Belföld Hírek

Szeptemberben felülvizsgálják a CSOK-ot

Nehéz hozzájutni a családi otthonteremtési támogatáshoz, mert a bankok inkább a saját termékeiket kínálják, ezért szeptemberben felülvizsgálják a CSOK-ot – mondta a mai kormányinfón Lázár János. Azt is elárulta, kik és miért tartják nyomás alatt az országot MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

MH összeállítás

A kormány alapvetően négy téma köré kívánja fókuszálni a V4-ek július 1-től induló magyar elnökségét – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai kormányinfón. Hozzátette szeretnék áttekinteni mit jelent a V4-es államok számára a következő években az unió. A tervezett témák között szerepel még a régiók együttműködése, a lehetséges infrastrukturális beruházások, hogy a digitalizáció hogyan járulhat hozzá a gazdasági versenyképesség erősítéséhez, valamint, hogy a globális erőtérben milyen szerepet játszhatnak ezen államok. A magyar elnökség július 1-től 2018. június 30-ig tart.

Lázár János a 2020 utáni uniós pénzügyi támogatásokról azt mondta, készek vagyunk felülvizsgálni az eddigi szabályokat, de nem engedünk semmilyen zsarolásnak. Csak az érdekeinknek megfelelő változtatásokat fogunk megszavazni – tette hozzá. Vannak akik revolvernek szánják az uniós pénzekkel való politikai nyomásgyakorlást, és ez a következő kampányidőszakban is jelen lesz. Az Európai Bizottság nyomás alá akarja helyezni Magyarországot a kvótaügyben indított kötelezettségszegési eljárással. A brüsszeli testület el akarja érni, hogy a magyar kormány és parlament változtassa meg az álláspontját a kérdésben, erre azonban nincs lehetőség, a választók álláspontja ugyanis egyértelmű – mondta. Magyarország eddig nem vett át senkit, és nem is akar. Magyarország kivette a részét az európai szolidaritásból, hiszen nagyrészt neki köszönhető, hogy Ausztria és Németország irányába megállt a bevándorlás a balkáni útvonalon. Szerinte az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz: ahelyett, hogy elismerné Magyarország teljesítményét, folyamatosan bünteti.

– 98 ezer 255 bevándorlót szeretnének szétosztani kötelező jelleggel Európában. Ez abba a tervbe illeszkedik bele, amit Soros György diktált Európa vezetőinek – mondta a miniszter, aki megjegyezte, eddig 20 ezer ember áthelyezése történt meg, vagyis a program nem valósult meg, és nem a Visegrádi Négyek, hanem a tagállamok ellenállása miatt, az uniós tagországok egy-két kivételtől eltekintve ugyanis nem hajtják végre a döntést.

Lázár János szerint a nyomásgyakorlás egy másik formája az Ahmed H.-ügy. Kifejtette: Ahmed H. hét útlevéllel, ciprusi villával bíró, állítólagos politikai menekült, aki terrorcselekményt követett el a magyar-szerb határon, megtámadta a határt és a rendőröket társaival, és a magyar bíróság elítélte. Az európai baloldali frakciók ezen ember mellett tették le a voksukat, piedesztálra emelik, és úgy mutatják be, mintha ő lenne az idealizált menekült – fogalmazott. Megjegyezte, hogy a Magyarországot elítélő európai parlamenti határozatba belekerült ez az ügy is, mint amely a magyar kormány működése szempontjából elítélendő. Kitért arra is, hogy a kormány álláspontja világos volt a strasbourgi bíróság előtt a bangladesi bevándorlók ügyében is. A miniszter emlékeztetett, hogy a bíróság két, egyébként személyesen meg nem jelenő, azóta eltűnt bevándorlónak adott igazat. A kormány ez ügyben fellebbezést nyújtott be.

– Ha az ítéletet elfogadták volna, kártérítésre kötelezték volna Magyarországot, aminek nagy részét az az ügyvédcsoport kapta volna, amelyik Magyarországon illegális bevándorlók Európába való bejuttatásán dolgozik, és akik a határon a tranzitzónában gyűjtik a megbízásokat – mondta Lázár János. A politikust megkérdezték arról, hogy sajtóhírek szerint a rendőrök lehallgatták azokat az embercsempészeket, akiknek kamionjában 71 menekült meghalt Ausztriában, de a beszélgetést nem fordították le időben.

Lázár János visszautasította a vádakat és azt mondta: a német közszolgálati média – reméli, nem a német kormány biztatására – lejárató kampányt folytat Magyarországgal szemben, mert az nem akar befogadni illegális bevándorlókat Németországból. A miniszter szerint most éppen a határon helytálló, a németeket is védő magyar rendőrséggel szemben folytat lejárató kampányt a német közszolgálati média, amelynek inkább azt kellene mondania: Németországban több bevándorló lenne, ha Magyarország nem húz fel kerítést, és állít fel jogi határzárat.

A magyar rendőrség valóban folytatott lehallgatásokat, de azok értelmezése nem ugyanabban a pillanatban történik – magyarázta, hozzátéve, hogy az elkövetők által használt nyelv lefordítása is gondot jelentett, ráadásul a rendőrség jelentős kapacitásokkal volt leterhelve az adott időpontban a balkáni útvonal felszámolása miatt. Hangsúlyozta: az elkövetők a magyar rendőrség nélkül soha nem lettek volna meg. Lázár János véleménye szerint nem történt szakmai hiba.

Idén is 45 ezer magyar diák mehet a határon túli területekre osztálykirándulások révén – jelentette be. Közölte: a Bethlen Gábor alapon keresztül 62 milliárd forint jutott a határon túli magyaroknak. 170 milliárd forintot fordít a magyar kormány arra, hogy a választók otthonról minél több ügyet tudjanak elintézni – jelentette be Lázár János. Szeretnék, ha ezen a téren Európa első harmadában lenne Magyarország, így bajor és holland példákat veszünk alapul.

Lázár János egy kérdésre azt válaszolta, hogy, a civil törvényt elfogadta a parlament. Azt a hatálybalépést követően mindenkinek be kell tartania. Minden szempontot figyelembe vettek, az amerikai nagykövetség véleményét tiszteletben tartják. Mindenki tudni fogja, hogy ki milyen pénzből működik – tette hozzá. A bankok és a CSOK kapcsolatáról azt mondta, hogy sok esetben nehéz a CSOK-hoz jutni és a bank inkább a saját pénzügyi termékét ajánlja. Mindez felülvizsgálatot érdemel és szeptemberben a kormány ezen foglalkozni fog – mondta Lázár. A CSOK nagyon sikeres azok körében, akik új házat akarnak építeni, de akik használt házat, vagy lakást akarnak, azok kevésnek tartják az összeget. Az egész CSOK-rendszer felülvizsgálata elengedhetetlen.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.