Makó

Lázár János: a hatékonyság növelése a legfontosabb



Lázár János az interjúnak helyt adó Makót szimbolikus helyszínnek nevezte, ugyanis a Maros-parti város jelzi az elmúlt öt év változásainak irányát, de már néhány részeredményét is.

– A Fidesz – elődei álszentsége vagy tehetetlensége után – végre a gyakorlatban is csökkentette a politikából élők számát. Mind a parlamentben, mind az önkormányzatokban kevesebben ülnek, így lett az én választókerületem is kétszer nagyobb. A makóiak persze kemény emberek, nem könnyű kiérdemelni a bizalmukat. Ezért a pályám egyik legnagyobb eredményének tartom, hogy tavaly valamennyi itteni körzetben sikerült megszereznem a szavazatok többségét. Tény, hogy sok munka van e mögött: egy olyan városban kellett újraszerveznünk a Fideszt, amely húsz évig szocialista vezetés alatt állt. Ennek nyomán – szoros eredménnyel ugyan, de  Farkas Éva Erzsébet, egy katolikus pedagógusból lett polgármester szerzett lehetőséget a polgári oldal számára, hogy a város vezetésében is bizonyítson – fogalmazott. Hozzátette: a makói térség választási eredménye is mutatja, nincsenek örökölhető és elhódíthatatlan körzetek. A politikában a meglévő elveszíthető, a megszerezhetetlennek hitt többség pedig igenis kiérdemelhető. A valódi teljesítmény a kulcs. A települési politika ebből a szempontból a közélet egyik legközvetlenebb, legőszintébb terepe: ha jól teszed a dolgod, és kézzel fogható az eredmény, akkor meglesz a folytatáshoz szükséges bizalom is. Ha viszont csak alibizel, a választási statisztikák sem védenek meg a bukástól. A választások utáni legnagyobb makói eredménynek az elszámoltatást, illetve a helyi mutyik felszámolását azaz az elmúlt húsz év lebontását jelölte meg.

Véleménye szerint a kisiklott vagy elsikkasztott rendszerváltást nem lehet egyben, valami központi „programfrissítéssel” kijavítani: ezt a munkát városról városra, településről településre kell elvégezni. Ez sok munkával és még több politikai küzdelemmel, érdeksérelemmel jár, de mindez nem spórolható meg. Az elmúlt húsz év ugyanis épp azért lett olyan, amilyen, mert túl sok mindenben kötöttünk rossz kompromisszumokat, és a politika túl sok mindenből hagyta ki azokat, akiket elvileg képviselnie kellett volna. Ha ez most nem így történik, helyrehozhatjuk, ami elromlott. Még úgy is, hogy az elmúlt húsz év jogutódjaként viselkedő baloldal helyben még mindig erős. Ha ahhoz szerencsére már nem is eléggé, hogy továbbra is elnyomja a helyi közösségeket, civil kezdeményezéseket, főként a polgári szervezeteket. Most minden héten újra van lakossági fórum, a polgármester asszony pedig személyesen konzultál az itt élőkkel. Makó újra a makóiaké.

Akik ugyanis 2014-ben a Fideszre voksoltak – tette hozzá -, azt remélik, hogy a gazdasági konszolidáció után most a polgári berendezkedés, a polgári életforma megerősítése következik. Engem az motivál a politikában, hogy nekik ne kelljen csalódniuk.

Lázár János szerint a mai kormánykonferencia erről illetve arról szól, milyen kormányzati munka kell ahhoz, hogy 2018-ban újra bizalmat kapjanak, és egyfajta folytatásként megkezdhessék a munka harmadik részét is.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta az elmúlt évben egyfajta előkészítés zajlott némi kormányzati átrendeződéssel, egy újabb nemzedék színre lépésével. A folyamatosság jegyében, de a korábbitól eltérő munka kezdődött. Úgy látja, az alapok ugyanis rendben vannak, megszületett az új alaptörvény és a sarkalatos jogszabályok, amivel legalább jogi-politikai értelemben beteljesedett a rendszerváltozás. Most jönnek a hétköznapok, polgári fordulat az emberek, a családok, a vállalkozások életében. Ennek tartalma, kormányzati tettekre lebontott programja éppúgy komoly dilemma, mint az, hogyan mérjük az eddigi teljesítményt. Persze van néhány olyan szám, amely megkérdőjelezhetetlen: a rendszerváltozás óta nem dolgoztak ennyien legálisan Magyarországon, nem volt ekkora gazdasági növekedés 2007 óta, nő az ipar, a külkereskedelem, sőt a jövedelmek is. Az elemzőknek lehet pártállásuk, de ezeknek a számoknak nincs. Ezek az adatok azt mutatják, hogy valódi konszolidáció történt a magyar gazdaságban.

