Makó színes Térség

Akitől a pápa is meghatódott

Hatvan évesen még futóversenyen indult, 5 év alatt végezte el a 8 osztályt, tanácselnök-helyettest készített fel érettségire, ő eskette a mostani makói polgármestert, de az előző is meghívta ebédre, s ő szülőfaluja egyetlen díszpolgára. Katona Pál plébános nyugdíjasként emailen is tartja a kapcsolatot a hívekkel.

Korom András – Makó

– Alig egy hónapja vonult nyugdíjba, hogyan vette, hogy 54 évnyi aktív szolgákat után megváltozott az élete?

– A szolgálatomat igényelnék a hívek, de nem vagyok olyan állapotban, hogy megfelelőképpen tudnám csinálni azokat a feladatokat, melyeket rám bíztak és rám hagytak. De nem akarok félmunkát végezni, ezért jöttem nyugdíjba, s költöztem Földeákról saját makói házamba – mondta Katona Pál esperes, plébános.

– Nem volt furcsa a hirtelen változás, hogy nem kell a hívekkel foglalkoznia?

– Interneten kapcsolatban vagyok az egész magyar néppel, azokkal is akik Romániában, Ausztriában vagy akár Ausztráliában élnek és emaileimre válaszolnak.

– Sokan tudják, hogy felvidéki származású…

– 1937-ben Vízkeleten születtem, édesapám egyszerű parasztember volt, 20 hold földdel. De különleges parasztember volt, mert legénykorában több mint egy évet dolgozott Franciaországban. Hallotta, hogy a gazdaságból nem a búzát, kukoricát és más terményeket kell eladni. Magyarországról olcsón vásárolt fiatal állatokat – a földjét egy másik család művelte – majd felnevelte azokat és Bécsben vagy Bécsújhelyen adta el, sokszoros haszonra téve szert. Így olyan különleges családban éltem, hogy ugyan földműves volt az édesapám, de világlátott emberként másként tudott gazdálkodni, mint a többiek. 1943-ben kezdtem iskolába járni, de az orosz front közeledte miatt nagyon keveset tanultunk. Amikor az oroszok bejöttek, megkaptuk az úgynevezett fehér levelet, mely azt jelentette, bármikor kitelepíthettek bennünket, ezért nem járhattam iskolába. 1945-től 1948-ig, a kitelepítésig mi gyerekek futballoztunk, játszottunk. 1948-ban, a kitelepítéskor mindent magunkkal hozhattunk, az összes állatunkat. Bepakoltak 8-10 vagonba, s hoztak bennünket Magyarországra, de hogy hová, azt nem mondták meg. Két hétig tartott az út, mert volt amikor egy napig csak álltunk. De akadt olyan is, hogy lementünk a vonatról focizni, s az öcsém eltűnt. Addig nem mehetett tovább a szerelvény, míg meg nem találtuk.

– Hová érkeztek meg?

– Pitvarosra, ahol olyan kicsi házat kaptunk, hogy oda nem fért be a holmink. Erre Csanádalbertin is adtak egy tanyát. Amikor ismét iskolába kerültem, csak írni-olvasni tudtam. Aztán 5 év alatt elvégeztem a 8 osztályt, kitűnő eredménnyel. Édesapám Makóra akart beíratni középiskolába, de többen is mondták, hogy mert pap akarok lenni, egyházi iskolába kellene járnom.

– Úgy hírlik, édesapja nem nagyon lelkesedett ezért…

– Nem nagyon helyeselte, hogy papnak megyek, de mert makacs gyerek voltam, kitartottam az elképzelésem mellett. Kiss Ferenc plébános azt mondta, hogy nekem egyházi iskolába kell mennem. Csakhogy ott havonta 400 forintot kellett fizetni, amit nem tudtunk volna. A plébános azonban vállalta, hogy fizeti a nagy részét. Én pedig már akkor korrepetáltam gyerekeket, s kaptam érte pénzt. Végül felvettek a kecskeméti piarista gimnáziumba, ahol ugyanúgy kitűnő tanuló voltam. Ha jelentkeztem volna papnak egyházmegyéhez, akkor támogattak volna, de ezzel elköteleztem volna magam. Kiss Ferenc tanácsára nem tettem.

DSCF3439-1170x780

– Hallom, hogy gimnáziumban atletizált is…

– A kecskeméti Honvédba jártam 100, 400 és 1000 méteren voltam futó. 100 méteren 10,5-10,6-ot teljesítettem, 1 percen belül futottam a 400 métert, s 3 perc alatt az 1000-ret. Szerencsés voltam, mert két évvel előttem járt Kovács Kati olimpiai reménység. Budai Laci bácsi, a tornatanárunk, aki a Honvédban edzőnk volt, azt mondta nekem, hogy “Fuss Katival egy 400 méterest, s próbáld húzni magaddal, hogy jó eredményt érjen el!” Kati megvert engem 400-on. Azért nem lett belőle olimpikon, mert Jónyer Gergely olimpiai bajnok gerelyhajító feleségül vette.

– Hol kezdte meg a papi szolgálatát?

