Makó

Felavatták Návay Lajos makói szobrát – videóval és galériával

71 évvel ezelőtti ledöntése után ma délelőtt Farkas Éva Erzsébet polgármester, Lázár János, a térség országgyűlési képviselője, a Miniszterelnöksége vezető miniszter és Kövér László, az országgyűlés elnöke avatta fel az 1919-ben mártírhalált halt Návay Lajos, a makói térség egykori országgyűlési képviselője újraalkotott szobrát.

Korom András – Makó

Farkas Éva Erzsébet polgármester az ünnepségen résztvevő több mint ezer érdeklődő előtt mondott köszöntőjében hangsúlyozta: több mint hetven évet vártak a Návay Lajos-szoborcsoport újraállítására, melyet már 2014-ben civil kezdeményezés szorgalmazott az előző városvezetésnél – hiába. Az eltörölni és üldözni kívánt Návay Lajos élete példa és áldás, mely ma is életet ad, közösségeket hoz létre. A szoborcsoport újraállításának jelentősége átlépte Makó és térsége határait is – jegyezte meg.

dsc_0666

A Magyar Nemzeti Táncszínház Magyar lélek című előadása nyitotta az ünnepséget.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter avatóbeszédében hangsúlyozta : Návay Lajos szobrának hiánya sértette a nemzeti jóérzést, a magyar és az alföldi ember azonosságtudatát, az ember általános erkölcsi érzékét, amellyel megkülönböztet egymástól jót és rosszat, igazat és hamisat. – Ezt a vétket jóvátenni vagyunk ma itt – jelentette ki, hozzátéve: a szoborállítás, ahogy a szobordöntés is, mindig értékválasztás. Lázár János hangsúlyozta az 1989-90-ben félbemaradt rendszerváltás. – Az 1956-os forradalom örökségéhez éppen azzal lehetnénk hűek, ha befejeznék azt, ami torzóban maradt. Egy ország nemcsak a történelmi határaihoz képest lehet csonka, de csonka lehet Magyarország belül is, ha a jelenében megtűr olyasmit, ami arra méltatlan, és ha a múltjából nem őriz meg, nem emel át mindent, ami arra érdemes – hangsúlyozta. Hozzátette: a közéleti témájú szobrok története egyúttal a félbehagyott rendszerváltás története is.
– A kommunista diktatúra szobrai a rendszerváltozáskor ugyan le lettek döntve, de elmaradt azon szobrok visszaállítása, amelyek helyét kommunista bálványok bitorolták emberöltőkön át – mondta.

dsc_0674

Lázár János szerint Návay Lajos személyében a proletárdiktatúra épp egy olyan államférfit végzett ki, aki egymaga többet tett a kiszolgáltatottságban élőkért, mint száz népbiztos. Návay szellemi örökségét testesíti meg az újból felállított szobor, jelezve, hogy örökségét “az új Magyarországon is követendőnek tekintjük, ez a szobor a mi értékválasztásunk.

A térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta: itt volna az ideje és a nemzeti kormány megerősített, történelmi legitimációjával a lehetősége is, hogy jóvátegyük a mulasztásos erkölcsi törvénysértéseinket. A nemzeti progresszió képviselőinek újrafelfedezése, politikai hagyatékuk tovább örökítése és szobraik újbóli felállítása is része a félbemaradt rendszerváltozás befejezésének, és az új Magyarország felépítésének.

Major Zsuzsanna kolléganőnk élőben közvetítette az ünnepségre:

Élőben A Návay-szobor avatóünnepségéről

Pubblicato da Makó Híradó su Venerdì 28 ottobre 2016

Kövér László, az országgyűlés elnöke ünnepi beszédében felidézve Návay Lajos élet- és politikai pályáját, hangsúlyozva. hogy a mai magyarok nem követhetik el a dualizmus kor hibáját, azaz érdekeik védelmét most nem bízhatják másra.

