Hírek

520 kilométert kerekezett a 12 makói kerékpáros

Öt nap alatt, 520 kilométert teljesítettek a SZIGNUM Kerékpáros Baráti Körének tagjai. A tizenkét kitartó bicajos Debrecentől Nagyváradig és onnan Makóra túrázott.

Szabó Anita – Makó

Sportos hét áll a makói Szent István Egyházi Iskola Kerékpáros Baráti Körének tagjai mögött. Tizenketten vállalkoztak arra, hogy naponta, átlagosan 105 km-t teljesítve, eljutnak Nagyváradra és ott a város felfedezése után, hazatekernek Makóra.

– Az első fontos állomásunk Debrecen volt, ahol tisztelegtünk a SZIGNUM újraindítója és néhai igazgatója előtt; a jubileumi tanévünkben felkerestük Alíz nővér sírját Debrecenben. Ezután, felkutatva a magyar irodalom szempontjából kiemelkedő településeket, jártunk Érsemjénen, Kazinczy szülőfalujában; Sződemeteren Kölcsey szobránál elénekeltük a Himnuszt és végül Nagyváradra tekertünk, hogy Adyra emlékezzünk, és a székesegyházban imádkozzunk – foglalta össze a kirándulás szellemi-kulturális hátterét a túravezető Horváth János, aki több mint egy évtizede szervez egynapos és hosszabb bicajos utakat.

A matematika-ének szakos intézményvezető-helyettes maga is szenvedélyes kerékpáros, hetente többször két keréken utazik Hódmezővásárhelyről makói munkahelyére. Mint mondja, az edzettségnek és a kitartásnak óriási szerepe van abban, hogy valaki teljesíteni tudja a kihívásokat.

– Folyamatos, fokozottabb igénybevételről van ilyenkor szó, amelyhez nem elég az erőnlét csak, mentálisan is fel kell készülni arra, hogy képesek legyünk akár 40 fokban, akár zuhogó esőben is a kitűzött tervet elérni. Most nagyon szerencsések voltunk, mert kiváló időt kaptunk és még egy defektünk sem volt. Azt vallom, a kerékpár egy nagyon ideális közlekedési eszköz, mert autóból sok mindent nem vennénk észre, gyalog meg nem jutnánk el ennyi idő alatt a célba – érvelt a bicajozás mellett a fitt pedagógus.

fontos a tervezés

Fontos volt az útvonal tervezése.

Osztották véleményét a csoport tagjai is, akik közül a legfiatalabb felső tagozatos, a legidősebb pedig az ötvenes korosztályba tartozik. – Rengeteg élménnyel gazdagodtunk, Nagykárolyban például a kastély felújított lovardájából kialakított szálláson aludtunk, Érszőlősön pedig édességeket kaptunk ajándékba. Mindenütt nagyon kedvesen fogadtak és biztattak bennünket, ez néha ránk is fért, mert több napon át nem egyszerű a biciklin ülni – számolt be tapasztalatairól Nagy Sándor, aki már járt a csoporttal a Tisza-tó körbekerülésén és tavaly, Mohács és környéke felfedezésén is.

Nagyváradon a csapat

Nagyváradon a csapat. Fotó: Majoros Márton

A baráti társaság nagy része az eltelt tizenkét évben számos szép úti tervet teljesített: jártak Regécen, Szekszárdon, a Balaton keleti részén, a Dunakanyarban és a Mátrában is. Fontosnak tartják, hogy a határon túli magyar területeket is felfedezzék, így voltak már a Vajdaságban és Erdélyben is; illetve odafigyelnek a kulturális ünnepekre is a tervezésnél. Ezért Erkel születésének 200. évfordulóján Gyulára, a Liszt-esztendőben pedig Sopronba és Burgenlandba látogattak.

– Mindig ügyelünk arra, hogy új területet járjunk be és ott érintsük a nevezetességeket, történelmi emlékeket, a magyarságunk szempontjából lényeges helyeket. Jobban oda lehet figyelni a részletekre, a természetben kicsit másként lehet lenni, ezért mindenkinek ajánlom a kerékpározást – biztatott végül Horváth János, aki a beszélgetés végén elárulta, hogy már a következő kiránduláson gondolkodik.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.