Makó

Makói tárlat Budapesten


Oláh Nóra – Makó


A Makói Grafikai Művésztelep 1977 és 1990 között tevékenykedett városunkban; kísérletező szemléletével sajátos névjegyet hagyva a műfaj palettáján. (Közvetlen elődje az 1971-ben alapított Makói – korábban Marosmenti – művésztelep, melynek létrejöttét a Rudnay Gyula-féle festőiskola inspirálta.) A ’70-es évek közepétől a makói születésű Kocsis Imre grafikusművész, valamint Dévényi István művészettörténész később pedig Hajdu István műkritikus szakmai vezetésével alakult ki fő profilja. Technikáját tekintve ez a nyomdai eszközökre épülő sokszorosított grafika, elsősorban a szita- és az ofszetnyomás.

Ez akkortájt markáns újdonságnak számított hazánkban, noha a képzőművészet nemzetközi porondján már a ’60-as években megjelent az addig ipari felhasználású nyomtatási módszerek, illetve a fotó grafikai célú alkalmazása. A Vasfüggönyön innen persze erősen korlátozott volt a sokszorosító eszközök használata, ezért is jelentett nagy vonzerőt a művészek számára Makó nyitott, befogadó hozzáállása, és a helyi nyomda által kapott szakmai támogatás. Évente három hetes alkotómunkájuk eredményeképpen a művésztelep újszerű arculata országos elismertségre tett szert, útkereső törekvéseivel meghatározó grafikai műhellyé vált; az alkalmanként kiadott Makói Mappák kollekciója pedig jelentős értéket adott a városnak.

A makói József Attila Múzeum gyűjteményében mintegy 1000 sokszorosított grafikai eljárással készült alkotás található, melyeket a Képző- és Iparművészeti Lektorátus zsűrizett. Ezen értékek művészettörténeti jelentőségű kutatása Üveges Krisztina és Tóth Árpád nevéhez köthető, akik a Ludwig Múzeumban most megnyílt tárlat kurátorai.

Ez a kutatás egyébként 2005-ben, Üveges Krisztina szakdolgozati témájaként indult, mára pedig egy átfogó tanulmánnyá bővült, a művek teljes katalogizálásával és a telep történetének szakmai igényeknek megfelelő feldolgozásával. Az impozáns kortárs művészeti múzeumban létrehozott, Képtaktikák. Makói Grafikai Művésztelep, 1977–1990 című kiállításon 200 mű került a közönség elé a Makói Grafikai Művésztelep alkotásaiból – 56 művész sajátos kéznyomaként.

A csütörtök esti megnyitón köszöntőt mondott Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója, valamint Farkas Éva Erzsébet polgármester. Az április 17-ig megtekinthető tárlat anyagát Révész Emese művészettörténész méltatta.

Fotó: Badicsné Szikszai Zsuzsanna

A kiállító művészek: Attalai Gábor, Bak Imre, Bálványos Huba, Banga Ferenc, Barabás Márton, Baranyay András, Benes József, Bikácsi Daniela, Bukta Imre, Csikós Tibor, Unen Enkh, Eszik Alajos, Fákó Árpád, Gaál József, Galántai György, Gémes Péter, Hajas Tibor, Halász István, Halász Károly, Illés Anna, Jámborné Balog Tünde, Károlyi Zsigmond, Karsai Ildikó, Kéri Ádám, Kocsis Imre, Kóthay Gábor, Kovács Attila, Kovács Tamás, Kőnig Frigyes, Lakner László, Lengyel András, Lux Antal, Nádler István, Orth István, Pálos Miklós, Pásztor Gábor, Pataki Ferenc, Pinczehelyi Sándor, Sarkadi Péter, Rácmolnár Sándor, Schmal Károly, Straub József, Šwierkiewicz Róbert, Szabados Árpád, Szabó Ágnes, Széchy Beáta, Szemethy Imre, Szikora Tamás, Szirtes János, Takács Dezső, Tolvaly Ernő, Ujházi Péter, Váczy J. Tamás, Várnagy Ildikó, Veszely Ferenc, Záborszky Gábor.