Belföld Hírek Makó Térség

Magyarország jövője a tét

A népszavazás lehetőség arra, hogy az emberek közvetlenül döntsenek a saját jövőjükről és befolyásolják az ország sorsát – mondta portálunknak adott interjújában Lázár János. A politikus szerint kérdéses, hogy képesek lennénk-e afrikai, vagy közel-keleti közösségek integrációjára, így a kötelező betelepítési kvóta hazánknak komoly gazdasági és társadalmi nehézségeket okozna. Makó országgyűlési képviselőjét, a Miniszterelnökséget vezető minisztert a román határ védelméről, Pálfi Zoltán plébános megszólalásáról és a térség fejlesztéséről is kérdeztük. (Fotó: Szilágyi Gergely)

Korom András – Makó

– Október 2-ra tűzte ki a kötelező betelepítés elleni népszavazást a köztársasági elnök. Mi a népszavazás tétje? – kérdeztem Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert, a térség országgyűlési képviselőjét.

– A következő évtized talán legfontosabb kérdésében kapnak a választópolgárok lehetőséget arra, hogy véleményt mondjanak, maguk alakítsák a saját és gyermekeik jövőjét, valamint közvetlenül befolyásolják, meghatározzák az ország sorsát. A népszavazás évtizedekre eldönti egy adott ügy kimenetelét. Amiről, és ahogyan a nép döntött, az a politika számára kőbe van vésve, legyen szó hazai, vagy uniós döntéshozókról. A népszavazás a demokrácia legmagasabb szintű, legnagyobb erejű döntése, és egyben a legszebb ünnepe is. Arra szeretnék buzdítani mindenkit, hogy menjen el szavazni és mondjon véleményt. Az októberi referendum tétje Magyarország jövője. Vannak országok Európában, például Németország vagy Franciaország, amelyek úgy vélik, versenyelőnyt jelent számukra, ha minél több bevándorló érkezik hozzájuk. Mi ezt tiszteletben tartjuk, azt azonban nem fogadjuk el, hogy ez ránk nézve is kötelező érvényű legyen. A magyar kormány álláspontja az, hogy a keresztény Magyarország homogenitásának megtartása a feltétele annak, hogy sikeresek legyünk. Amennyiben nekünk munkaerőre van szükségünk, akkor azt a magyar családok támogatásán keresztül szeretnénk megoldani, vagy a határon túli magyarsághoz fordulunk.

– Különböző becslések vannak arról, mekkora muszlim tömeg változtatná meg az országot…

– Mostanában 100-120 ezer emberről beszélnek Brüsszelben a hazánkra érvényes kötelező betelepítési kvóta kapcsán. Felső határ nincs, tehát végső számot nem tudunk, de amennyiben csak ez a 120 ezer ember érkezik meg hozzánk, a családegyesítést, valamint a gyermekvállalást figyelembe véve néhány éven belül már egy 5-600 ezres, folyamatosan gyarapodó közösségről beszélhetünk. Könnyen beláthatjuk, hogy egy 10 milliós országban ez már komoly és befolyásoló tényező. De nem is kell annyira előreszaladnunk! Ha Makóra néhány száz családot betelepítenek, annak rövidtávon is lennének következményei a város életére és működésére nézve. Gondoljon csak bele! Képesek leszünk nekik munkahelyet, lakást, szociális ellátást, oktatást biztosítani? Képesek leszünk beilleszteni őket a társadalomba? Hiszen a cigány közösségek integrációját sem tudjuk megoldani, elég csak a Honvéd városrész helyzetét megnéznünk. Hogyan lennénk akkor képesek a mienktől teljesen eltérő kulturális és társadalmi hátterű, Európában gyökér nélküli, Afrikából vagy a Közel-Keletről származó és egyébként a saját vallási és kulturális identitásához erősen ragaszkodó közösség integrációjára? Brüsszellel ellentétben úgy gondoljuk, a helyzet nem javul, hanem romlik, ha bevándorlók lepik el a magyar közösségeket. Szent István óta az állam létezésének és hazánk megmaradásának egyik fontos feltétele, hogy a magyar állam mondja meg, ki élhet a területén és ki nem. Ha ezt a jogot átadjuk Brüsszelnek, annak beláthatatlan következményei lesznek. A soknemzetiségű Magyarország korábban háborúhoz, majd Trianonhoz vezetett.

dsc_4575

– Az ellenzék egy része azt mondja, hogy a népszavazás eredménye nem kötelezi semmire sem az országgyűlést, a DK pedig egyenesen arra biztatja híveit, hogy ne menjenek el szavazni, illetve érvénytelen voksot adjanak le. Mit szól mindehhez?