– Magyarországon a magyaroknak kell megvédeniük a közösen vallott értékek, a közös történelmi tapasztalások alapján, másokban is szövetségest keresve, de önerőből. A 21. században a magyar nemzetből senkit nem lehet kirekeszteni, mert mindenkire szükség van a felemelkedéshez, de jóhiszeműségből nem fogjuk feladni önvédelmünket azokkal szemben, akik nem építeni, hanem rombolni akarják a magyar nemzetet és a magyar államot. A múlt magyar mártírjainak, saját önbecsülésünknek és gyerekeink jövőjének egyaránt tartozunk ezzel – mondta. Hozzátette 2014-ben Budapesten visszatért a Kossuth térre Tisza István szobra, most pedig visszatér Makóra, a Kossuth-szobor közelébe, Návayé.

– Ezzel azt üzenjük, hogy mi, magyarok, mindig erősebbek vagyunk azon erőknél, akik meghasonlásra, felejtésre és pusztulásra akarnak bennünket kényszeríteni. Návay Lajos sorsában tükröződik a magyarság kiegyezést követő nemzeti emelkedése és az 1919-ben bekövetkezett nemzeti összeomlása is. Élete annak is bizonysága, hogy történelmi koroktól függetlenül mi, magyarok mindig mindannyian úgy élünk, ahogy Magyarország él.

dsc_5217

Az ünneplők megtöltötték a városháza előtti teret. Gajáta Fanni fotója a városháza mellvédjéről készült.

Kövér László Wass Albert szavait idézve azt mondta: a bolsevik a homo bestialis, az állatember. – Ilyenek ölték meg Návay Lajost a kiskunfélegyházi pályaudvaron 1919. április 11-én 11 órakor, ilyenek rombolták le 1945-ben Makón az 1935-ben a mártírokat illető kegyelet jegyében állított Návay-szoborcsoportot. Návay Lajos és mártírtársai élete elvételével a bolsevizmus ekkor gyilkolta meg első alkalommal Magyarországot, majd gyilkolt 1945 után, és 1956-ban. Mi, mai magyarok, azonban nem akarjuk elfogadni, hogy ennek így kellett lennie. A történelmen változtatni nem tudunk, de azt sem akarjuk, hogy a történelem megismételje önmagát – hangsúlyozta.

Az újraállott, három méter magas, bronzból készült szoborcsoportot Szentgyörgyi István 1935-ös tervei alapján Kiss Jenő Ferenc és Győrfi Lajos szobrászművész készítette el. A szoborállítás költségeit pedig a Miniszterelnökség, az Országgyűlés és kis részben Makó állta.

Az alkotást Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke áldotta meg, majd Farkas Éva Erzsébet, Lázár János és Kövér László leplezte le, majd koszorúzta meg, ahogy tették ezt a Návay-család leszármazottai is. Rudolf Péter Kossuth- és Páger-díjas színművész Tarnay Ivor alispán, a szobor 1935-ös leleplezésekor mondott beszédét tolmácsolta.

dsc_0725

Az avatót követően a Korona szállóban rendezett állófogadáson előbb Cseh Antal operaénekes adta elő Bánk áriáját, Erkel Ferenc: Bánk bán című operájából, majd Lázár János és Farkas Éva Erzsébet mondtak pohárköszöntőt.

Makó polgármestere ezt követően adta át a Návay emlékplaketteket a Návay család tagjainak és leszármazottaiknak: Návay Kálmánnak, Návay Adriennek, Návay Albertnek, Návay Péternek, Székely Attiláné Návay Máriának és Székely Csabának, Návay Sándornak, Bozzay Juditnak, Bozzay Tamásnak, Wettstein Jánosnak, Návay Mónikának, dr. Imre Lászlóné, Návay Szabolcs Kálmánnak és családjának, Csaba Istvánnak és családjának, valamint Kövér Lászlónak, Lázár Jánosnak, Kiss-Rigó Lászlónak, Kiss Jenő és Győrfi Miklós szobrászművészeknek, Hajnal Gábornak Földeák polgármesterének, Simonné Sinkó Erikának, Óföldeák polgármesterének, Csányi Józsefnek, Kiskunfélegyháza polgármesterének, és Paragi Istvánnak, a szoborállításban résztvevő Építészmester Zrt. vezérigazgatójának.

Az 1935-ös szoboravatóról készült korabeli filmhíradó tudósítását itt nézheti meg.

Galériánk:

 

navigate_before
navigate_next

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.