Hírek

A határzár az egyetlen hatékony védekezés


MH-MTI


Lázár János elmondta: Magyarország kért, de nem kapott segítséget az Európai Uniótól ahhoz, hogy be tudja tartani a schengeni egyezményt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter felidézte, hogy az Európai Bizottság most döntött a 2014-2020 között elosztható forrásokról. Lázár János hangsúlyozta, nem tartja méltányosnak a német kritikákat, hogy Magyarország miért nem kért segítséget. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Magyarország 200 millió eurót költött a védekezésre az adófizetők pénzéből, miközben 65 millió eurót kap hét év alatt az EU-tól.

Szerinte a szerdai események visszaigazolták a jogi, biztonsági és élőerős határzár létjogosultságát, s jelen pillanatban a sok “európai blabla között” ez a hatékony intézkedés a határ védelme érdekében. Értékelése szerint az a feltételezés is figyelmet érdemel, hogy a migráció szervezett akció volt, a szerb-macedón határról szervezetten szállították a bevándorlókat a déli határ egy néhány kilométeres szakaszára, s a szervezők képesek az útirányt befolyásolni.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy “nem boldogító tény”, hogy a rendőrségnek erőszakot kellett alkalmazni, még ha az szükséges és arányos is volt. Nincs ok örömre, ünneplésre – fogalmazott, hozzátéve: kifejezetten megrendítőnek tartja a röszkei átkelő környékéről érkező képsorokat.

Magyarország továbbra is elvi alapon ellenzi a menekültek elosztását meghatározó uniós kvótarendszert, de a határok megvédése után kész részese lenni egy olyan vitának, amely arról szól, milyen szempontok érvényesíthetők azoknak az országoknak a megsegítésére, ahol sok bevándorló van – hangsúlyozta.

Lázár János elmondta: június 17-e, a biztonsági határzár felépítésének bejelentése óta eltelt hetek azt bizonyítják, hogy Magyarország egyedül az uniós tagállamok közül képes betartani a schengeni egyezményt. Az egyezmény betartása azt eredményezte, hogy lényegében ma Magyarországon a menekülttáborokban alig van ellátásra szoruló ember. Ezért a magyar kormány az érvényes álláspontot betartva, a kvótát elvi alapon ellenezve részese lehet egy elvi vitának arról, hogy a határok megvédése után milyen szempontok érvényesíthetők azoknak az országoknak a megsegítésére, ahol sok bevándorló van. Az ország nemzetközi megítéléséről szólva úgy értékelte, hogy az osztrák kancellár és a román miniszterelnök “gyűlöletbeszédet” folytat a magyarok ellen.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kérdésre elmondta, a menekültkérelmet benyújtóknak – annak elbírálásáig, azaz két hétig – teljes jogi védelmet és ellátást kell adni.

Fotó: Botár Gábor