Makó

A balett a makói Rudisch Bogi élete


Oláh Nóra – Makó


Ha az átlagember megnézi a Fekete hattyú című filmet, megrémülhet attól a miliőtől, ami a balett kulisszák mögötti világát körüllengi. Elszántság, életre-halálra szóló küzdelem az érvényesülésért, nem kevés önkínzással… Kérdés, hogy így van-e a valóságban is, vagy csak a film cselekménye lett ennyire a végletekig kihegyezve?

A makói Rudisch Boglárka tervekkel és vágyakkal motivált, igazi mai tizenéves. Az előbb említett filmmel mindössze annyi a kapcsolódási pontja, hogy a Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakközépiskola második évfolyamát kezdte el a napokban. Az egykor a Kertvárosi Általános Iskola testnevelés tagozatos tanulója régóta érdeklődik a tánc, a balett iránt; ötödik osztályos korában kezdett el balettozni, ugyanakkor 8 évig társastánccal is foglalkozott. Örömmel, szinte átszellemülten mesélt választott tevékenységéről.

Mint mondta: a pálya nehézségei közé tartoznak a lemondások, a plusz terhek és fizikai fájdalmak. Örökké figyelni kell az étkezésnél, mivel a balerina alkatot nem könnyű elérni és megtartani. Rendszeres a szembesülés a mérleg mutatójával – igaz, azért néha belefér egy kis „bűnözés”. A lábat is fokozatosan szoktatni kell a sajátos terheléshez, a jellegzetes spicctartás kialakítása pedig nem megy egyik pillanatról a másikra. A rüszt nyújtása eleinte fájdalmas, de szükséges művelet, hiszen ez a láb „ékszere”.

A balett órán a klasszikus, míg a modern órán a kortárs balettet tanulják a növendékek. A repertoár tantárgy a táncok betanulását foglalja magába, míg a „spiccóra” a speciális lábtartás és a balettcipő viselésének gyakorlásával telik. Mindezeken kívül még a tánctörténet és a drámaórák is bővítik a szaktárgyak körét. A napi órarendben általában a közismereti órák közé „ékelődnek” a szakmaiak, majd délután még próbák is következnek. Így nem csoda, hogy a tanulásra csak este későn jut ideje. A kollégista lány számára a hétvégi hazautazás a fellépésektől függ, hiszen alkalmanként szerepelni is szoktak Győrben és környékén.

Bogi azt is elárulta, hogy ezen a pályán bizony jócskán van rivalizálás. A középiskolai tanulmányok végén a diákok vizsgakoncerten mutatják be tánctudásukat, és ez a pályaválasztás szempontjából különösen fontos alkalom. Ekkor ugyanis a különböző társulatok vezetői is ellátogatnak az intézménybe, hogy szemrevételezzék a fiatal tehetségeket. A további érvényesülés másik lehetősége pedig a továbbtanulás a Magyar Táncművészeti Főiskolán.

Aligha meglepő, hogy Bogi is a balett világában képzeli el a jövőjét. Ezt a pályát – a nehézségei ellenére – nagyon szépnek tartja, és az sok örömöt tartogat a számára…