Makó

Torma Imrére emlékeznek


Oláh Nóra – Makó


Közeledik a Magyar Festészet Napja – egészen pontosan október 18-hoz, Lukács-naphoz köthető ez a jeles dátum. Valószínűleg kevesen sejtik, hogy apropóját a Szent Lukácsról való megemlékezés adja, akiről nemcsak azt lehet tudni, hogy a négy evangélista egyike volt, és az Apostolok cselekedetei című bibliafejezet írója – emellett orvosi hivatást töltött be, sőt festészettel is foglalkozott. Így válhatott az orvosok és a festők védőszentjévé.

A névnapja alkalmára kijelölt ünnep egyébként 2002-ben jött létre, civil kezdeményezésre; azóta időtartamában, jelentőségében és programjainak sokoldalúságában szerte az országban örvendetes növekedés mutatkozik.

– Makón új kezdeményezésnek számít a Magyar Festészet Napjáról való megemlékezés, de remélhetőleg hagyománnyá válik – árulta el Karsai Ildikó grafikusművész, a városi tematikus rendezvények kurátora. Fontos, hogy ilyenkor olyan értékek kerüljenek fókuszba, amelyekre a hétköznapok során talán nincs is mód felfigyelni.

A Makón született Torma Imre (1893-1954) ráadásul életében sem került az őt megillető helyre; a különleges pályaívet bejárt festőművész inkább magányos alkotónak számított. Ecsődi Ákos festő Makó állócsillagának nevezte őt, és így jellemezte: „Mindig fölfelé törekedett, annak a magasságnak az ormára, amin elérte volna művészi önelégültségét. De szenvedett, mert nem nyert olyan elismerést, hogy megnyugodhatott volna a maga erejében…”.

A múzeum emeleti termében látható, főként tájakat ábrázoló válogatás nem a legismertebb, de mindenképpen a maga korában újszerűnek számító alkotásokból áll. Ezek a festmények – amelyek egyébként a múzeum és a városháza falain „laknak” -, kompozíciójukban, színvilágukban, szinte már zenei hatásokat idézve, az impresszionizmus felé mutatnak.

Ugyancsak a Torma Imre-életmű részét képezik a görög katolikus templomban található falképek, amelyeket 1928-ban festett. Ezeket az épület részeivé vált alkotásokat ugyancsak érdemes megtekinteni, hogy átfogóbb képet kaphassunk a város szülöttének munkásságáról.

– Mindig is valamilyen apropó kapcsán figyelünk fel jobban a minket körülvevő szépségekre, ezért a jövőben is egy-egy alkotó, vagy értékteremtő tevékenység bemutatása kerül az ünneplés középpontjába – jegyezte meg Karsai Ildikó.

Aki abban is bízik, hogy ez a mostani kiállítás inspirációt ad a pedagógusoknak és a diákoknak is – például egy „kihelyezett” művészettörténet óra keretében…