Makó

Lázár János: minden a makóiaknak köszönhető!



– Az idei esztendő a migránsok éve volt. Magyarország sok támadást kapott külföldről az bevándorlókkal kapcsolatos politikája miatt. Mit gondol, jó döntéseket hozott ez ügyben a kormány?

– Igen, ebben száz százalékig biztos vagyok. Fontos tanulság, hogy a politikában és a közéletben nem lehet tervezni a jövőt, mert olyan események, folyamatok indulhatnak be, amelyek felülírják az előzetes várakozásainkat. Ilyen kiszámíthatatlan folyamat volt az Európát és hazánkat sújtó bevándorlási hullám, amelyben idén ősszel mi voltunk a leginkább veszélyeztetett helyzetben. A kormány helyt állt, képes volt megvédeni az országot, de nem tekinthetjük a kérdést lezártnak, mert további 8 millió ember van Törökországban, akik az első adandó alkalommal elindulhatnak a védtelen Európa felé. Az utánpótlás gyakorlatilag korlátlan. Nagyon fontos kiemelnünk, nem politikai menekültekről beszélünk, hanem olyanokról, akik a jobb élet reményében hagyják el az otthonaikat. Százötven olyan ország van a világban, ahol rosszabbul élnek az emberek, mint nálunk.

– Az Európai Unió 3 milliárd eurót fizet Törökországnak, ebből Magyarország 18 milliót, hogy a menekültáradatot megállítsa. Lennének még egyéb megoldások is, de nem minddel ért egyet Magyarország.

– Komoly vita van arról, hogyan lehet kezelni a kialakult helyzetet. Két részre kell bontanunk a kérdést. Egyrészről létezik egy csoport Európában, amely azt hiszi, jobb lesz a kontinensen, ha bevándorlók milliói jönnek ide. Vannak közöttük, akik azt mondják: évente egymillió bevándorlóra van szükség különböző demográfiai és munkaerő piaci folyamatok ellensúlyozása érdekében. Magyarország tiszteletben tartja, ha egy nyugat-európai ország más országokból akar betelepíteni magához embereket, az azonban érthetetlen számunkra, hogyan következik ebből, hogy ez ránk nézve is kötelezővé váljon. Nekünk ugyanis erre nincs szükségünk. A magyar társadalom egységesen elutasítja, hogy bevándorlókat telepítsenek be hozzánk. Amennyiben a munkaerő piaci helyzet esetleg nálunk is indokolttá tenné, akkor sem a közel keleti, vagy afrikai országok, hanem elsősorban a határon túl élő magyarok felé fordulnánk és nekik ajánlanánk fel lehetőségeket. A másik kérdés, amiről beszélnünk kell a jelenlegi migránsáradat megállítása. Azon országok közé tartozunk, amelyek azt mondják, Európán kívül kell a bajt kezelni. Ott kell beavatkoznunk, segítséget nyújtanunk, ahol a baj kialakul, azt kell támogatnunk, hogy ezek az emberek a saját országukban tudjanak boldogulni, nem pedig arra ösztönözni őket, hogy útra keljenek. A migrációs hullámot lehetőség szerint Törökországban kell megállítanunk, nem szabad, hogy tömegek lépjenek be számolatlanul és ellenőrizhetetlenül Európába, vagy hazánkba, mert ez komoly veszélyekkel járhat. Magyarország egységes ebben a kérdésben, és amíg ezt az egységet meg tudjuk őrizni, addig képesek leszünk megvédeni a hazánkat. Ha lesznek közöttünk olyanok, akik elárulják a magyar embereket és segítik Európát abban, hogy megszervezze a betelepítést, akkor ezrével érkeznek majd hozzánk is, megváltoztatva annak a városnak és közösségnek az életét, ahová elhelyezik őket.

– Jelenleg is folyik a betelepítési kvóta elleni aláírásgyűjtés, a kormány pedig az Európai Bíróságra adott be keresetet. Ennyire komolyan kell vennünk Brüsszel szándékait?  

–  A legnagyobb baj, hogy pontosan azt sem tudjuk, mit is akarnak Brüsszelben. Először húszezer, majd száznegyvenezer később százhatvanezer bevándorlóról volt szó, most pedig évente egymillióról beszélünk egész Európában, amit ki tudja, milyen képlet alapján osztanak majd szét. Szervezetlen, kaotikus a helyzet, Brüsszel lopakodó bevándorlási politikát folytat, megpróbálja a tagállamokra különböző rafinált eszközökkel lépésről lépésre rábírni az akaratát. Mi is nyomás alatt vagyunk: hol fenyegetnek, hol vádolnak minket, a nyugati sajtó hazugságokkal járatja le a hazánkat, legújabban pedig kötelezettségszegési eljárást indítottak ellenünk.