Az ellenzékkel folytatott vitáról azt mondta, hogy a kormány dolga nem az, hogy hamis világmagyarázatokról vívjon szélmalomharcot, hanem az, hogy kormányozza az országot.

– Ezért is javasoltam a miniszterelnök úrnak, hogy próbáljunk minél több objektív számot keresni a kormányzati teljesítmény vagy éppen a demográfiai folyamatok mérésére. A Fidesz szeptember ötödikén Kötcsén egyre inkább az ilyen mutatók alapján értékeli majd a politikai helyzetet, míg a szakpolitikai kérdésekről a kormányzat is mérleget von, elemző módon igyekszünk visszatekinteni az elmúlt öt, illetve az elmúlt egy esztendőre a végrehajtó hatalom szempontjából is. Ezt a „harag és részrehajlás” nélküli szakpolitikai önvizsgálatot most tartjuk meg először, de bevallottan hagyományteremtő céllal, mostantól minden évben lesz ilyen eszmecsere.

Arra a kérdésre, miért nem lesz nyilvános a kormánykonferencia, azt mondta azért, mert az nem a politikai kommunikáció, hanem a kormányzati munka része!

– A szájkaratéra ott van az ellenzék, az egyes területek szakértőit azonban meg kell védeni a méltatlan helyzetektől ahhoz, hogy őszintén elmondhassák, milyen dilemmára milyen válaszlehetőségeket látnak. Nem szellemes megfogalmazásokat, hanem működő megoldásokat keresünk… Remélem, lesz érdemi kritika és vita egyebek mellett arról, hogy áll a konkurenciához, így a szomszédos államokhoz képest a gazdasági növekedést gátló bürokrácia csökkentése.

Lázár János elmondta: az állam drágán működik, ahelyett, hogy segítené, könnyítené a polgárok és a vállalkozások életét, inkább csak újabb terheket rak a vállukra. Az állam legtöbbször bonyolítja, nem pedig intézi az ügyeinket. Ennek gyökeres megváltoztatása az egyik legfontosabb és legszemélyesebb politikai kihívás számára.

– Az államra a kommunista évtizedekben szocializálódott nemzetek szükséges rosszként tekintenek, amely packázik az emberrel és amelynek túl kell járni az eszén. A nyugati világ polgárai azonban olyan – a pénzükből működő – szolgáltatásnak tekintik az államot, amely hatékony csendestárs lehet az életük bármely területén, az otthonteremtéstől a vállalkozásig. A magyar államnak még van hova fejlődnie együttműködési készségből, a magyar polgárnak pedig fogyasztói öntudatból. Elsősorban ezért nem értek egyet azokkal, akik a kormányzati politikát is csupán egy csomagolható terméknek tekintik, amelyet marketinggel és kommunikációval el lehet adni. Valódi teljesítmény és az állammal kapcsolatos tapasztalatok érdemi változása nélkül nincs mit eladni. A kormányzati munka önmagában nem elegendő a választási sikerhez – ezt a Fidesz 1998 és 2002 között keservesen megtanulta -, de tartom, hogy a teljesítménynek nagyobb szerepe van. Az, aki a valóság jelentőségét relativizálni próbálja a látszatéval szemben, kárt okoz, még akkor is, ha segíteni akart – válaszolt a Magyar Hírlap egyik kérdésére.

