Hírek Makó Térség

3,1 milliárdot bukhatnak a makói térség települései

Lezárult a Makó és térsége ivóvízminőség-javító program visszásságait feltáró műszaki szakértői vizsgálat. A bakteriális fertőzés oka, hogy egy rosszul megtervezett rendszert hanyagul építettek meg a vállalkozók. Ez pedig új helyzetet eredményez: úgy tűnik, vissza kell fizetni a támogatást. A címlapképen polgármesterek a nagyéri tisztítóban.

MH-Makó

Sokként érheti a makói térség 17 települését, ha a legrosszabb forgatókönyv valósul meg és vissza kell fizetni azt a 3,1 milliárd forintot, amelyet ivóvízminőség-javító programra nyertek. Márpedig ennek a lehetősége nagyon is valószínű: a támogatást az önkormányzatok megkapták, el is költötték, a kivitelező dolgozott, a munkát átvették, végül a szerződésekben vállalt határidő eltelte után lassan fél évvel sem sikerül a hálózatból olyan vízmintát nyerni, ami a hatóságok szerint emberi fogyasztásra is alkalmas. Ráadásul nem azért állnak ellen a népegészségügyi szervek, mert a víz egyébként fogyasztható, csak a szigorúbb uniós határértékeknek nem felel meg, hanem mert valóban veszélyes az egészsére: a hálózatban olyan bakteriális fertőzés ütötte fel a fejét, ami a beruházás előtt nem jelentett gondot. Sikerült tehát 3,7 milliárd forintért a korábban iható vizet ihatatlanra „javítani”.

17 település ivóvize a tét

A „Makó és térsége ivóvízminőség-javító projekt” célja Makó, Kiszombor, Maroslele, Földeák, Óföldeák, Királyhegyes, Ferencszállás, Klárafalva, Nagyér, Csanádalberti, Pitvaros, Ambrózfalva, Apátfalva, Magyarcsanád, Csanádpalota, Kövegy és Nagylak ivóvíz ellátási rendszereinek fejlesztése volt. A 3,7 milliárd forintos programra a településeket egyesítő Makó és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás a közel 600 millió forint önerőhöz 3,1 milliárd forint támogatást kapott. A települések vezetőit egyesítő társulás a közbeszerzési eljárást követően a KEVIÉP Építőipari és Kereskedelmi Kft és az A-HÍD Építő Zrt. által alkotott konzorciumot bízta meg a kivitelezéssel.

A vállalkozó kiterjedt feladatait két szerződés határozta meg. A cégek vállalták az ivóvízminőség-javító munkák engedélyezéséhez, kivitelezéséhez, átadásához és üzemeltetéséhez szükséges tervek elkészítését, a munkálatok kivitelezését, üzempróbáját valamint az üzemszerű működést. A kivitelezési munkálatok befejezési határideje 2015. szeptember 30. volt. Vállalták továbbá az új rendszer hálózatra termelésének nyomon követését, azzal, hogy 2016. október 30-ára a vonatkozó kormányrendeletekben meghatározott paramétereknek megfelelő vizet biztosít. A cégek munkálatait egy – szintén közbeszerzésen kiválasztott – mérnök konzorcium ellenőrizte, a hálózat üzemeltetője az Alföldvíz Regionális Víziközmű-szolgáltató Zrt.

Valami bűzlik

A cégek a 2015. decemberi műszaki átadás-átvétel idejére a szerződésben rögzített tervezési, engedélyeztetési és építési munkákat elvégezték. Nyolc vízkezelési, víztisztítási rendszert létesítettek, közel 52 km új vezeték és öt magastároló építésére, valamint több mint 20 km vezeték felújítására került sor.

Az átadás-átvételi jegyzőkönyvhöz mellékelt, a területileg illetékes népegészségügyi hatóságok által kiadott szakvélemények szerint azonban a víz nem volt megfelelő. A minták minősége a közegészségügyi hatóságok szerint valamennyi vízműtelepen „bakteriológiai szempontból instabil és további beavatkozást igényel”, a tisztított vízben folyamatosan, változó számban jelen volt a pseudomonas aeruginosa baktérium, és nem teljesítették a kormányrendeletekben rögzített irányértékeket sem.

Az önkormányzatok a lejáró határidő szorításában, tartva a támogatási összeg elvesztésétől – annak ellenére, hogy a vállakozók a próbaüzemre és az ivóvíz biztonságos szolgáltatására vonatkozó szerződéses előírásokat nem teljesítették – átvették a beruházást, bízva abban, hogy a kivitelező cégek által vállalt utólagos munkák biztosítják a megfelelő minőségű ivóvizet. Sajnos, nem így lett.

A kezelt víz utólagos fertőtlenítésére telepített UV berendezések és a nyersvíz fertőtlenítésére alkalmatlannak bizonyuló, hibásan megépített tárolók műgyantával való bevonása a várt sikert nem hozta meg. A hálózatra végül a nagyéri telepet kötötték, ahol a lakók rövidesen a víz szagára és az ízére is panaszkodni kezdtek.