– Lehet, hogy engedni fog a kormány ennek a nyomásnak?

– Kizárt. Ez azonban nemcsak a kormányon, hanem a hódmezővásárhelyieken és a makóiakon is múlik, ezért fontos az aláírásgyűjtés és minden olyan fórum, ahol a magyar emberek véleménye meg tud jelenni. Két fronton harcolunk. A határzárral, a jogi és a rendészeti védelemmel megakadályoztuk a migránsok illegális és ellenőrizhetetlen beáramlását, de meg kell védenünk magunkat attól is, hogy nyugatról visszaküldjék hozzánk azokat, akiket Európa sem fogad be, vagy egy kötelező kvóta alapján Brüsszel Magyarországra is betelepítsen embereket. Amennyiben erre sor kerül, a 3200 képviselő-testületnek arról kell majd döntenie, hány embert fogad be, hogy ad nekik lakást, munkát, vagy európai szintű szociális ellátást. Elképzelhetetlennek tartom – ismerve a választókerületem 19 települését -, hogy bármelyik önkormányzat megadná ezt a jogot. Él Makón, Vásárhelyen, vagy a térségben elég szegény, rászoruló ember, ha pénzünk és lehetőségünk van arra, hogy segítséget nyújtsunk, akkor elsősorban őket kell támogatnunk.

– Pár napja kötelezettségszegési eljárást is indítottak Magyarország ellen. Ez is az európai nyomásgyakorlás része?

– Magyarország ellen több eljárás is indult, naponta érkeznek megkeresések, mindennap megfenyegetnek bennünket, a nyugat-európai sajtó napról napra tollára tűzi Orbán Viktort. Folyamatos nyomásgyakorlás zajlik annak érdekében, hogy a bevándorlók betehessék ide a lábukat. Akkor sem adjuk meg magunkat! Nem történhet meg, hogy olyan, az ország kulturális, gazdasági identitását és egységét érintő folyamatok induljanak el, amelyeket a magyar társadalom ellenez.

– A Visegrádi Négyeknél teljes az összhang ebben ügyben…

– 2010 óta egyre jobb a kapcsolat lengyelek, csehek, szlovákok és magyarok között, az elmúlt időszakban viszont olyan szoros együttműködést sikerült kialakítanunk, amire a rendszerváltozás óta nem volt példa. Gondoljon csak bele! A szlovák kormány ma kiáll a magyar mellett Európával szemben, pedig a két ország kapcsolata korántsem nevezhető feszültségektől, vagy problémáktól mentesnek. A V4-ek szövetsége ma védelmet jelent Magyarországnak és álláspontunk szerint egész Európának,

– Mikor folytatódhat a határzár építése Mezőhegyes felé a román határon? Egyelőre úgy tűnik, nincs rá szükség.

– Korábban is láttuk, hogy a migránsokat mozgató embercsempészek milyen gyorsan képesek új útvonalakra terelni embertömegeket. A fizikai határzár további kiépítésének akkor lesz létjogosultsága, ha Románia felől érkeznek hozzánk bevándorlók. Amint megjelennek Nagylaknál, fel kell építenünk és meg kell védenünk a térséget. Magyarország kapui nyitva állnak, a politikai vagy a háborús menekülteknek védelmet adunk, de elvárjuk mindenkitől, hogy a törvényeinket betartva, a kijelölt határátlépési pontokon lépjen hazánk területére. Súlyos hiba volt, hogy a németek meghívták a bevándorlókat, ez azzal a következménnyel járt, hogy 230 ezer ember úgy ment át Magyarországon, hogy megtagadta a regisztrációt és az együttműködést. Lényegében fogalmunk sincs, hogy kik özönlöttek be Európába. Meggyőződésem, hogy ez veszélyt jelent mindannyiunk számára.

– Idén újabb állomásaihoz érkezett a közigazgatási rendszer átalakítása. Mi a kormány célja az átszervezésekkel?

– Gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb közigazgatás, az állampolgárnak és az államnak egyaránt. Csökkentjük a bürokráciát, amely a gazdaság számára komoly teher, de megkeseríti az emberek életét is. A Makón, Vásárhelyen, vagy a térségben élő polgárok azt várják, hogy a tisztességesen befizetett adójukért cserébe az állam ne megnehezítse, hanem megkönnyítse a hétköznapjaikat. Január 1-vel, a rendszerváltás óta, azaz 25 év után, először nem emelkedni, hanem csökkenni fognak a különböző eljárási díjak, illetékek, sok közülük meg is szűnik, hiszen több igazolvány kiállítása és számos eljárás lefolytatása ingyenessé válik.

