Makó

Erdélyi koncertkörúton a makói fúvósok


Oláh Nóra – Makó


A hangversenykörút apropóját az a különleges alkalom adta, hogy a Kelet-európai Fúvószenekari Szövetség – melynek Csikota József az elnöke – új taggal bővült, az Erdélyi Fúvószenekari Szövetség „személyében”. Az esemény kapcsán Erdély területén több koncertet adott a 60 fős együttes, s amerre jártak, igazi magyar vendégszeretettel találkozhattak.

Először a fazekasságáról híres Korondon léptek fel, egészen pontosan a művelődési ház előtti tágas téren. A helyi vendéglátás valóban példaértékű volt, hiszen a zenekar tagjait hamisítatlan magyar ételek és szálláshelyül elegáns panzió fogadta. A vendéglátók – aligha meglepő módon – igazi helyi szuvenírrel kedveskedtek a makói fúvósoknak: egy kifejezetten töltött káposzta főzésére alkalmas dekoratív kerámiaedénnyel…

A zenekar repertoárjában elsősorban magyar művek szerepeltek, produkciójuk pedig hatalmas sikert aratott. A műsor végén a makóiak a magyar majd a székely himnusz eljátszásával tették még ünnepélyesebbé és meghittebbé a hangulatot – a közönség együtt énekelt a hangszerjátékkal.

Tovább folytatva a hangversenykörutat, az együttes a festői környezettel büszkélkedő Csíkszentsimonra utazott. Innen alkalmuk nyílt kirándulást tenni a festőiségben ugyancsak verhetetlen Békás-szoroshoz és a Gyilkos-tóhoz. A település szépen felújított művelődési házában tartott koncert pedig kétségkívül sikeresnek bizonyult, hiszen a közönség állva tapsolta a makói zeneiskolásokat.

A csodálatos élményeket minőségi hangversenyekkel megháláló fúvósaink vendégkarmesterek dirigálásával is játszottak: Korondon Molnár Andor, Csíkszentsimonon pedig Sándor Árpád állt fel a dobogóra, Csikota József felkérésére – mindketten a saját településük zenekarának vezetői. A makói együttes ugyanakkor saját ifjú tehetségeinek, Csikota Leventének és Csikota Péternek is lehetővé tette a karmesterként való bemutatkozást.

A fellépések után következhetett a kikapcsolódás, méghozzá a Fekete-tenger partján, a Neptun üdülőkörzetben. Itt – a hangszereket (is) átmenetileg pihentetve – sportolással, közösségépítéssel múlatták az időt a zenekarosok. Megérdemelték, hiszen a hangversenykörutat komoly felkészülés, próbák hosszú sora előzte meg…

– Minden szempontból értékes élményekben gazdagodva tértünk haza, hálásak vagyunk érte a támogatóknak, a szólamvezető tanároknak és a szülőknek – összegezte tapasztalatait Csikota József. Ugyanakkor örvendetes ténynek tartja azt is, hogy az Erdélyi Fúvószenekari Szövetség csatlakozása a Világszövetség kelet-európai szekciójához lehetőséget ad arra, hogy a Románia területén működő magyar zenekarok is bekapcsolódhassanak a világ fúvószenekari vérkeringésébe.