– Egy demokratikus politikai párt nem mondhatja azt, hogy a választópolgárok maradjanak távol a népszavazástól, mondjanak le a választójogukról. Ezt csak diktatórikusan gondolkodó szervezetek teszik. Ha a választópolgároknak lehetőségük van véleményt mondani, a politikusoknak az a kötelességük, hogy arra kérjék őket, menjenek el és döntsenek belátásuknak megfelelően. A demokrácia alapértékeit támadja az, aki a népszavazáson való részvétel ellen kampányol. Tisztességesebb és korrektebb álláspont lenne, ha az ellenzék egy része azt mondaná, hogy legyen bevándorlás! Nem értek egyet ezzel, de még mindig becsületesebb dolog, mint sunnyogni és a távolmaradással az érvénytelenségre játszani.

– Lehetett olvasni olyanokat, hogy a magyar rendőrök rosszul bánnak az illegális határátlépőkkel. Hallunk olyan híreket, hogy megverik, illetve kutyákat uszítanak rájuk…

– A rendőrség mindenben a jogszabályoknak megfelelően, emberségesen és tisztességesen végzi a feladatát, védi az ország határait. Mindennek ellenére sok ilyen vád éri Magyarországot. Gyakran halljuk, hogy túl kemények vagyunk, ezek az emberek pedig szerencsétlen menekültek. Ez azonban sok esetben a ránk irányuló politikai nyomás része. Az soha nem volt kérdés a kormány számára, hogy a politikai menekülteknek védelmet biztosít, ahogyan keresztény és keresztyén emberek számára egyértelmű az is, hogy a rászorulóknak és az elesetteknek segítséget, támaszt nyújtunk. Különbséget kell tennünk azonban aközött, hogy valakinek a háború, vagy a vallási, etnikai üldöztetés elől menekülnie kell a saját hazájából, és aközött, hogy valaki a jobb élet, a magasabb bér, vagy a szociális támogatás reményében útnak indul Európa felé. A magyar határt átlépők csupán 10 százaléka vallja magát politikai menekültnek, kilencven százalékuk azért hagyta el a hazáját, mert rossz körülmények között élt, és nem politikai védelemre, hanem jólétre vágyik. Mi készek vagyunk az ország teherbíró képességéhez mérten támogatást adni azoknak, akik nálunk nehezebb körülmények között élnek, de ezt a segítséget ott kell nyújtanunk, ahol születtek, ahol élnek és ahol a baj kialakult. Magyarország például beszállt Szíriában egy kórház építésébe. De nem gondolkodunk máshogy akkor sem, ha mi szorulunk segítségre, ha saját magunkról van szó. A makói Honvéd városrész rehabilitációja kapcsán sem mondtuk azt az ott élő, legnehezebb sorsú embereknek, hogy induljatok útnak Európa felé és kérjetek segítséget, hanem forrásokat igényeltünk az uniós alapoktól a felzárkóztatásukhoz, és helyben valósítunk meg olyan programot, ami megoldást jelent számukra.

– A migrációs hullám erősödése miatt egy harmadik kerítést is építenek a magyar-szerb határon…

– Minden előrejelzés szerint a következő 2-3 hónapban növekedni fog a bevándorlók száma. Brüsszel szerint erre az a megoldás, hogy minél többet behívnak és egy felülről nyitott kvóta szerint szétosztják a tagállamok között. A magyar kormány ezzel szemben azt az álláspontot képviseli – már a kezdetektől -, hogy a határok védelme jelent megoldást Európa számára. Elég csak körültekintenünk: azért csökkent a bevándorlási nyomás Európán, mert Macedóniában, Bulgáriában, Romániában, Szlovéniában, Magyarországon, Olaszországban és Ausztriában műszaki határzár építésbe kezdtek. Ha ez nem így lenne, százezrével ömlenének ma is az emberek. A menekülteket be kell fogadnunk, de meg kell védenünk Európa határait a bevándorlástól, és létre kell hoznunk olyan pontokat, ahol jelentkezni tudnak azok, akik be szeretnének lépni. Az nem működik, hogy beözönlenek az emberek, majd Németország kiválogatja azokat, akikre szüksége van, és akiket integrálni tud, majd a többieket széttelepíti Európában. Ez a probléma a következő 20-30 évet és gyermekeink jövőjét is meg fogja határozni, ezért is kiemelkedően fontos az októberi referendum.

dsc_4696

– Közben már a magyarországi Biharugra magasságában is fogtak a románok illegális migránsokat. Legutóbb egyébként Nagylak és Csanádpalota közti úton sétáltak 19-en. Lesz-e kerítés a magyar-román határon?

