Makó

Meneszthetik Makóról Károlyi Mihályt

Korom András – Makó


Szótlannak bizonyultak az általunk megkérdezett Károlyi Mihály utcaiak igaz akadt olyan is, aki azt mondta, hogy nem tudja pontosan ki volt Károlyi, csak azt, hogy valami földbirtokos. Ráadásul attól tartanak, hogy a lakcímkártyájuk, s egyéb a címet tartalmazó irataik kicserélése költséges lesz és hosszas utánjárást igényel majd.
Ugyanis az utcanevük Galamb Józsefre való változtatása szerepel a kedd délutáni képviselő-testületi ülés napirendjén.

Bálint-Hankóczy Beatrix jegyző érdeklődésünkre közölte, hogy maga a hivatal vizsgálta felül az utcaneveket, s megkérték Károlyival kapcsolatban a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását.

Ebben az olvasható, bár nem állapítható meg, hogy minden kétség kívül részt vett volna önkényuralmi rendszer kiépítésében, de vitatott szerepe miatt nem javasolták, hogy közterületet nevezzenek el róla.

A magyar jobboldal (téves) leegyszerűsítése szerint a trianoni békediktátumot okozó Károlyi Mihálynak egyébként nincs makói kötődése, ellenben van az itt született, a T-Fordot megkonstruáló Galamb Józsefnek, aki a városban született.

A kortársai által csak vörös grófnak nevezett Károlyi 1912-ben a Justh Gyula vezette Függetlenségi Párthoz csatlakozott, melynek 1913-ban lett elnöke. Követelte az általános választójog bevezetését, helytelenítette a Monarchia háborús és a Németországgal szövetséges politikáját. Már a háborús lelkesedés idején a béke mellett foglalt állást, s a világégés utolsó évében határozott békeagitációt folytatott, amit összekötött a polgári demokratikus reformok követelésével. A Függetlenségi Pártból kivált balszárnyból megalakított Károlyi Párt vezetőjeként nagy népszerűséget szerzett a békére vágyó tömegek között. Az 1918-as őszirózsás forradalom legnépszerűbb politikusa, a Nemzeti Tanács vezetője. 1918. október 31-én miniszterelnökké nevezte ki IV. Károly király, majd 1919. január 11-én köztársasági elnök lett. Megkezdte a polgári demokratikus reformok megvalósítását, a mérsékelt földreform bevezetéseként kiosztotta saját kálkápolnai birtokát. Amikor a jelentős újabb magyar területek átadását követelő Vyx-jegyzék elfogadása és az ellenállás megszervezése között kellett volna döntenie, március 21-én lemondott.

1920-tól kezdve szorosan együttműködött a Kommunisták Magyarországi Pártjával Fellépett Sallai és Fürst érdekében, valamint az SZU mellett; élére állt a franciaországbeli, majd az angliai emigráns magyar antifasiszta szervezeteknek, nagy szerepe volt a haladó erők tömörítésében. A Horthy korszak elején bírósági eljárást is indítottak ellene. 1946-től 1949-ig Magyarország párizsi követe volt.

Felmerülhet majd az ülésen a – volt makói polgármester által számtalanszor idézett – Erdei Ferenc neve is, akiről teret neveztek el, s emlékplakettje van például a Hagymaház falán. Ő is megosztó személyiség, azaz az MTA logikája szerint nem szerencsés, hogy közterület viselje a nevét. Az eredeti Hagymaházat alapító politikus ugyanis amellett, hogy megalapította a Nemzeti Parasztpártot, melynek 1945-től a főtitkára lett, már az 1943-as szárszói találkozón a szocialista társadalom megvalósítását tűzte ki célul. A háború után hajlandó volt együttműködni a kommunista párttal a mezőgazdasági szövetkezetesítés ügyében.

Titokban már 1944. decemberében belépett a Magyar Kommunista Pártba. 1944. december és 1945. november között belügyminiszter volt. Ő hozta létre a kommunista párt öklének nevezett ÁVH elődjének számító Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályát. Rákosi Mátyás hatalmi virágkorában azaz 1949 és 1953 között földművelésügyi miniszterként felelősség terheli a szovjet mintára bevezetett kuláklistákért, a padlássöprésekért és a falvakban, vidéken történt atrocitásokért. 1953 júliusától igazságügy-miniszter volt, majd 1955-ben rövid ideig újra földművelésügyi miniszter lett.

A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára és az Agrártudományi Kutató Intézet igazgatójaként nagy szerepe volt a mezőgazdaság kollektivizálásnak 1959-ben kezdődött második hullámában, mely végképp szétverte az archaikus magyar paraszti társadalmat és a tanyavilágot.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.