– Várható-e újabb rezsicsökkentés?

– Amennyiben 2016 végére az állam szolgáltatja az áramot és a gázt, meg tudjuk teremteni a további rezsicsökkentés lehetőségét. Dolgozunk ezen, azt szeretnénk, ha a lakosság számára nonprofit jelleggel működne az áram- és a gázszolgáltatás, de a távhővel kapcsolatban is vannak terveink.

– Hogyan sikerült kihasználni a most lezárult uniós ciklus lehetőségeit?

– Sikeresnek mondhatjuk a december 31-én záruló, 2007-2013-as fejlesztési időszakot, hiszen a rendelkezésre álló forrásokat 100 százalékban lehívta Magyarország, ami nemzetközi összevetésben is kiemelkedő eredménynek számít. Több mint 9000 milliárd forintot fordítottunk fejlesztésekre, amiből olyan, társadalmi szinten is kiemelkedő jelentőségű területeken értünk el sikereket, mint az egészségügy, az oktatási-kulturális, illetve a szociális intézményrendszer, vagy az úthálózat, a tömegközlekedési rendszer korszerűsítése. Megkezdtük a 2014-2020 fejlesztési időszak pályázatainak kiírásait, már 3000 milliárd forintnyi pályázat jelent meg.

 – A 2014-20-as uniós ciklusban milyen célokat szeretne megvalósítani a kormány az uniós pénzek felhasználásával?

– Az előttünk álló években a gazdaságélénkítést állítottuk a középpontba, a rendelkezésre álló források 60 százalékát a kis- és közepes vállalkozások támogatására fogjuk fordítani. Ez 4-5 ezer milliárd forintot jelent a kkv szektor számára, ami megerősíti és felkészíti a gazdaságot a 2020 utáni időszakra, amikor várhatóan kevesebb fejlesztési forrás érkezik. Az uniós pénzeket a gazdaságélénkítésen keresztül lényegében a jövőnkbe fogjuk befektetni.

– Zajlik a Földet a gazdáknak program.

– December 31-én véget ér az első ütem, amelyről januárban a kormány meghallgat egy összegző jelentést. December közepéig a kormány 100 ezer hektár földet adott a magyar gazdák tulajdonába, körülbelül 150 milliárd forint értékben. Az agrárkamara és a MAGOSZ kezdeményezésére indult program keretében a magyar gazdák bérlőből tulajdonossá válhatnak, a megerősödött mezőgazdaság pedig egyre több embernek ad majd munkalehetőséget.

– Egy makói fórumon említette, hogy ha három dolgot kellene mondania, amire büszke, akkor ezek közül az egyik a hadiözvegyek és hadiárvák ellátásában részesülők körének kibővítése.

– Az is lehet, hogy ez az eddigi képviselői munkám legnagyobb sikere. Vásárhelyi polgárokkal 10 éven át dolgoztam azon, hogy akik 1950 után nyilvánvaló politikai okokból elvesztették hadiözvegyi vagy hadiárvai juttatásukat, újra ellátásban részesüljenek. A törvénymódosítással az országgyűlés igazságot szolgáltatott a második világháborúban elesett, eltűnt és hadifogságban elhunyt katonák és munkaszolgálatosok özvegyeinek és árváinak, mindazoknak, akiknek férje, édesapja 1938. november 2-a és 1945. május 9-e között a volt Magyar Királyi Honvédség és a csendőrség kötelékében szolgált, függetlenül állományviszonyától, rendfokozatától, és attól, hogy a II. világháborút lezáró párizsi békeszerződés következtében más ország állampolgárává vált. A Magyarországért harcoló és az életüket áldozó magyar katonák a hőseink, akiket azonban az előző rendszer megbélyegzett, a hozzátartozóiktól pedig megvonta az ellátást. Ezt sikerült most helyreállítanunk.

Fotó: Vári Dénes

– Nemrég zárult a makói és a vásárhelyi kórház közös, 3 milliárd forintos fejlesztési programja. Megújultak az intézmények, miközben nemrég még arról volt szó, hogy mindkettőt bezárják…

– 2007-ben kormánydöntés született arról, hogy a vásárhelyi kórházat bezárják, de a makói kórház sorsa is bizonytalan volt. Ehhez képest most mindkettő fejlődik. A makói már elkészült, januárban adják át a vásárhelyi új épületét. A két intézmény között kiváló az együttműködés, Kallai Árpád főigazgatóval minden megtettünk annak érdekében, hogy mind makóiak, mind a vásárhelyiek érezhessék, a kórházuk sokkal jobban működik, mint korábban. Az intézmények fejlesztése természetesen nem ért véget, újabb és újabb lehetőségeket keresünk, hogy a térség polgárai a lehető legjobb minőségű egészségügyi ellátásban részesülhessenek.

