Blog Nagy Szabolcs

Rosszabbat eszünk, mint nyugaton

Sorra kerülnek elő a Közép-Európai országok élelmiszer-biztonsági hatóságainak vizsgálatai, amelyek szerint a gyártók rosszabb minőséget szállítanak ide, mint Németországba, vagy Ausztriába. Az Európai Unió cinikus módon reagált. Jól van ez így?

Finomabb, kérelmesebb, kevesebb cukor van benne. Erre az eredményre jutott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, amikor korábban azt vizsgálta, van-e különbség az osztrák és a magyar multik polcain lévő, ugyanolyan néven eladott termékek között. Nem csak magyar probléma ez, hasonló eredményre jutottak Szlovákiában, és Csehországban is.

Nem csoda, hogy az országok vezetői felháborodtak rajta, nálunk a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón is kiemelte, megdöbbentő és példátlan, hogy szemetet etetnek a magyarokkal a gyártók. Rövid időn belül megérkezett az Európai Unió válasza is a kérdésre, hát nem lettünk vele sokkal előrébb.

Az élelmiszer-biztonságért felelős biztos szerint ugyanis nem lehet uniós szinten jogi eszközökkel fellépni az ellen, hogy a gyártó mást ad el ugyanazon a néven Ausztriában, és Magyarországon.  Ezzel az ügyet elintézettnek is tekintik, mondván, nincs itt semmi látnivaló, haladjunk tovább. Miközben lassan már egy szög beütéséért is kötelezettségszegési eljárást kapunk a nyakunkba, azzal ne foglalkozzunk, hogy gyengébb minőség jut a magyar családok ebédlő asztalára.

De egyébként az állampolgárok egyesével nyugodtan tehetnek panaszt, tompította botrányt az uniós biztos. Az a baj, hogy ennél cinikusabb, és a valóság figyelembe vételét nélkülöző választ nem nagyon tudok elképzelni. A gyártók gyakorlatával kapcsolatban ugyanis két kérdésben érdemes tisztán látni.

Állampolgár a gyártókkal szemben. Forrás: MTI

Egyrészről, hogy azért hoznak rosszabb élelmiszert hozzánk, mert avval a néhány százalékos különbséggel évente dollár milliókat nyernek, hiszen az érintett országok a magyar piaccal együtt több tízmillió embert jelentenek. Minimális változtatásról van szó, ami szinte fel sem tűnik a vásárlóknak, éppen ezért engedhetik meg maguknak. Ez egy több évtizedes, bevett kereskedelmi gyakorlat, ám egyáltalán nem jelenti azt, hogy ez jól is van így. Nem kell, hogy rajtunk keressenek még többet az egyébként is igen jól álló nemzetközi cégek.

A másik kérdés, hogy ha ez nincs így jól, akkor kinek kell vele foglalkozni? Az Európai Unió szerint, mint látjuk, az állampolgároknak. Ez tényleg egy komoly felvetés lenne? Biztos vagyok benne, hogy szinte mindenkinek volt már kisebb-nagyobb összetűzése gyártókkal a megvásárolt termékek miatt. Tudjuk mennyire időrabló és olykor felesleges ez a harc és alig változik tőle valami. Mert egy állampolgárnak – szemben egy kormánnyal – ez ügyben sokkal kevesebb eszköz áll a rendelkezésére. Melyikünknek lenne arra ideje, hogy kérvényeket írjon, panaszokat tegyen az Európai Uniónak? Milyen konkrét eredmény lenne várható ettől, belátható időn belül?

Semmilyen. Pont ezért dobták ebbe az irányba a labdát. Ha valóban azt szeretnénk elérni, hogy ez a gyakorlat megváltozzon, akkor kormányzati szinten kell vele foglalkozni.  Sőt, még inkább több ország összefogásával, mert egy állampolgárt el lehet csitítani, de több tízmillió tiltakozását viszonylag nehéz lenne a szőnyeg alá söpörni. Jelenleg úgy néz ki, ebbe az irányba haladunk, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Csehország együttesen állna ki a gyártókkal szemben. Változás semmilyen más módon nem érhető el.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.