A Gyurcsány kormányról szólva elmondta, hogy az a magyar emberek, családok, vállalkozások rovására segítették jobb élethez az itteni multikat, pénzintézeteket, közműcégeket, meg egy szűk kegyenci kört. Ezzel ellentétben a Fidesz kormány lehetőségeket teremt. Megváltoztatta a politika fő közlekedési irányát, ma valóban rosszabbul élnek a bankok és a közműcégek, mint négy éve, hogy cserébe jobban élhessenek azok, akik húsz éven át mindig a vesztesei, sosem a nyertesei voltak a változásoknak.

Elárulta, hogy feladatokat is szabnak kormánykonferencia során.

– A keret ugyanis, például az oktatásban, immár rendelkezésre áll, el kell kezdeni használni. Nem feltétlenül világraszóló dolgokról beszélünk. Ha például bevezetjük a mindennapos testnevelést, az egész napos iskolát vagy éppen hároméves kortól jó óvodához juttatjuk a gyermekeket, már jutottunk valamire. Megdöbbentő amúgy, hogy a mérések szerint rengeteget romlott a szülők bizalma az oktatási rendszer iránt. A köznevelésben ezért teljesen újra kell osztani a szerepeket, huszonöt év után végre meg kell kérdezni a szülőket, milyen változásokat látnak indokoltnak. Ez is azzal függ össze, amit az állam és a polgár viszonyának a megváltoztatásáról mondtam. Nem az iskolának van joga intőt adni a szülőknek, hanem fordítva- fogalmazott.

Elmondta az emberekkel való konzultációt a mindennapok részévé kellene tenni.

Nem titkolta, lesz minisztercsere, a menetrend szerint szeptember tizenötödikén megszületik a döntés a személycserékről.

– Ez azonban nem rokon- és ellenszenv, esetleg a pártpolitikai helyértékek alapján történik majd, hanem kizárólag a szakmai teljesítmény alapján. A többi ezzel kapcsolatos híresztelés csupán a nyári politikai ponyvatermés része. A kormányfő fel akarja rázni, lendületesebbé akarja tenni a tárcák munkáját, ennek a személycsere csak egyik és talán nem is a legkézenfekvőbb módszere. Van még egy bő évünk a következő kampány kezdetéig, addig van igazi tere a valóban szakmai munkának. A kormánykonferencia ez utóbbiról szól majd, a személycserék legfeljebb eszközei, de nem a céljai az ilyen elemző együttléteknek. Munkát ígérek tehát, nem pedig személyzetpolitikai szenzációkat.

– Ha mi leszünk azok, akik a mutyizás visszaszorítását komolyan vesszük, akkor azt a polgárok – pártállástól függetlenül – értékelni fogják. Nemcsak a bűnöket, de még a hibákat sem szabad szőnyeg alá söpörni, különben cinkossá, felelőssé válunk bennük. Korábban például az EU-források megszerzése és a korrupció – fogalmazzunk úgy – „jegyben járt”. Az utóbbi két évben ezt a vélekedést már alig hallani, ami nagyon fontos változás. Ennek szellemében készül amúgy az új közbeszerzési törvény is, amely kevesebb bürokráciát, több átláthatóságot és a nemzeti érdek érvényesülését egyaránt garantálja majd. Érhet minket politikai bírálat vagy kísérhet zsigeri ellenszenv, de a kormányzásunkat senki sem hasonlíthatja ahhoz az időszakhoz, amikor a szocialisták és a szabad demokraták kiskirályok módjára lopták szét az országot. Ha ugyanis el akarjuk kerülni az ő sorsukat, a politikai, morális megsemmisülést, nem elég hatékonyabban kormányozni, mint ők: tisztakezűnek is kell lenni. Ennek a célunknak a hitelesítésében maradt még tennivalónk a ciklus végéig – mondta Lázár János.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a bürökrácia csökkentésének több szintje van. Az első a közigazgatási, a következő az adóeljárások kérdése, amelyet mindenképp felül kell vizsgálni úgy, hogy ebben a vállalkozókat nem ellenségnek, hanem szövetségesnek tekintik. Szerinte a jelenlegi adórendszer számukra egyértelműen hátráltató tényezőt jelent. Az új struktúra mellett új mentalitás is kell, tarthatatlan, hogy a hatóság abból indul ki, hogy mindenki adócsaló.

