Hírek Makó

Senkinek sem ciki Rákosi makói cipőpucolója?

Eddig egyetlen jóérzésű makói sem vette a fáradságot még eddig, hogy javasolja az Erdei Ferencről elnevezett tér átkeresztelését, szobrai, emléktáblája és emlékpakettjei a múzeumba való áthelyezését. Pedig az Akadémia szerint is részese volt a XX. századi önkényuralom kiépítésének és fenntartásának. Igaz Erdeire a(z idősebb) makaiak a Hagymaház alapítójaként emlékeznek.

Korom András – Makó

Míg a Károlyi Mihály utcát tavaly átnevezték Makón, addig háborítatlan fennmaradt az Erdei Ferencről elnevezett közterület, a makói születésű szociográfus szülőházán ott az emléktábla, a Hagymaházon pedig az Emlékplakettje. Eddig csak a korábban róla elnevezett iskolát keresztelték át Návayra. Igaz szobrát onnan végül eltávolították. Majd 2010-ben a Pulitzer kollégium előtt újraavatták.

Pedig míg Károlyi Mihály nevét a Magyar Tudományos Akadémia csak annak vitatott történelmi szerepe miatt nem javasolta közterület vagy intézmény elnevezésére, addig Erdeiről konkrétan le is írja, a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezésekkel összefüggő szakmai vizsgálatában,  hogy nevének használata közterület vagy közintézmény elnevezésében nem javasolt, mivel a helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdése szerint XX. századi önkényuralmi politikai rendszer megalapozásában, kiépítésében és fenntartásában vett részt.

Erdei, akit egyébként előszeretettel és gyakran idézett az előző makói polgármester, ugyan a Nemzeti Parasztpárt egyik alapítójaként, szociográfusként és falukutatóként is ismernek. Titkos kommunistaként vett részt a parasztpárt munkájában, majd leszalámizásában. Már a híres 1943-as szárszói konferencián a szocialista társadalom megvalósítását tűzte ki célul.

Erdei a Hagymaház falán.

1944. december 22. és 1945. november 15. között az ideiglenes nemzeti kormány belügy-minisztere volt. Ő hozta létre az ÁVH elődjének számító Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályát az Andrássy út 60 alatt. A totális egypárti diktatúra kiépítése után kritika nélkül kiszolgálta a Rákosi-féle kommunista rezsimet. 1949 és 1953 között földművelésügyi miniszter volt, így felelős a szovjet mintára bevezetett kulák-listáért, a padlássöprésekért és a falvakban, vidéken történt atrocitásokért, jelentős szerepet vállalt a mezőgazdasági szövetkezetesítés ügyében is. Mindezek miatt parasztság legszélesebb körében ekkorra heves gyűlölettel gondoltak rá 1953 júliusától igazságügy-miniszternek nevezték ki.

1953-ban Erdei átpártolt a miniszterelnökséget ellátó Nagy Imréhez majd Rákosi ismételt megerősödésekor ismét Rákosi mellé állt. 1955-ben rövid ideig újra földművelésügyi miniszter lett. Alázatos lojalitását jelzi, hogy – több forrás szerint – Rákosi vele pucoltatta a cipőjét. 1956-ban Maléter Pál küldöttségével együtt fogták el a szovjetek, s úgy elverték, hogy a Kádár-korszakban már nem vállalt fajsúlyos politikai szerepet.

1957–1964 és 1970–1971 között az Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, 1964–1970 között alelnöke volt. Érdemei elismeréseként 1948-ban és 1962-ben is Kossuth-díjat kapott.

Balról jobbra: Bibó István, Tomori Viola, Erdei Ferenc és  édesapja 1940-ben.

Megkérdeztük Szabó Sándort, a jegyzői iroda vezetőjét, hogy napirenden van-e az Erdei Ferenc tér átnevezése, illetve emlékei múzeumba helyezése. Válaszában közölte: Erdei Ferenc megítélése rendkívül ellentmondásos, ezért helyi történészek véleményét is kikérjük az eset kapcsán. A képviselő-testület természetesen foglalkozik az üggyel, de ez jelenleg előkészületi szakban van. Erdei Ferenc munkásságának és életútjának ellentmondásos megítélésére tekintettel kellő szenzitivitással kell eljárnunk az ügyben.” Hozzátette, hogy

“a névváltoztatást az is kezdeményezheti, aki Makó közigazgatási területén bejelentett lakcímmel rendelkezik,  eddig ilyen lakossági megkeresést azonban nem kaptunk”

Az idősebb makaiak azonban Erdeire az eredeti hagymaház alapítójaként is emlékeznek, illetve arra is, hogy minisztersége és akadémikussága idején is szívesen beszélgetett az egyszerű makóiakkal is.

One Response

  1. 1990-ben kezdeményeztem ezt is és a kollégium falán lévö kommunista emlék tábla el távolítását is de az akkori kisgazda többség leszavazta

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.