 Már a tervezés is hibás volt

Az ivóvízminőség-javító program alapvető célja, hogy a szigorodó uniós előírásokból eredő alacsonyabb vas, mangán, ammónium és arzén határértékeknek a magyar ivóvíz is feleljen meg. A kémiai paraméterekre vonatkozóan a telepített technológia megfelelő hatékonysággal működik is, az azonban érthetetlen, hogyan tervezhettek eleve olyan rendszert, amely a víztisztító eszközök bakteriális fertőtlenítését, de még a fertőtlenítés lehetőségét sem tartalmazta.

A tervkészítés idején rendszeresen tartottak koordinációs értekezleteket az akkor a szocialista Buzás Péter által vezetett Makón, amelyeken a beruházást ellenőrző mérnökök, az üzemeltető Alföldvíz, a technológia beszállítója és a kivitelezést végző cégek képviselői is jelen voltak. A végső terveket minden fél elfogadta.

Honnan került fertőzés a rendszerbe?

A beruházás előtt a kutakban egyáltalán nem, a vízhálózaton pedig csupán elvétve fordult elő bakteriális fertőzés. Ez természetesen nem magyarázza meg, miért terveztek egy az ilyen fertőzésekkel szemben eleve fegyvertelen rendszert, felveti azonban a kérdést, hogyan kerültek és miért szaporodtak el emberi egészséget veszélyeztető mértékben a baktériumok a hálózatban.

Ennek tisztázására és a program visszásságai kapcsán az uniós forrásokat koordináló szervek egy független igazságügyi műszaki szakértőt bíztak meg. A több hónapos vizsgálat eredményeként – a Makó Híradó információi szerint – a szakértők megállapították, hogy a kivitelező cégek nem végezték el a szükséges mértékig a vízmű telepek rekonstrukciós munkáit, a tervezési hiányosságok, a nem megfelelő kivitelezés és a higiéniai előírások be nem tartása egyaránt hozzájárulhatott a fertőzés megjelenéséhez és elterjedéséhez.

Technológiai szerelés Makón. Forrás: mako.hu

A szakértők változatos hibákat találtak: a víztároló betört tetejének utólagos, purhabbal történő kókányolásától a víztérben lévő rozsdás csavarokon, rögzítő elemeken át a tárolók falának leeső vakolatáig számtalan jel árulkodik a hanyag kivitelezésre, de olyan hibák is felmerültek, hogy a víztároló fenékürítési elemét nem a fenéken, hanem 5-8 cm magasan helyezték el, így a benne lévő maradék szennyezés eltávolítása soha nem sikerülhet teljesen. Az elmúlt hónapok tapasztalatai ezt sajnos alá is támasztották: hiába a fertőtlenítés, a hálózatban a baktériumok számát tartósan nem lehet csökkenteni.

Mi lesz most?

Jelentkezik-e a 2014-ben leváltott makói szocialista városvezetés, hogy a projekt tervezésekor elkövetett hibákban felelősséget vállaljon, és vajon nyugodtan alhat-e az a 17 városvezető, akik a program tavalyi zárásakor az önkormányzati társulást alkották? A válasz mindkét esetben valószínűleg: nem. Buzás Péter az ellenőrző mérnökökre mutathat, meg a 17 település jelenlegi vezetőjére, akik a beruházást átvették. Az ő nyugodt álmukat pedig komolyan megzavarhatja, hogy a pénzt az önkormányzatokkal bizony visszafizettethetik, tekintettel arra, hogy a támogatásban részesülő program alapvető célja sem teljesült, ráadásul a független igazságügyi műszaki szakértői vélemény a kivitelezők hibáját állapította meg. Nem valami előre nem látható természeti folyamat eredményeként szaporodtak el a baktériumok, hanem mert a vállalkozók rosszul dolgoztak, azt pedig nem nézik jó szemmel sem a hazai, sem az uniós források elosztásában dolgozó szervek, ha egy projekt rossz kivitelezése miatt megy kárba a pénz. Miért hagyott jóvá a jelenleg is szolgáltató Alföldvíz olyan tervet, amely eleve védtelen a bakteriális fertőzésekkel szemben, és persze vállalja-e a felelősséget a vállalkozó, aki miatt a fertőzés megjelent és elterjedt? Fontos kérdések, bár a térségben élőket talán már csak az érdekli: ki önt majd végre tiszta vizet a pohárba?

 

3 Responses

  1. Az rendben van,hogy a kivitelezö képtelen volt a munkát el végezni,de van felelös műszaki ellenör,aki a számlát aláírja és a munkát át veszi és ellenörzi a folyamat szakszerüségét,na itt a hiba és nem Buzásban és a szerencsétlen laikus polgármesterekben

  2. Remélni tudom,hogy az érintett telepűlések vezetöi,már bírósághoz fordultak,hogy a pénzt vissza utaltatják arra a számlára,melyröl az átutalás meg történt.Ugy hogy ébresztö az érintetteknél és ne aludjanak

  3. Tipikusan mai mentalitás.Rugjuk fel az az eddig jol müködö rendszert, azután, ha kiderül, hogy az uj nem müködik, akkor ne tárjünk vissza a régi bevált modszerhez amig nem találunk bizonyitottan jobbat, hanem probálkozzunk egyre nagyobb hülyeségekkel. Sajnos ezt látjuk mindenütt. / oktatás, egészségügy,közigazgstás,stb.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.