítani az egyik vonalat. Ugyanakkor a hálózat kiépítése előtt a projektet előkészítő tervező a támogatás elnyerésére készített megvalósíthatósági tanulmányokban messze túlbecsülte a várható vízfogyasztás mértékét, ezért a tisztítóművek nem hatékonyan, nagy szünetekkel üzemelnek, és az ismertetett technológia felerősíti ennek negatív hatásait. A kihasználatlan vízkezelő berendezések egyes elemeiben pangó vizek a baktériumok elszaporodására alkalmas állapotot eredményeznek. A klór – aminek a fogyasztási helyig kellene kitartania – elillan a rendszerből, így elkezd romlani a pangó víz minősége. A kivitelezők elmondása szerint mindezt tovább rontja a tény, hogy a korábbi üzemeltető, a Makóvíz Kft. a tervezéshez olyan nyersvíz minőségi adatokat bocsátott rendelkezésre, melyek a jelenleg mérhető tényleges paraméterektől lényegesen – akár három-négyszeres mértékben – eltérnek, elsősorban a kutakból nyert víz szervesanyag tartalmában és a klórozási folyamat során a fenti szervesanyagokból keletkező vegyületcsoport előfordulásában. Így tehát a megvalósíthatósági tanulmányok és az azok alapján felállított megrendelői követelmények – melyeket a tervezés és a kivitelezés során be kellett tartani – nem valós feltételekre épültek – derült ki a magyarepitok.hu portál cikkéből.

A Makó és Térsége ivóvízminőség-javító Projekt a térség 17 települését érintett. A még 2011-ben megpályázott fejlesztés összértéke mintegy 3,7 milliárd forint volt, melyhez 3,1 milliárdos  támogatást a Környezet és Energia Operatív Program biztosított, 84,13%-ban az Európai Uniótól származó forrásból. A beruházáshoz szükséges fennmaradó összeget a Belügyminisztérium biztosította. A projekt 100%-os támogatású volt, melynek kedvezményezettje a Makó és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás. A projekt összesen 43 ezer r725 főt érintett, az egy lakosra jutó beruházás összege 84 ezer 128 Ft/fő volt.

– Valahol, valakik kitalálták, hogy nem jó az az ivóvíz melyet a makóiak és a környékbeliek isznak, ezért indult az ivóvízminőség-javító program. Elköltöttek 3,8 milliárd forintot és a víz minősége rosszabb lett, mint volt. Aztán eltűnt a polgármester, eltűnt a vízmű igazgatója, a tervező és a kivitelező. A tisztiorvosi szolgálat nem adja ki a szükséges engedélyeket, így az a veszély fenyeget, hogy vissza kell fizetni az uniós támogatást. Ez pedig nem csak Makót, de a környező kistelepüléseket is csődbe vinné – vázolta a lehetetlen helyzetet Lázár János egy február végi, majd több makói lakossági fórumon is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.