Hírek

Lázár János nem zárta ki Vida Ildikó menesztését


A Miniszterelnökséget vezető miniszter a jogalap nélküli bevándorlók kiszűrésének fontosságát hangoztatta, hozzátéve, hogy a jogszabály-módosítás egységes eljárást és hatékonyabb szankciókat garantál. Akik megfelelnek az egyezményekben foglaltaknak, azok viszont számíthatnak arra, hogy védelemben részesülnek.

Az adatokat ismertetve azt mondta: az első félévben 75 ezren érkeztek illegálisan az országba, így év végére a szám elérheti a 170 ezret is. A nyugatról kiszorítani kívánt emberekkel együtt pedig Magyarország “két tűz közé kerülhet” – hívta fel a figyelmet. A Magyarországra visszatoloncolni tervezett 15-20 ezer ember ügyében az Európai Unióval, Németországgal és Ausztriával való folyamatos tárgyalásokat tartott szükségesnek és a kormány nevében üdvözölte Angela Merkel német kancellár szavait, amelyekkel megerősítette a szerbiai és magyarországi bevándorlási helyzet súlyosságát. Az ideiglenes határzárra vonatkozó szavakra pedig úgy reagált: az unió hetek óta nem tud dönteni a bevándorlás megfékezésének kérdésében, a néhány tucat német és osztrák rendőrt pedig inkább karikatúrának tartja.

A tárcavezető a mintegy kétórás tájékoztatón arról is beszámolt, hogy “gőzerővel” készítik elő az ideiglenes határzárat, a miniszterelnök a mielőbbi felállításra utasította a belügyminisztert. Hozzátette, hogy a következő hetekben meg kell kezdődnie az első építkezéseknek. A legális határátlépési pontok továbbra is minden menekült számára nyitva állnak – emelte ki.
Lázár János azt is megerősítette, a rendelkezésre álló titkosszolgálati információk alapján megállapítható, hogy Szerbiában szervezett embercsempészek dolgoznak, akik megjelölik a könnyen átléphetőnek ítélt határszakaszokat. Ezen helyeket “mérnöki pontossággal” meghatározzák és ide irányítják az illegálisan érkezőket.

A miniszter arra a kérdésre, hogy mit tesznek az idegengyűlölet kialakulása ellen, azt felelte: ha a bevándorlók nem tartják be a játékszabályokat, az az ott élőkben visszatetszést fog kelteni. Személyes tapasztalataira hivatkozva kijelentette: az emberek pontosan meg tudják tenni a különbséget; aki háborúból menekül, akit üldöznek a meggyőződése, a hite, politikai nézetei vagy a származása miatt, annak az embernek szívesen adnak Magyarországon menekültstátuszt, aki “hülyének nézi a magyarokat” és úgy gondolja, hogy itt illegálisan beléphet Európába és idejöhet csak azért, hogy jobban éljen, azt nem fogják soha befogadni.
A bevándorlással kapcsolatos fejleményeket a kabinet a július 21-i, egész napos kormányülésen értékeli. A tanácskozáson szó lesz a viharkárokkal kapcsolatos teendőkről és értékelik a görög válsággal összefüggő uniós lépéseket is – fejtette ki Lázár János.

A szerdai vihar okozta károk mértékével kapcsolatos kérdésre Lázár János úgy fogalmazott: várhatóan “súlyos milliárdokba fog kerülni”, a kárfelmérés tart. Elmondta azt is, hogy a kármentesítéshez szükséges esetleges kormányzati segítség ügyében a nap folyamán egyeztet a kormányhivatal-vezetőkkel, akiktől azt kéri, önkormányzati szinten mérjék fel a károkat. Az állami segítséget igénylők a helyhatóságoknál tehetnek bejelentést.

Kormányinfo további részében téma volt Görögország, amellyel kapcsolatban Lázár János tudatta: Orbán Viktor részt vesz az Európai Tanács vasárnapi ülésén, amelyen az Európai Unió állam- és kormányfői a görög helyzetről tárgyalnak majd. A tárcavezető azt mondta: a magyar kormány komolynak értékeli a görög ügyet. Jelezte egyúttal, hogy Görögország ugyanabból a helyzetből indult 2010-ben, mint Magyarország. Magyarország azonban elvégezte a Berlin és Brüsszel által kiszabott feladatokat – mondta.
Miközben az Európai Tanács vasárnap Görögország csődjét tárgyalja, a magyar kormány reményei szerint Magyarországot ősszel felminősíthetik hitelminősítő intézetek – jegyezte meg a politikus.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország befizetne-e a közös európai büdzsébe a görögök megmentése érdekében, azt felelte: “eszünk ágába sincs befizetni”.

Lázár Jánost arról is kérdezték, van-e információja arról, hogy felmentik-e Vida Ildikót, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökét. Erre válaszolva először azt közölte, hogy jelentős adóeljárási reformot szeretnének még az idén, majd hozzátette: személyes véleménye szerint az új adóeljárási tartalomhoz új struktúra is társul, és nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a NAV jelenlegi vezetői ebben nem fognak részt venni. A tárcavezetőnek – mint azt közölte – van az ügyben konkrét információja, de ezt nem kívánta megosztani. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy “nem a mostani vezetéssel elégedetlen a kormány”, hanem az adóeljárási renddel.
A Volán-társaságokkal kapcsolatos kérdésre Lázár János felvetette a MÁV és a Volán összevonásának lehetőségét, amely azonban – mondta – csak egy a kormányzat előtt fekvő, a tömegközlekedés korszerűsítésére vonatkozó koncepciók közül. A kérdés ősszel kerül a kabinet elé – tette hozzá, kijelentve ugyanakkor, hogy sem a MÁV, sem a Volán esetében nem merül fel a privatizáció lehetősége.

Végül a Quaestor-ügyfelek kártalanításával kapcsolatban azt mondta: “a bankok – élükön az OTP-vel – megakadályozták az egyszeri kártalanítás lehetőségét”, miután Alkotmánybírósághoz (Ab) fordultak. Amíg nincs Ab-döntés, addig a Befektetővédelmi Alap ügyfelenként 20 ezer euróig kártalaníthat, ez folyamatban is van 88 milliárd forint összértékben. A 20 ezer és 100 ezer euró közötti összegek azonban csak Ab-jóváhagyás esetén fizethetők ki – közölte. Giró-Szász András megjegyezte: a 32 ezer károsultból a 20 ezer eurós kifizetés 22 ezer embert teljes egészében kártalanít.

MH-MTI