Blog Szekeres Anna

Takarékon

Energiával, pénzzel, idővel és jó lenne az édességekkel is. Tudatosság vagy kényszerűség? Trendi vagy belső igény? Spórolós megoldások és a fenntartható világért folytatott 21. századi küzdelem.

Mindig is kedveltem a pénztárcabarát megoldásokat, főként praktikus okokból meg valahogy közel is állnak hozzám az öko dolgok. Azt nem mondanám, hogy abszolút elkötelezett vagyok, de könnyen meggyőzhető az egyszerű, de nagyszerű kategóriában. Figyelek, hogy feleslegesen ne égjen a villany és csak abban a helyiségben, ahol épp vagyok, a szemetet szelektíven gyűjtöm, e-számlákra váltottam, ahol tudtam stb. Viszont még van mit fejlődnöm pl. hogy a főzésnél használjak mindig fedőt, és mondjuk rohanós bevásárlásnál figyeljem a címkéket, hogy tudjam, mit eszek.

Ami biztos, hogy nem nyújtózkodom soha tovább, amíg ameddig az a bizonyos takaróm ér. Sőt, igyekszem némi tartalékot is képezni a következő hónapra és az esetleg váratlanul elromló hűtő vagy sütő javítására. Nem tudom, ki hogy van vele, de nálam azért Murphy általában be szokott jönni, szóval a gondolatot is hessentem most gyorsan. Jó dolog, hogy a reklámokban és úgy egészében a világból rengeteg „újra”, meg „házi” meg „kézzel készített” üzenet jön, amit így ünnepekre készülődve is érdemes megfontolni. Nem vagyok egy nagy varró-kötögető-barkácsoló típus, de azért egyszerűbb ötletekkel én is elboldogulok és az a tapasztalatom, hogy bár idő és energia ráfordítás a kigondolás és kivitelezés, de a meglepetés eredeti, személyes és tényleg benne van szívünk-lelkünk. Még akkor is, ha nem tökéletes.

Legértékesebb kincseim közé tartozik a nagyapámtól kapott palatábla, amin az iskolában még ő gyakorolta az írást, és minden évben kiteszem karácsonykor az unokatesóm saját kezűleg sütött mézeskalács házikóját is. Apró dolgok, de nekem fontosak. Mint ahogyan az is, hogy ne folyassam feleslegesen a vizet és ne dobjak ki ételt a kukába, vagy az izzókat cseréljem le takarékosra. Ezek mindennapi gyakorlással már automatizmusokká váltak. Nem úgy, mint az idővel való gazdálkodás. Hogy tényleg a fontos dolgokra szánjam és ebben minőségi programok is legyenek, ne csak a munka. Sokszor dilemmázok a boltok polcai előtt, hogy a drágább-tartósabb vagy a megfizethetőbb, de gyorsabban használódó mellett döntsek és itt végül sok szempont dönt. Nem tudom igazolni sajnos teljes bizonyossággal a mondást, miszerint arra van mindig időnk, pénzünk, energiánk, amire szeretnénk. De törekszem rá és azt gondolom, ez itt a lényeg. Hogy próbálkozom. És lehet, hogy legalább egy embernek ez példa, vagy jó ötlet. Akkor már megérte. De ha csak én érzem ettől jobban magam, már akkor is csak nyertem vele.

Egyetértek azzal, hogy minden jó kicsiben kezdődik. Lehet, hogy amit én spórolok, vagy tudatoskodom, az a nagy egészhez képest csekély. De ha mindenki csak ennyivel hozzájárul jó és közös célokhoz, akkor már abból lehet észrevehető változás. És úgy tűnik, hogy nincs is más lehetőségünk, hogy élhető és fenntartható legyen az a világ, amiben élünk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.