Hírek Makó

Trehányan álltak a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásához

Az Állami Számvevőszék megállapítása szerint hiányos volt a makói roma és a román nemzetiségi önkormányzat 2014-es működési feltételeinek és gazdálkodási feladatainak szabályozása.

Korom András – Makó

Lezárult a Makói Roma Nemzetiségi Önkormányzat és a Makói Román Nemzetiségi Önkormányzat 2014-es, azaz még a Buzás-korszak utolső éve gazdálkodásának átvizsgálása. Az Állami Számvevőszék ellenőrzése során azt értékelte, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzatok működési és gazdálkodási kereteinek kialakítása, a gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása megfelelt-e a jogszabályoknak, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzatok működési és gazdálkodási kereteinek kialakítása és működése erősítette-e az integritás szemlélet érvényesülését.

A Makói Roma Nemzetiségi Önkormányzata a 2014. évi költségvetési beszámoló szerint közel 1,3 millió Ft bevételt ért el és 1,25 millió Ft kiadást teljesített. A 2014. december 31-i könyvviteli mérleg szerinti eszközvagyona 22 ezer forint volt. A Makói Román Nemzetiségi Önkormányzata a 2014. évi költségvetési beszámoló szerint közel 2,2 millió Ft bevételt ért el és 2,1 millió Ft kiadást teljesített. A 2014. december 31-i könyvviteli mérleg szerinti eszközvagyona 95 ezer forint volt.
A két nemzetiségi önkormányzatnál és annak gazdálkodása végrehajtási feladatait ellátó makói polgármesteri hivatalnál végzett ellenőrzés keretében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapította, hogy a nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek és gazdálkodási feladatainak szabályozása hiányos volt. A nemzetiségi önkormányzatok a makói önkormányzatokkal megkötött, hatályos együttműködési megállapodással rendelkezek, amelyet a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületei határidőben felülvizsgáltak. A 2014-ben hatályos együttműködési megállapodás azonban nem tartalmazta a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat, a jelnyelv és speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítását, az adatszolgáltatások teljesítésével kapcsolatos részletes szabályokat és együttműködési kötelezettségeket, továbbá a felelősök konkrét kijelölését. A működési feltételeket a nemzetiségi önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatában nem rögzítették.

A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodása végrehajtási feladatait a polgármesteri hivatal látta el. A költségvetési és zárszámadási határozat-tervezetek tartalma megfelelt az előírásoknak, azonban a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületeinek nem mutatták be teljes körűen az előírt kimutatásokat. A pénzügyi ellenjegyzésre, a teljesítés igazolására és az érvényesítésre jogosultak kijelölésének szabályozása nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, a jogkörök gyakorlására és a kijelölésekre eltérő szabályokat határoztak meg az együttműködési megállapodásban és a kötelezettségvállalási szabályzatban. A pénzügyi folyamatokban kulcsszerepet betöltő kontrollok (teljesítésigazolás, érvényesítés) működése a személyi és a dologi kiadásoknál nem volt megfelelő.
A belső ellenőrzési tervet megalapozó kockázatelemzés alapján 2014-ben belső ellenőrzést nem terveztek és nem is végeztek.

Az ÁSZ megállapítása szerint a két nemzetiségi önkormányzat működési és gazdálkodási kereteinek kialakításánál és működésénél további intézkedések megtétele szükséges. Az ÁSZ jelentésében a feltárt hiányosságok megszüntetésére a nemzetiségi önkormányzat elnökeinek és a város jegyzőjének fogalmazott meg javaslatokat, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.

A számvevőszéki jelentés a roma önkormányzat működéséről itt , a románéról pedig itt olvasható.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.