Hírek

Egy porosz tiszt makói emléke…

Forgó Géza – Makó


A különös sír, rövid búvárkodás után szomorú történetet tárt fel. Werner von Bülow porosz repülős tisztet a Maroson, egy csónakban szúrták le, 1920. május 8-án. Katonatársával, Schiffer Ferenccel igyekezett hazafelé. Vélhetően hadifogságból menekültek és ezért nem akartak a román hadsereg által ellenőrzött hidakon átkelni Makó felé. A Maros partján találkoztak azzal a két román katonával, akiket megkértek, hogy jó fizetség ellenében, csónakon vigyék át őket a folyó magyar oldalára. A bakáknak azonban megtetszett a német egyenruha és a bakancs. Werner von Bülow életét egy bajonett oltotta ki, míg társa a dulakodás közben a folyóba esve, úszva tudott elmenekülni.

A gyilkosságról Schiffer Ferenc értesíthette a város hatóságait, akik megkeresték a partra sodort holttestet. A korabeli sajtótudósítás szerint „néma csendben, visszafojtott könnyel és ökölbe szorított kézzel gyászolt az egész város s a gyászolók tömegétől feketéllett az utca…” miközben az evangélikus temetőben helyezték örök nyugalomra a fiatal tisztet. Ekkor még éppen csak véget ért Makó rossz emlékű román megszállása 1920. március 29-én. Az emberek fejében pedig már Trianon réme fenyegetett.

1925. július 24-én édesanyja is eljött városunkba. A Marosvidék c. lap így írt erről: „Makóra hozta a szíve, hogy halála előtt könnyeivel áztassa azt a hantot, amely alatt fia pihen.” A ma látható síremléket a makói hölgyek adományából emelték 1925 novemberében. A temetőben Draskóczy Ede evangélikus lelkész és Teszling József ezredes emlékezett meg Werner von Bülow hadnagyról, aki városunk határában lett az első világháború áldozata.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.