Hírek Makó Programok színes

Rákász Gergely, a szuper pasi

Jóképű, okos és jó abban, amit csinál – talán ilyen lenne korunk szuper pasija. Ráadásul határozott véleménye van a gerincességről is. Makói koncertje október kilencedikén lesz a Hagymaházban, ennek kapcsán beszélgettünk az orgonaművésszel.

Major Zsuzsanna – Makó

Rákász Gergely orgonaművész nem az a celeb típus. Semmi pénzért nem volna hajlandó, mondjuk sáskát enni egy showműsorban, és azt sem fogadja el, hogy a műveltség sokak valamiféle elérhetetlen kiváltsága. Gergely leginkább arról ismert, hogy hihetetlen orgonakoncerteket ad. Ezek az események azért mások, mintha valaki otthon hallgatja a szerzeményeket, mert közvetlen kontaktusra van lehetősége. Beszél a szerzőkről, olyan bohókás kalandjaikat tárja elénk, amit sosem gondoltunk volna Bachról, Beethovenről, vagy Mozartról. A hétköznapi történetekkel pedig közelebb kerülnek a szívünkhöz a zeneszerzők. Darabjaik áthallások maradnak a szerzők, az orgonista, és a saját képzeletvilágunk között.

– Honnan gyűjti az izgalmas történeteket a zeneszerzőkről?

– Sokat olvasok. Azután ott van az internet. Csak jól kell kérdezni. Sokszor mondjuk idegen nyelven.  Amit az ember hall a koncerten öt percben, amögött olykor három, négy könyv lapul. Ez olyan, mint egy absztrakt festmény: néhány gondolatvonallal kell megtalálni az egyensúlyt abban, hogy informatív legyen, amit mondok, és szórakoztató is. Pár vonás, és a hallgatóknak éreznie kell, miről van szó. Huszonévnyi gyakorlat, hogy az ember a megfelelő vonásokat tegye fel a vászonra.

dsc_0345

– Miben különböző a jelenlegi koncertturné, a korábbiaktól?

– A zeneszerzők, akiktől általában darabokat játszok – például Mozart, Bach, Beethoven, Liszt – a lelkük egy darabját hagyták hátra nekünk a műveikben. A szellemiségük üzenetét. A koncerteken ezzel találkozhatnak az emberek. A jelenlegi műsor a 260 éve született Mozart világa. Igyekeztem olyan műveket összeállítani, hogy legalább olyan szintű legyen a hangverseny műsora, mint amilyen ő volt. Vendégek lesznek még Beethoven, a szintén évfordulós Liszt Ferenc és Bach is. Mozart szabadkőműves volt, nagyon komolyan vette ezt. A kor szellemi ereje a szabadkőművesek társaságába tömörült akkoriban, Mozartnak persze arra is kiváló alkalom volt ez, hogy mecénásokat gyűjtsön. Őt nem az alkímia, az aranykészítés izgatta, az, hogyan lehet anyagtalanból anyagot formálni, hanem ennek az alapgondolata. Nemes embert szeretett volna készíteni. A szabadkőművesek beavatási rítusa három lépcsőre épült: szépség, bölcsesség, erő. Én ezen a beavatási rítuson viszem végig a hallgatókat, legalábbis ennek a szellemiségén. Erre a három részre épül a koncert. Ennek megfelelően válogattam össze a műveket. Érdemes elgondolkodni, hogy milyen az az ember, akiben ez a három együtt áll. Mert, aki nem nyitott a szépre, vagy nem edzi a szellemét, azt meg lehet vezetni. Mindezek mellett hiába nyitott valaki a szépre, hiába művelt valaki, ha nincs benne gerinc. Ha nincs benne az az erő amit azután a világgal szemben, akár tömegekkel szemben képviselni tudna.

– Hol van igazából ezek mögött Rákász Gergely?

– Ennek a kettőnek együtt kell állnia. A személyiségemnek és a szerzőknek, akiknek a műveit játszom. Volt egy kiváló mesterem az Egyesült Államokban. Azt mondta, ne legyek túl sok én, és túl kevés a szerző. Fontos egyensúly, hogy mennyit vihet bele az ember a saját egyéniségéből. A kettőben kell találni egy olyan mezsgyét, hogy ugyanakkor más legyen az én játékom, mint az egy hét múlva érkező művészé. Ezt megtalálni egy életfeladat. Tizen-, huszonéves munka, mire ide az ember úgy békében megérkezik.

kritikamarcius6rakaszgergely2

– Miért akarja tanítani a hallgatóságot? Miért nem elég csak leülni az orgonához, játszani, majd felvenni a gázsit és kész?

– A kultúra mindig tanít. Művész vagyok, és el szoktam képzelni azt az utópisztikus világot, ahol az emberek mondjuk csak hörgős metált hallgatnak, és valóságshowval tömik magukat. Ha tudjuk, hol keletkezik érték, akkor nem imádhatjuk az értéktelenséget. Nem szabad egyenlőségjelet húzni közéjük. Korunk nagyon nagy hibája, hogy relativizál: azt mondja, a műveletlen véleménye éppen olyan fontos, mint azé, akinek 3 Nobel -díja van. Nos, nem. Azért dolgozom, hogy – bár sokszor úgy érzem, talán sosem fog megvalósulni – azok az emberek, akik ezen a koncerten részt vesznek, másnap másképpen állnak a buszmegállóban, másképpen indulnak dolgozni. Ezek az emberek Mozarttal és Bachhal találkoztak ezen az estén. Mások meg valóságshowt néztek. Tudom, hogy nem fogom megnyerni ezt a csatát, sem én, sem a hozzám hasonlók. Mégis úgy látom ezt, mint Gandhi. Azt mondta: ha holnap itt a világvége, ma ültetek egy fát. Ez nem arról szól, hogy talán mégsem lesz vége a világnak, hanem azt akarja üzenni, hogy a fa ültetése fontosabb, mint a végeredmény. Nem a gyümölcséért ülteti a fát, hanem azért mert az ültetés maga a gyümölcs. Az én esetemben is ez a helyzet. Ha nem szeretném, ha nem lennék rajongásig szerelmes abba, amit csinálok, akkor nem tudnám ezt ilyen lendülettel végezni.

Rákász Gergely október kilencedikén a Hagymaházban ad koncertet. Nyerjen velük jegyet ITT!

httpss://www.facebook.com/makohirado.hu/posts/919355151503486

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.