– Szeretnénk elkerülni, hogy Magyarország és Románia között kerítés épüljön, ezért fokozott együttműködésre törekszünk a román kormánnyal és a román hatóságokkal. Meggyőződésem szerint azonban Magyarország előbb-utóbb rákényszerül, hogy itt is műszaki határzárat kelljen létesítenie, ezért felkészülünk rá, hogy amennyiben szükséges, itt is meg tudjuk védeni az országot.

– A makóiak egy része úgy érzi, hogy őket nem érinti, ha Brüsszel tényleg betelepíti a menekülteket. Pálfai Zoltán plébános például az együttérzést hiányolta menekültügyben…

– Olvastam a közzétett levelét, figyelemre méltónak találom és sok gondolatával egyet is értek. Igaza van abban, hogy keresztény ember más fájdalma és nehézségei mellett nem mehet el szó és segítségnyújtás nélkül. Tisztelendő úr megszólalása azonban jöhetett volna hamarabb is, mert Makó olyan közösség, ahol 24 éven keresztül szemlesütve hallgatták el a Honvéd városrész cigányságának kilátástalan helyzetét. Ha már az együttérzést kéri számon másokon, akkor talán azon is le kellene gondolkodni, hogy a Honvéd városrész cigány gyermekeinek felemelkedése érdekében mit és mennyit tettek az elmúlt éveken? Hány gyereket fogadtak be a plébániára, hányat próbál a gyülekezet ösztöndíjjal segíteni, próbál felemelni a kilátástalan szegénységből?

– Készül a Návay-szobor, a Makovecz könyvtár, illetve a fürdőbővítés. Miben segíti még kormány ebben a ciklusban a várost?

– Lajstromba kell venni azokat a beruházásokat, amelyek elindítására reális esély van a következő két esztendőben. Folyamatban van az új, 80 ezer kötetes könyvtár és közösségi ház építésének előkészítése, a tervezési folyamat véget ért. A 2,5 milliárdos beruházáshoz az anyagi fedezetet a kormány még az idén biztosítani fogja, hasonlóképpen a Makovecz-fürdő bővítéséhez. Mindkét beruházás jövőre elindulhat. Mindezeken kívül Makó körülbelül 3 milliárd forintot kap 2019-ig az uniós forrásokból, míg a makói térség 6 milliárdos fejlesztési forrásra számíthat. Zajlik a kiszombori elkerülő út építésének tervezés, a kivitelezés 2018-ig kezdetét veheti. Azért nem tudunk hamarabb lépni, mert először Nagylak térségében kell rendet tennünk. Miután az M43-as elkészültéig Románia nem lett a schengeni övezet tagja, Nagylakot és Apátfalva térségét élhetetlenné teszi az átmenő forgalom. Építenünk kell a térségben legalább egy, de lehet, hogy kettő elkerülő utat. A Návay-szobor állítása pedig olyan ügy, amelyet nem véletlenül hallgattak el hosszú éveken keresztül. Figyelemre méltó, hogy az I. világháború előtt országos jelentőséggel bíró, köztiszteletben álló Návay Lajos – aki a Tisza-kormány idejében az országgyűlés elnöke is volt, majd 1919-ben elhurcoltak és megöltek a kommunisták – 1935-ben felállított, majd 1945-ben lerombolt szobrának újraállítását magánszemély kezdeményezte. Civil kezdeményezésre állítottunk emléket a neológ zsinagógának és civil kezdeményezés volt a zsidó temető helyreállítása is. Érdekes módon a város vezetésében ezek a kezdeményezések 1990 és 2010 között senkit sem érdekeltek. A Návay-szobor újraállítása ráadásul illeszkedik az Országgyűlés emlékezetpolitikai munkájába, ezért nem volt nehéz meggyőznöm Kövér Lászlót, hogy a kormánnyal közösen támogassa a beruházást. Az október 28-i avatáson a házelnök úr mondja a beszédet is Makón.

dsc_4540

– Milyen beruházások várhatók még a makói járásban?

– Valamennyi településen sikerült kormányzati támogatásból a sürgős és halasztást nem tűrő problémákat orvosolni. A következő lépés a fejlesztés. Az ország keleti felének felzárkóztatása fontos része a kormány gazdasági programjának, hiszen itt, Bács megye déli, Csongrád és Békés megye keleti részén van munkaerő tartalék, ezért ezek fejlesztése a foglalkoztatás és az ország gazdasági teljesítőképességének növelése érdekében kiemelt prioritás. Ehhez azonban fontos, hogy a makói térség településein helyben tudjunk lehetőséget teremteni az embereknek, növekedjen az életszínvonal, javítsuk az óvodák, iskolák, közintézmények ellátási minőségét, a szolgáltatások színvonalát, javuljon a közinfrastruktúra, az ipari környezet, és cégeket kell ide telepíteni – mondta Lázár János.

One Response

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.