Albert Barbara Blog

Minden a feje tetejére áll Makón

Évek óta nagy attrakciónak számít Makón és környékén a busójárás. A maskarák jellegzetes öltözetükkel, kürtökkel és kerepelőkkel riogatják a város lakóit.

Úgy szokták mondani, hogy a farsangi időszakban pihenjük ki a hosszú tél fáradalmait. A farsang csúcspontja a karnevál, számos város ekkor magára vonzza a világ figyelmét (például: Rio, Velence). Magyarországon a farsang leghíresebb eseménye, a mohácsi busójárás. A farsang az ősi babonákból ered és a középkori hiedelmek szerint felvonulással, bábuk égetésével próbálták elűzni a gonosz lelkeket. Ijesztő jelmezekkel, rémisztő hangokkal űzték el a szellemeket.

Hazánkban a busójárás az első írásos emlékekig nyúlik vissza, mely a 18. századra tehető. 2009-ben az UNESCO a busójárást a szellemi örökségünkké nyilvánította. Több legenda terjeng, egyik legelterjedtebb változata a télűzés, téltemetés.

Makó és térségében is már hagyományos a busójárás. Számos helyen jelennek meg a napokban busók. Jellegzetes kinézetükkel, hangjukkal felforgatják a helyiek életét.

A farsang a táncmulatságok időszaka, a városokban s a falvakban bálokat rendeztek. Minden társadalmi réteget érintett, mindenki a saját módján ünnepelt. A nők az ételről, a férfiak pedig az italról gondoskodtak, a zenészek költségeit a bálozók közösen állták. A párválasztásban is nagy szerepet játszottak a mulatságok.

Az emberek főleg laktató ételeket készítettek és szinte mértéktelenül fogyasztották a böjti időszak előtt. A káposzta, kocsonya és a fánk egy asztalról sem hiányozhatott.  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.