Makó Sport

Kézről kézre járt Makón az olimpiai aranyérem

Ma két olimpikon, Wichmann Tamás, kilencszeres kenu világbajnok, kétszeres olimpiai ezüstérmes, és Faragó Tamás, olimpiai bajnok vízilabdázó edző látogatott el a makói Almási, majd a Szikszai iskolákba, hogy népszerűsítse a sportolást.

Korom András – Makó

Nem hogy a gyerekek, de még a felnőttek sem találkoztak élőben olimpikonnal. A délelőtt pedig kettőhöz is volt szerencséjük, ráadásul két iskolában is. Wichmann Tamás és Faragó Tamás nem csak a sportról és az olimpiáról beszéltek, de az utóbbi az 1976-os montreáli olimpián szerzett aranyérmét is elhozta, sőt körbe is adta a gyerekeknek.

Faragó Tamás és Wichmann Tamás az Almási iskolában.

Az Almási diákjai kézről kézre adogatták az érmet, s nem csak arra csodálkoztak rá, hogy az milyen nehéz és fényes, de arra is, hogy Faragó Tamás azt milyen régen érdemelte ki.

– Nagyon sok élvezetes sportág van, nekem a kosárlabda a kedvencem, a csapatmunka és a taktika miatt. Magam azonban nem kosarazom, csak nézőként élvezem a mérkőzéseket – árulta el az ötödikes Szigetvári Márk.

Borkáné Dudásné Mónika iskolaigazgató szerint azért fontos, hogy találkozzanak a gyerekek olimpikonokkal, hogy azok példaképként szolgáljanak, motiválják őket.

navigate_before
navigate_next

.- A sport szerves része a kultúrának. Azok a héroszok, akik voltak nekünk és akik vagyunk a következő generációnak, személyes élmény kell, hogy legyen mondta Wichmann Tamás. A kilencszeres kenu világbajnok, kétszeres olimpiai ezüstérmes szerint fontos, hogy a gyerekek megtudják, ők is élő, érző emberek. S azt is fontosnak tartja, hogy átadják a következő generációnak azt a rendszerességet, a munkához való hozzáállást, a tisztességet, a becsületet és az áldozatot, amit maguk is követtek.

Faragó Tamás olimpiai bajnok vízilabdázó szerint minden nemzetnek és a gyerekeknek is szükségük van példaképekre. – Az utóbbi időkben nem nagyon vagyunk gazdagok belőlük, maradtak a sportolók. Azt gondolom, hogy egy olimpiai bajnok egy gyerek szemében már csak azért is példakép lehet, mert valamiben a legjobb nyert. Ez a gyerekek lelkében úgy nyilvánul meg, hogy „de jó lenne, ha velem is megtörténne”. A sport alapvetően karakternevelő. Aki műveli megpróbál tolerálni, megtanul küszködni, szenvedni, tanulni, s azt ami a legfontosabb: csak valamiből lehet valami. És azt is megtanítja, hogyan lehet az embernek az idejével rendelkezni.

A sportolók a persze autogramokat is osztogattak, a legérdekesebbet egy felnőtt férfi kérte egy lejárt, még könyv alakú személyi igazolvány lapjaira.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.