Hírek

Amiért nem makói érték a nyeles szemű légy

Miklós Péter, a vendéglátó intézmény vezetője köszöntőjében elmondta: bár a honismereti mozgalom a rendszerváltás előtt indult, a tagok által feldolgozott témák korszakokon át ívelnek, és a következő generációk számára az értékek átadását emelte ki a negyedszázada működő megyei egyesület feladatai közül.

Debreczeni-Droppán Béla kiemelkedően aktívnak nevezte a Csongrád megyében működő egyesületet, amely a legtöbb határon átnyúló kapcsolatot tart fenn a régióban működő honismereti szervezetekkel. Jelentősen nőtt az egyesület taglétszáma, és örvendetesen sok fiatal található a megyei szervezet soraiban – értékelt az országos elnök.

Blazovich László a Nagy György-díjjal.

Az egyesület egyik alapítója, és annak másfél évtizede vezetője, Blazovich László munkásságáról Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna, a szervezet titkára elmondta: az elnök korábban, a megyei levéltárat vezetve intézményi hátteret biztosított a civil szervezet működéséhez, amelynek tevékenységét többször is megújította, és mint fogalmazott, ezért is kerül a legjobb személyhez a Nagy György-emlékplakett. A díjazott elnök az egyesület múltját értékelve kijelentette: a rendszerváltás előtt a Hazafias Népfront támogatásával működött egykori bizottság az új formában önmagát eltartani képes, és önmagáért elkötelezetten dolgozó egyesületté formálódott.

A Honismereti nap előadássorozatában Urbancsok Zsolt, a makói levéltár osztályvezetője a makói helyi értéktárról elmondta: az épített környezet mellett olyan értékek is a tár részeivé váltak, mint a „messze van, mint Makó Jeruzsálemtől” szólás is, de javasolták, hogy a csak a Maros-parton megtalálható, muslica-szerű rovar, az európai nyeles szemű légy is legyen makói érték. Bár ezt a helyi bizottság első körben elutasította – csúnyának találva az ízeltlábút -, reményét fejezte ki, hogy mégis az értéktár része lehet a különleges légyfajta.

Urbancsok Zsolt (a akép közepén) még a közönség soraiban.

Apjok Vivien néprajzkutató (címlapképünkön) a szintén 25 éves Makói Hagymafesztivált vette górcső alá. előadásából kiderült, rendezvény a hungarikumként elismert, védett növényre és globalizációval szemben kialakult helyi identitás keresésére alapult, egyre nagyobb népszerűségnek örvend nemcsak a térségben, hanem az országos turisztikai rendezvények sorában is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.