színes Térség

Cigány nemzetiségi napot rendeztek Apátfalván

Az apátfalvi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat Nemzetiségi napot rendezett a településen. A délutáni programokban a fiatal tehetségeké volt a főszerep. Ezt közmeghallgatás, majd egy közös vacsora követte.

Gajáta Fanni – Apátfalva

„Magyarország nem fekete vagy fehér! Attól szép a nemzet, hogy sokszínű.” – olvashatták azok, akik ellátogattam az apátfalvi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat délutáni rendezvényére. A Nemzetiségi nap középpontjában a kultúra, a tánc és a zene állt.

– Évszázadok óta élünk e hazában és keveset tudnak rólunk, a kultúránkról, a nyelvünkről és a hiedelem világunkról. Ezért igyekezünk minden alkalmat megragadni programjaink révén, hogy kulturális értékeinket megismertessük – fogalmazott Károlyi Sándor, az apátfalvi CNÖ elnöke. – Ha eddig sikerült átmentenünk évszázadokon át és megőrizni kultúránkat, akkor kötelességünk ápolni is.

Szekeres Ferenc polgármester is köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte, napról napra azon dolgoznak, hogy Apátfalva mindenki számára békés, élhető település legyen, amelyben partner a nemzetiségi önkormányzat is. Nem csak a szociális nehézségek kezelésében tevékenykednek együtt, hanem a kultúra és a hagyományok őrzésében is.

A helyi gyerekek verset is szavaltak, illetve hangszeres tudásukat is bemutatták. Varga Petra és öccse, Varga Szilárd is zenélnek. Petra klarinétozik, Szilárd pedig szaxofonozik.

– Apa is régen ilyenen játszott és megtetszett, ezért kezdtem el klarinétozni. Már 3-4 éve tanulok rajta Mátó Mátyásnál – árulta el a 13 éves lány, aki a tegnapi Falukarácsonyon a mazsorett csoporttal lépett fel. – Nagyon szeretem, de sokat is tanulunk a zenekarban. Szeretnék ezzel továbbtanulni is.

– Nekem azért tetszik az én hangszerem, mert nem olyan magas a hangja, mint a többiek – vette át a szót Szilárd. – Mindent szeretek előadni, a klasszikustól egészen a mai zenékig.

A programokat közmeghallgatás követte, ahol a legtöbb kérdésben a romos házak sorsával kapcsolatban tették fel a legtöbb kérdést.

One Response

  1. “A közmeghallgatás során a romos házak sorsával kapcsolatban tették fel a legtöbb kérdést” Ezzel kapcsolatosan Lázár János országgyűlési képviselőnkhöz,miniszter úrhoz is fordultam. Elmondtam,hogy több évtizedes fennmaradó putri maradványok kitűnő búvóhelye a patkányoknak a fertőzést előidéző kullancsoknak. A romok eltakarítása közegészségügyi,balesetvédelmi és járványügyi szempontból sem elhanyagolható.A munkálatok költsége 280.000,Ft az általunk beszerzett árajánlat alapján.Azt is elmondtam,hogy a romos telkek tulajdoni viszonyai rendezetlenek.Soha nem képeztek hagyatéki eljárást. Tulajdonosait homály fedi,így eredménytelen lenne kötelezni a nem létező telektulajdonosokat a rom eltakarítására.A cigány önkormányzatnak nincsenek eszközei (jogi,személyi,tárgyi) arra,hogy az áldatlan,tűrhetetlen állapotokat megszüntesse. Bízom abban,hogy ez ügyben a 2017-es évet sikerként könyvelhetjük el az apátfalvi cigány közösség megelégedésére.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.