– Ebben sajnos jól mérhető, hogy 1990-ben nem volt teljes és valódi rendszerváltás: tovább éltek a Kádár-rendszer rossz reflexei. De ugyanilyen fontos az építésügyhöz vagy az európai uniós források hozzáféréséhez kapcsolódó bürokrácia. Alapvető vezérelv: a polgár a megrendelő, az állam pedig a szolgáltató. Bár az elmúlt években érzékelhető a javulás, az állam bizony még mindig az adófizetők pénzéből működik rosszul, mivel nehézkes és lassú. Ez tarthatatlan. Mind a négy említett területen előrelépést kell elérni, különben nem tud az elvárt mértékben nőni a gazdaságunk, és nem sikerül megerősíteni a polgári berendezkedést. Ha a magyarok a ciklus végéig nem érzik úgy, hogy Magyarországon elkezdett helyreállni a rend a polgár és az állam viszonyában, akkor 2018-ban aligha számíthatunk újra a bizalmukra.

A bevándorlással kapcsolatban elmondta a szuverenitásért való küzdelem mellett újra kiemelt feladat lett a magyarok, illetve az ország megvédése. Kárpátalján vagy Romániában pél­dául ismét nehéz helyzetbe került az ott élő magyarság. – Ezt is látni kell, ahogyan azt is, az idén, szervezett embercsempész-akció eredményeként, már háromszázezres tömeg tart a déli határ felé, és uniós jogot nyer, hogy akár itt is maradjon, vagy ide visszatérjen, veszélyeztetve ezzel az ország integritását. A menekültáradat ugyanis, amely Afganisztán, Szíria vagy Szudán felől hazánk déli határa felé tart, igenis kockázatot jelent. Akad, aki nemzetbiztonsági kockázatot, hiszen a papírok, azonosítási lehetőségek nélkül mozgó tömegben elrejtőzhetnek terroristák is. Van, aki közbiztonsági kockázatot, mert nem tudja vagy nem akarja tisztelni a magántulajdon szentségét, ezért erővel veszi el azt, amire szüksége van…. És van, aki „csak” létbiztonsági kockázatot jelent, mert a nyelvet sem beszélő, zömében szakmával sem rendelkező szegények számát növelné itthon és Európában. Elég teher nekünk az, hogy megvédjük a bűntől és a szükségtől a saját szegényeinket: a hajlék vagy munka nélkül élő magyarokat. Ha nem teszünk érdemi lépéseket, olyan mentőhajó leszünk, amely maga is elsüllyed a reá kapaszkodók terhe alatt. Akkor pedig mindenki vízbe fúl, az is, aki segítséget kért és az is, aki segíteni akart. Ezért volt szükség határozott lépésekre. … Ha szükségünk volna bevándorlásra, megszervezzük mi. Ráadásul körülöttünk is magyarok laknak, ők nyilván elsőbbséget élveznének ebben a kérdésben – mondta. Hozzátette: lakott belterületeken nem lesznek befogadó állomások.

Lázár János szerint a büntetőtörvénykönyv tervezett szigorítása célja elsősorban a visszatartás, hogy mindenki tudja, mi a magyar kormány álláspontja. Ha ez átmegy, az embercsempészek kénytelenek lesznek útvonalat váltani.

– A valóban üldözötteknek természetesen továbbra is segítünk, ez nem is kérdés. Mindeközben az Európai Unió megalázó módon osztja szét a határvédelemre jutó forrásokat, a régi tagországok lenyúlták az újak pénzét. Minden hatásos, közös megoldást támogatunk az egész Európát érintő, a második világháború óta nem látott mértékű népvándorlás visszaszorítása érdekében, de várni már egyetlen percet sem tudunk. Legyen világos: Magyarország továbbra is kész arra, hogy újra a keresztény Európa védőbástyája legyen. De ehhez a hátország, a belső Európa érdemi támogatása is kell. Brüsszel érdeke is az, hogy Magyarország erős végvár legyen. Hát ne gyengítse, hanem erősítse, s adjon több uniós pénzt a népvándorlás kezelésére! Szent István állama, Európa védősánca akkor tudja betölteni történelmi hivatását, ha nem marad magára – fogalmazott Lázár János, a Magyar Hírlapnak adott interjúban.