Makó

Félix rápottyant a Szépség koldusára

Korom András – Makó


Az interkulturális értékek József Attila munkásságában című, költészet napi rendezvényen mondott bevezetőjében Szikszai Zsuzsanna, a József Attila Városi Könyvtár és Múzeum igazgatója hangsúlyozta, hogy a kultúrák nem, csak az emberek tudnak egymáshoz közeledni, ahogy teszik ezt a román és magyar résztvevők, köztük a makói József Attila Gimnázium és a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum diákjai.

Bevezető előadásában Petrusán György nyugalmazott főiskolai tanár, a Csongrád Megyei Román Önkormányzat elnöke hangsúlyozta, ami a magyar irodalomban a 19. században Petőfi Sándor volt, az volt a 20. században József Attila. Majd felidézte az előző szerb, míg az utóbbi kun, székely és román gyökereit. Elmondta, felmenőik származása ellenére vagy éppen azért vált mindkét költő magyarrá, igaz különböző történelmi körülmények és lélektani okok miatt. József Attiláról elmondta, hogy identitástudatról nem legfeljebb csak eredettudatról beszélhetünk róla.

Michalea Bucin főiskolai docens arról szólt, hogy József Attila számos külföldi, román és csehszlovák költő művét is átültette magyarra, nem csak a francia lírikusokét, s számos román költő tartotta barátjának.

Melida Moldoveanu, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum tanára pedig elmondta, makót még nem nagyon ismerte amikor a József Attila Gimnázium tanévnyitójára ment 16 évvel ezelőtt, s kisfiát Félixet a gimi sarkánál véletlenül kiborította, nagy meglepetésére egy vas könyvre, amiről azt hitte, hogy egy síremlék vagy egy óvóhely bejáratát rejti. Csak otthon derült ki számára, hogy az, melyen a makóiak teljes természetességgel gyalogolnak át, József Attila magyar költő első, a Szépség koldusa című kötetének emlékműve, azaz kisfia tulajdonképpen egy könyvborítóra pottyant.

Előadásában felidézte a költő makói diákkorát, benne azt amikor meggyújtotta a haját, s azt, hogy édesapja, akiről úgy tudták, Amerikában vándorolt ki magára hagyva családját, a valóságban Temesvárra utazott, ott a Kardos-telepen élve feleségül vette Kis Júliannát, akitől gyermeke is született. A fogyatékos Misura,a ki utcai koldulásból élt, a temesváriak a mai napig emlékeznek. József Áron pedig azzal dicsekedett, hogy fia jogász lett Budapesten. József Attila kötelék a magyar és a román költészet között – állapította meg.

A rendezvényen a Megfáradt ember című verset Vígh Vivien szavalta el, Vicze Júlia és Demjén Ramona magyarul és románul prezentálták a költő verseit, Kulcsár Eszter a Hajnalban kel föl, mint a pék, míg Veres Dominika a Tél című verset mondta el.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.