– A kórház mellett egyéb közös fejlesztések is vannak?

– A térségben rengeteg lehetőség rejlik, folyamatosan dolgozunk azon, hogy összehangolt fejlesztésekkel ezeket minél jobban kiaknázzuk. Vásárhely például 8-10 útvonallal elkészítette azt a térképet, amely a város környéki kerékpáros kikapcsolódási, vagy túrázási lehetőségeket tárja fel. A Hódmezővásárhely-Maroslele-Makó vonalon, de akár a földeáki út mellett a Földeák-Óföldeák-Maroslele irányában, vagy Makó és Mezőhegyes között, a határ mentén is érdemes lenne hasonló lehetőségeken gondolkozni. Ma már egyre többen keresnek hazánkban is aktív pihenési, kikapcsolódási lehetőségeket, és szívesen eljönnek Vásárhelyre vagy Makóra az ország más részeiből is egy-egy hétvégére, ha ezt az időt aktív pihenéssel tudja eltölteni a család. Ennek az összes feltétele megvan, hiszen van szálloda, élményfürdő Makón és Hódmezővásárhelyen is. Nemrégiben adták át a Makó-Kiszombor közötti kerékpárutat, és építik a Kövegy és Csanádpalota közöttit is, ezek azonban elsősorban az itt élők közlekedését szolgálják.

– Említette, hogy egy év után is azon kell dolgoznia, hogy a makóiak elfogadják és nagyon sok lakossági fórumon vett részt. Mi az, amiről úgy érzi, hogy az idén Önnek köszönhető, és makói városvezetéssel közösen sikerült letenni az asztalra?

– Minden a makóiaknak köszönhető! A makói városvezetésnek először is rendet kellett tennie. Húsz éven át a Magyar Szocialista Párt és a baloldal irányította a várost. Olyan is volt… Ahhoz, hogy az új városvezetés ezt követően milyen irányba induljon el, nagy társadalmi konzultációra volt szükség. Húsz év után először is ki kellett takarítani, kiborogatni a csontvázakat a szekrényekből – lásd, a vízmű ügyét – és meg kellett beszélni, merre tovább. A legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy meg tudtam győzni a képviselő-testületet és a polgármestert arról, hogy minél többet beszéljenek az emberekkel. A polgármester asszony ezt fantasztikusan csinálja, de a képviselő-testület is felzárkózott hozzá. Pedig ennek – Vásárhellyel szemben – itt nem volt hagyománya, a baloldal úgy vezette a várost, hogy nem beszélt az emberekkel. Ez a legnagyobb változás Makón. Két nagy fejlesztést szeretnénk a városban 2016-ban elindítani, a könyvtár megépítését és a fürdő bővítését a Makovecz tervek alapján. Fontos és hiánypótló fejlesztések zajlanak a térség szinte valamennyi településén, de érdemes azt is látnunk, hogy a gazdaság teljesítőképessége is javul, hiszen mind Makón, mind Vásárhelyen olyan alacsony a munkanélküliség, amilyenre 1990 óta nem volt példa.

– Abban is erősödik Makó, hogy egyre több programot szerveznek…

– Számos és szép programot szerveznek a városban, amelyeket láthatóan szeretnek is a makóiak. Nagyon nehéz húsz év után megváltoztatni egy város működését, és nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a polgármester asszony nem fölényes, hanem szoros eredménnyel nyerte meg a választást, ezért a bizalom megtartása és az új bizalom megszerzése számára komoly feladat. A makói képviselő-testület túl van a legnehezebb éven, úgy látom a dolgok ott is kezdenek jó irányba haladni.

– Hogyan készül az adventre?

– Az adventtel kapcsolatos feladatok nagy része a feleségemre hárul, a december a munkám egyik legnehezebb hónapja. Mind a parlament, mind a kormány évet zár, de a választókerületben is rengeteg a munka. December vége azonban a családé, már megkaptam a gyerekektől a levelet, amelyet a Jézuskának írtak, benne a kívánságokkal, és úgy érzem komoly feladatok várnak rám (nevet). A karácsony és december vége a családról, a gyerekekről szól, ahogy közeledünk az ünnephez, igyekszem egyre jobban részt venni a készülődésben is. Szenteste a szüleim nálunk vacsoráznak, a feleségem főz hagyományos karácsonyi ételeket. Ha pedig a Jézuska meghallgatja a kéréseket idén egy kiskutyával bővülhet a család.