Blog

Egészséges vagy tiszta?



A közelmúltban, a médiában is nagy port kavaró és közérdeklődésre számot tartó oktatásügyi témához képest persze ez egy kis, alig figyelemre méltó semmiség. Hétköznapi. Nem nagy horderejű, első látásra úgy tűnhet: lényegtelen.

Bevallom, én is fakadtam már ki amiatt, hogy a gyerekre reggel tisztán ráadott farmert, az esti levetéskor egyenesen szennyesbe kellett dobni. Vagy hogy a vasárnap szent napján fél óráig suvickolt gyerekcipő hernyótalpa, pont 24 óra elteltével már 1 cm vastagon tartalmaz sarat-füvet-homokot-kavicsot (a legideálisabb esetben, mert amúgy még: … és/vagy kutyagumit is.) Valamint, hogy az előző este illatosra-fényesre mosott haj, a következő munkanap reggelén, a legnagyobb rohanás közepén 10 perc alatt sem fésülhető kócmentesre. Jóllehet, a homok- és avarmaradványok nagy része már azon kívül, a szintén hétvégén frissen húzott ágyneműn landolt.

Mindezek ellenére, szentül hiszem, hogy a gyereknek (kicsinek-nagynak) szüksége van a megfelelő minőségű és mennyiségű, körülményekhez képest természetben, friss levegőn történő mozgásra.

Úgy tűnik, a lelkiismeretesebb vagy legalábbis emberi tényezőre jobban figyelmet fordító, mintsem a steril tisztaságot mindenek felett álló követelménynek tekintő pedagógusok viszik is ki a szabadba a rájuk bízott Szemünk Fényeit sárban-hóban, ősztől nyárig – kérdés nélkül. Nem baj, hogy sáros lesz, homokos, füves… de legalább egészséges, délután is koncentrálni és nyugton maradni tudó, jókedvű!

Arról nem is beszélve, hogy az iskola utáni összetalálkozáskor szokásos első kérdésre: „Mi történt ma a suliban?” – rendszerint az tud válaszként kijönni, ami az ebéd utáni kinti levegőzéskor „szenzációként” történt együtt játszás közben. Merthogy ez ad élményt, jó közérzetet, egészséges életérzést. Szabadon rúgni a „bőrt”, gyűjteni kavicsot-levelet, találni búvóhelyet, csúszkálni jégen, járni mezítláb fűben-homokban, hemperegni avarban, ugrálni tócsában…

Persze, azt hiszem értékrendszer-függő, hogy ki mit gondol lényegtelennek vagy elsőrendűnek, kívánatosnak vagy elkerülendőnek. Hogy a testi-lelki egészséghez elengedhetetlennek tartjuk-e az életkori sajátosságnak megfelelő mennyiségű és minőségű, szabadon gyakorolható testmozgást, vagy az épület és viseleti tárgyak épségét-tisztaságát védendő, a kizárólag betonon és fegyelmezetten viselkedő magatartást állítjuk be követendő normának.

Mindkét végletre van iskola-példa a környéken.

Lelkünk rajta, melyik a fontosabb: hogy a gyerek egészséges legyen vagy tiszta?