– 1962-ben Szatymazon, ahol a tanácselnök-helyettest készítetem fel az érettségire. Hat iskolám is volt, a szülőkkel szépen együtt tudtam dolgozni, s olyan hittanversenyeket rendeztem a kommunista időkben, hogy azokat nem is vették jó néven. A vesztem is ez lett. Jánosszálláson tartottam a hittanórát, amikor a megyetanácstól érkeztek látogatók. Azt kérdezték, bejöhetnek-e az órára. Bejöttek. Mivel nem volt szabad a tanultakat visszakérdezni, kihívtam két gyereket, s azok kérdezgették egymást. A megyei emberek leírták, hogy micsoda nagyszerű dolog, hogy nem csak feleletre tanítom a gyerekeket, de kérdezni is őket. Amikor az Állami Egyházi Hivatal ezt megtudta, Makóra helyeztek, s 38 évig itt szolgáltam.

– Híres történet, amikor II. János pápával beszélgetett. Hogy is volt ez?

Száz zarándokkal indultunk útnak Rómába, s felhívtam telefonon Mester Istvánt, aki akkoriban ott volt a főnök, hogy szeretnénk beszélni a pápával. Azt mondta, hogy ez lehetetlen. Végül megengedték, hogy a vatikáni VI. Pál pápa teremben, ahová 6000-ren férnek be, köszönthetem II. János Pált. Ezért olyan helyet kaptam, ahol közel lehettem hozzá. Mielőtt köszöntöttem volna, elénekeltük a pápai himnuszt, s amikor elkezdtük csatlakoztak hozzánk a lengyelek, horvátok, bolgárok, csehek. A pápa úgy meghatódott, hogy fölállt, odajött hozzám, kezet fogott velem, s egy darabig latinul beszélgettünk. A rengeteg jelenlévő újságíró azonnal azt kérdezte, ki vagyok?

DSC_0518

A Szentatyával.

– Mi adta a legtöbb élményt a makói munkája során?

– Idehívtam a szerzeteseket, csináltam általános iskolát, középiskolát és kollégiumot. Nagyon jó kapcsolatban álltam Habsburg Ottóval és fiával Györggyel, s ez vonzotta ide az embereket. A püspökségnek (azaz a volt püspöknek) ez nagy nagyon tetszett. Gyulai Endre végül 2004-ben áthelyezett Földeákra.

kat

Katona Pál jól érezte magát Földeákon.

– Ahol többek közt újraélesztette a rózsalakodalmat…

– Persze itt is kapcsolatban álltam neves emberekkel, így most is barátságban állok Lázár Jánossal, aki egyszer azt kérdezte, hogy mi csináljon, mert szeretne Istennek megfelelő ember lenni. Azt mondtam neki, segítse a szegényeket. Én is azt teszem, hiszen Földeákon egy hétgyermekes és három hatgyermekes édesanyát is segítettem. Orbán Viktorral is jó kapcsolatban állok. Még amikor csak három lánya volt már akkor ismertem őt.

– Mi az a legfontosabb, amire az embereknek törekedniük kell?

– A produktív munka ugyanúgy meglegyen az életükben, mint az imádság, Isten nem azt kívánja tőlük, hogy mindig vele foglalkozzanak, hanem őt jól képviseljük. Mindenkit az örök életre akar vezetni.

– Hiányzott-e az életéből bármi is?

– Nem, és még a sportoltam is, hiszen indultam a földeáki falunapi futóverseny is, Hajnal Gáborral is. És már 60 éves is elmúltam akkor. Persze ma már nem futok. Úgy gondolom, hogy amit Isten kíván: imádkozz és dolgozz, abból a dolog ugyanolyan fontos, mint az imádság.

– Térjünk csak vissza Makóra. A mostani polgármesterhez például több dolog is fűzi…

– Gyerekkorától ismerem, én eskettem, a 25 éves évfordulójukon is nagy ünnepséget tartottunk. És amikor Szlovákiába mentem, hogy a vízkeleti díszpolgári címet átvegyem, ő is elkísért.

Hogy volt, amikor meghívta Önt ebédre Buzás Péter szocialista polgármester?

– Buzás Péter nem volt jó viszonyban az egyházzal, s egyszer meghallotta, hogy én valahol azt mondtam rá, hogy “azért ez a Péter nagyon sok jót tesz a városnak”. Először azt gondolta: bolond ez a pap? Aztán látta, hogy nem vagyok az. Amikor beszélgettem vele, megmondtam, hogy ha valami jó, azt elismerem, ezért ha ő jót tesz, azt is. Buzás Péter akkor még a Szentháromság utcán lakott, s oda többször is meghívott ebédre és vacsorára.

DSC_0514

Az interneten is tartja a kapcsolatot a hívekkel.

– Mennyire mélyről jön, hogy szeretné az embereket a jó irányba terelni?

– Szeretném, ha az emberek tudatosítanák azt, hogy az emberi létezés nagyon kis szakasza a földi élet, ami után a hosszú örök élet következik. De azért fontos ez a kis szakasz, mert ennek a minősége adja meg az örök életet. Ezért úgy kell nekem a földi életemet szerveznem, hogy abból boldog örök élet következzék. Sajnos erre sokan nem gondolnak – mondta Katona Pál plébános.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.